Farkas Félix: az ellenzék éket akar verni a magyarok és a romák közé
A gyöngyöspatai ügyet felhasználva egyes ellenzéki képviselők és szervezetek éket akarnak venni a magyarok és a romák közé – jelentette ki a roma nemzetiségi szószóló hétfőn az Országgyűlésben.
Farkas Félix napirend utáni felszólalásában hangsúlyozta, a gyöngyöspatai iskolában 2004-től kezdődően, a baloldali kormányzások idején szegregálták a gyermekeket. A politikus úgy fogalmazott: nem érti, hogy a civil szervezetek és a jelenlegi ellenzék akkor miért nem hívta az utcára tünteni a romákat. Szavai szerint az akkori kormánypárti politikusok némán és tétlenül nézték a szegregált oktatás virágzását. Akkor nem szerveztek tüntetéseket, és most is csak azért, hogy „szétkalapálják” az ország és a társadalom egységét – fogalmazott.
Farkas Félix hangsúlyozta, a jelenlegi kormány ösztöndíj-programokkal segíti a tehetséges, jól tanuló, roma fiatalokat. Az előző tanévet a 11 keresztény, roma szakkollégium 327 hallgatóval zárta, a múlt héten a Belügyminisztériumban 35 tehetséges, középiskolás, cigány származású fiatalnak adtak át tanulmányi ösztöndíjat – hívta fel a figyelmet. Az Arany János tehetséggondozó programot és az Útravaló ösztöndíj-program említve a szószóló kijelentette: a jelenlegi kormánynak fontos, hogy a romák befejezzék iskoláikat, szakmát, érettségit és diplomát szerezzenek.
A politikus arra is kitért, hogy február 23-án az egyik civil szervezet tüntetést tartott az Országház előtt. Szavai szerint amíg a demonstráción a baloldali pártok képviselői felsorakoztak, addig a roma résztvevők aránya csekély volt.
A magyarországi cigányságot nem lehet félrevezetni – szögezte le, hozzátéve: úgy látja, hogy jelenleg az ellenzéki politizálás „másból sem áll, mint abból, hogy látszólagosan a romák mellé állva szavazatokat gyűjtenek maguknak a 2022-es választásokra, és igyekeznek elérni, hogy gyűlölje magyar a romát, roma a magyart, roma a romát és magyar a magyart”.
Farkas Félix arra kérte a képviselőket, hogy felszólalásaikkal inkább próbálják közelebb hozni a többségi társadalmat és a hazai cigányságot. Magyarország számára nem az itt élő többszázezer cigány jelenti a komoly veszélyt, hanem inkább az, hogy „bakancsos kopaszokhoz hasonlóan, lassan már az újonnan összefogott ellenzék is éket akar verni, árkot akar ásni” romák és magyarok között – érvelt. Hozzátette, az ellenzékiek álságos megszólalásaikkal és megnyilvánulásaikkal ellenségeskedést akarnak szítani és stigmatizálni akarják a hazai cigányságot.
Magyarország megvédi a nemzetiségeit is – hangsúlyozta. Azt is kijelentette, hogy miután Magyarország elkötelezet a rasszizmussal, a romaellenességgel és a gyűlöletkeltés szemben, ezért bízik abban, hogy egyetlen egy párt vagy szélsőséges szervezet sem ver éket a többségi társadalom és az itt élő roma nemzetiség közé.
A szegregált oktatás és a romagyilkosságok időszaka szégyenfolt volt az akkori kormány életében – mondta a szóvivő. Kérte az ellenzéket, hogy „ne szimpátiatüntetésbe csomagolt gyűlöletbeszéddel akarják hergelni a cigányságot”, hanem inkább a békés egymás mellett élés mellett tegyék le a voksukat.
A nemzetiségi szószóló beszédében megemlékezett a február 26-án elhunyt Szentandrássy István Kossuth díjas roma származású festőművészről is.
