A Kúria – megváltoztatva a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határozatát – jogerősen azt mondta ki, nem volt jogsértő, hogy a Momentum Mozgalom választási gyűlést tartott – ajánlásokat gyűjtött és szórólapozott – egy székesfehérvári áruház parkolójában a tulajdonos engedélye nélkül.

A Momentum Mozgalom azért fordult a Fejér megyei 1-es számú országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottsághoz (oevb), mert úgy vélte, jogsértő volt, hogy feloszlatták az egyik székesfehérvári áruház parkolójában tartott választási gyűlésüket. Az oevb érdemi vizsgálat nélkül utasította el a kifogást, amely a fellebbezés nyomán az NVB elé került. Az NVB 8:2 arányban az oevb határozatát – részben eltérő jogi indokokra alapítottan – helybenhagyta, és úgy foglalt állást, hogy a közforgalom számára megnyitott magánterületen nem lehet választási gyűlést tartani.

A párt azonban a Kúriához fordult jogorvoslatért, amelyet az szerdán bírált el. A Kúria az NVB határozatát megváltoztatva azt állapította meg, hogy jogsértő volt a választási gyűlés feloszlatása.

A bíróság végzésében utalt rá: a választási kampány idején folytatott kampánytevékenység a választásoknak a demokrácia működésében betöltött szerepére figyelemmel az alkotmányosan leginkább védett kommunikáció körébe tartozik.

Rámutattak: a magántulajdonban álló terület tulajdonosa szabadon dönthet arról, hogy a területét megnyitja-e a közforgalom számára vagy nem, de ha igen, akkor a terület politikai kommunikáció helyszíne is lehet. A bíróság hangsúlyozza: a választási eljárásról szóló törvényben a választási gyűlés tartásával kapcsolatban egyetlen tiltás található, amely az állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületre vonatkozik.

A Kúria hangsúlyozta: a terület tulajdonosa nem jelölt, nem jelölőszervezet, a választási gyűlést nem ő szervezte. A konkrét választási eljáráshoz kapcsolódó cselekmény a választási gyűlés megtartása volt, a terület tulajdonosát ebben a körben megillető alapjog kizárólag a tulajdonhoz való jog. A véleménynyilvánítás joga e vonatkozásban csak a kérelmező jelölő szervezet, annak jelöltje és a választópolgárok tekintetében merül fel és értékelendő.

Nem merült fel adat arra, hogy a választási gyűléssel a kérelmező akadályozta volna a vásárlókat a parkolásban, az áruházba történő bejutásban, illetve bármilyen más módon zavarta volna az áruház rendeltetésszerű működését, így ez alapján a terület tulajdonosa érdekkörének érdemi sérelme nem valósult meg – mondta ki a Kúria.

A Kúria szerint a tulajdonjog korlátozása a választási gyűlés megtarthatósága érdekében szükséges és arányos, ezzel szemben a választási gyűlés befejezésére történő felszólítás a kérelmező véleménynyilvánításhoz, gyülekezéshez és választási gyűlés tartásához való jogának szükségtelen és aránytalan korlátozását jelenti.

A Kúria ezek alapján megváltoztatta az oevb és az NVB határozatát és megállapította, hogy jogsértő volt a választási gyűlés feloszlatása. A bíróság végzése jogerős.

MTI