Fegyverek, drogok, emberkereskedelem

A ’90-es évek elején, a Szovjetunió összeomlása után hatalmas fegyverkészletek maradtak Ukrajnában, és ezek jó részét a bűnözői hálózatok a feketepiacon értékesítették. 1992 és 1998 között mintegy 32 milliárd dollár értékű katonai felszerelés tűnt el az ukrán fegyverraktárakból, és jelentős részük Nyugat-Afrikában és Közép-Ázsiában bukkant fel​.

A fegyverkereskedelemből származó tőkével az ukrán bűnszindikátusok bekapcsolódtak a nemzetközi kábítószer-kereskedelembe is, és fontos szereplőivé váltak a Közép-Ázsiából Közép-Európába irányuló drogcsempész útvonalaknak​.

Így épül fel az ukrán alvilág

A szervezett bűnözés Ukrajnában nem egységes hierarchiájú „maffiaszervezet”, hanem sokféle csoport és hálózat laza együttműködése. Vannak nemzetközi szinten is aktív ukrán bűnözői csoportok, amelyek kiterjesztették tevékenységüket más országokra. A befolyásuk kiterjed Kelet- és Közép-Európán túl Nyugat-Európára és Észak-Amerikára is – például a tengerentúlon a Brighton Beach negyedben vagy Izraelben is megjelentek ukrán gyökerű bűnözői hálózatok.  Az ukrán szervezett bűnözés etnikailag vegyes, de jelentős részben ukrán és orosz (sőt ukrán zsidó) hátterű csoportokból áll​

Ukrajna a nemzetközi emberkereskedelem szempontjából forrás-, tranzit- és célország egyaránt, vagyis innen származnak áldozatok, itt haladnak át és ide is kerülnek emberkereskedelemben érintettek. Az emberkereskedelem – különösen a szexuális célú kizsákmányolás – rendkívül elterjedt probléma volt már a háború előtt is​. A Migration Data Portal adatai szerint 2002 és 2022 között az EU-ban azonosított emberkereskedelem áldozatai közül az ukrán állampolgárok tették ki a legnagyobb csoportot, arányuk 16% volt ​– ezzel

Ukrajna az első helyen állt az európai emberkereskedelmi statisztikákban.

Ukrajnai nők ezreit kényszerítették prostitúcióra Európa-szerte, és az ukrán bűnbandák aktívan részt vettek ezen hálózatok működtetésében. Jelentések szerint ukrán bűnözői csoportok Magyarországon és Csehországban is működtettek prostitúciós hálózatokat a 2000-es években​.

A drogkereskedelem fellegvára

A 2010-es évekre Ukrajna a drogkereskedelem egyik tranzitországává vált, különösen a heroin esetében. A közép-ázsiai eredetű ópium-heroin útvonal – az ún. északi útvonal – Iránból és Közép-Ázsiából Oroszországon és Ukrajnán keresztül éri el Kelet-Közép-Európát. Az ukrán bűnszervezetek ebből is profitáltak, és terjesztő hálózatokat építettek ki a szomszédos országokban​. Magyarországon is voltak esetek, amikor ukrán állampolgárságú csempészeket fogtak el kábítószerrel a határon, jelezve, hogy a magyar hatóságok számára nem ismeretlen az ukrán eredetű drogforgalom.

Az ukrán szervezett bűnözés palettája széles. Ide tartozik a fegyverkereskedelem, az autólopások, pénzhamisítás, kiberbűnözés (például online csalások), valamint a korrupcióval és költségvetési csalással kapcsolatos bűncselekmények. Ukrajnában a 2010-es években több nemzetközi hacker- és csalóhálózatot is lelepleztek, melyek EU-országok bankkártyaadatait lopták vagy áfacsalásokban vettek részt. A szervezett bűnözést erősítette az országon belüli korrupció is: a gazdasági bűnözés és az oligarchák hálózatai összefonódtak, így a bűnszervezetek gyakran politikai védelmet élveztek.

Megkönnyítené a bűnözők életét az EU-tagság

Magyarország szomszédos Ukrajnával, így földrajzi közelsége miatt eleve ki van téve az onnan érkező bűnözői aktivitásnak. Az ukrán és magyar alvilág kapcsolatának korábban is voltak már jelei, de az EU-csatlakozás új dimenziót adhat ennek. Ha Ukrajna az EU tagjává válik, idővel a schengeni övezet része is lehet, ami a határellenőrzések jelentős lazulásával jár. A határok „eltűnése” megkönnyíti a bűnözők mozgását és az illegális áruk, szolgáltatások csempészését. Magyarország mint szomszédos EU-tag, a legelsők között érezheti meg ezt a hatást. A bűnözői csoportok könnyebben utazhatnak be az országba, telepedhetnek le, illetve használhatják logisztikai bázisként Magyarországot tevékenységeikhez.  A szabadabb mozgás miatt az ukrán drogkereskedők könnyebben juttathatnak el kábítószert Magyarországra. Emellett új drogútvonalak alakulhatnak ki Ukrajnán keresztül a Közel-Kelet/Ázsia felől, ami Magyarországon is növelheti a kínálatot és ezzel a drogbűnözést. Fennáll a veszélye, hogy az ukrán bűnszervezetek Magyarországon terjeszkednek, bordélyházakat, prostitúciós hálózatokat működtetve, vagy innen kiindulva szállítanak Nyugatra áldozatokat. Mivel a háború rengeteg nőt és gyermeket tett kiszolgáltatottá, a szervezett emberkereskedői körök megpróbálhatják kihasználni a menekülthelyzetet. Magyarország tranzitország lehet a nyugatra tartó emberkereskedelemben.  A kelet-európai bűnbandák – köztük potenciálisan ukrán csoportok – a korábbi EU-bővítések után megjelentek Nyugat-Európában lopásokra, betörésekre, csalásokra szakosodva.

Hasonlóan, Magyarországon is növekedhet az autólopások, betöréses lopások, bankkártyacsalások száma, ha profi, nemzetközi tapasztalattal bíró bűnözők telepednek itt meg vagy használják ki az ország infrastruktúráját.

A szervezett bűnözés megerősödése magával hozhatja a bűnszervezetek közötti versengést a területekért (pl. drogpiac felosztásáért). Ez erőszakos incidensekhez vezethet, ami veszélyezteti a közbiztonságot. Nyugat-Európában is tapasztaltak olyat, hogy keleti bandák leszámolásai zajlottak nyilvános tereken, ami Magyarországon sem zárható ki, ha a bűnözői csoportok befolyása nő.