Borkai Zsolt független jelöltként indult, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség és a KDNP támogatásával. Választási programja és kampánya konkrét, korrekt és megnyerő volt. Azért szavazott rá a győriek többsége, akik valóban változást akartak, mert nem volt mindegy, hogy Magyarország egyik legjelentősebb egyetemi városa milyen ütemben fejlődik. A város 36 tagú önkormányzati testületében 21 képviselő a Fidesz-KDNP színeiben foglal helyet, ami megnyugtató többséget jelent a polgári értékrend híveinek.

– Mi motivál egy sportembert arra, hogy megküzdjön a polgármesteri posztért? – Győri voltam, vagyok és az is szeretnék maradni. Én ezt a várost nagyon szeretem. Úgy érzem, hogy életem folyamán nagyon sokat kaptam Győrtől, ezért úgy gondolom, itt az ideje, hogy visszaadjam ezt a sok jót szeretett városomnak. Másrészt pedig felkértek, hogy induljak a polgármesteri posztért. Bogarat tettek a fülembe, gondolkodni kezdtem az ötleten. – Tervezgetett, hogy mi lenne, ha…? – Így van. Tervezgetni kezdtem, hogy polgármesterként mit, hogyan csinálnék, hogyan lehetne szebbé tenni ezt a várost, hogyan lehetne jobbá, könnyebbé tenni a mindennapi életet Győrben. Egyre komolyabb emberek támogatták az elképzeléseimet, így végül úgy döntöttem, elindulok a választáson. – Fidesz-KDNP-támogatással indult, de függetlenként… – Soha nem voltam párttag, nem is szeretnék az lenni. Viszont keresztény-nemzeti érzelmű, jobboldali beállítottságú ember vagyok, aki elsősorban a polgári nemzeti érdekeket képviseli. A választás megtörtént, amit kemény küzdelemben megnyertem. Nagyon szép dolog, hogy Fidesz-KDNP-támogatással győztem, de most, a választások után valamennyi megválasztott polgármesternek – pártszínektől függetlenül – az a dolga, hogy minél hatékonyabban tevékenykedjen saját városáért, közösen az ellenfelekkel. Én is ezt teszem. – Lehet-e polgármesterként pártoktól teljesen függetlenül működni? – Nem lehet, de törekedni kell rá. A cél az, hogy a pártok minél kevesebbet szóljanak bele a polgármesteri munkába. Itt talán nem is igazán a beleszólásról van szó. Persze bizonyos esetekben kifejezetten hasznos, ha a párt célkitűzéseit beleépítjük a koncepcióinkba. De nem ez a meghatározó. Minden esetben annak a célnak kell erőteljesen érvényesülnie, hogy itt most Győrért dolgozunk. – Melyek azok a legfontosabb lépések, amelyeket polgármesterként meg kíván tenni? – Nagyon fontosnak tartom a városüzemeltetés kérdését. Azt szeretném elérni, hogy Győr tiszta, rendezett, élhető város legyen. Már kidolgoztunk egy koncepciót a város üzemeltetését végző önkormányzati céggel, amelyik ezt szolgálja. Ennek a koncepciónak az a lényege, hogy aránylag kevés pénzből, hatékonyabb, gazdaságosabb munkavégzéssel érzékelhető legyen a városban a rendezettség. Mindemellett egy hatékonyabban, gazdaságosabban működő önkormányzati hivatalt szeretnék létrehozni, ami azt jelenti, hogy szerkezeti átalakításra van szükség. Mindenekelőtt azokat a területeket kell megerősíteni, amelyekkel a lakosság közvetlenül érintkezik. Szeretném elérni, hogy az ügyintézés gyorsabb, hatékonyabb legyen. További feladatomnak tekintem, hogy az önkormányzati cégeket egy vagyonkezelő részvénytársaságba tömörítsük. Ennek nem az a célja, hogy az egyik a másikat gyengítse, hanem hogy gazdaságosabban működjenek. – Ehhez idő kell. Mennyi? – Tudatosan, következetesen, pontról pontra szeretném megvalósítani azokat az ígéreteimet, melyeket a választási kampányban tettem. – Győr mindig jelentős egyetemi város volt. Mi lesz az egyetemekkel? – Nagy öröm Győr számára, hogy a városban működik egy egyetem és egy egyetemi kar. Ezt a szellemi-szakmai tőkét ki kell használnunk. Ebben segít Győr földrajzi helyzete, hiszen ilyen tekintetben nagyon jó helyen vagyunk. Az önkormányzat, az egyetemek és a nagyvállalkozások együttműködése alapozza meg egyetemeink színvonalas, megfelelő szakmai működését, felszereltségét. Ezt mindenképpen fontos feladatomnak tartom. – Milyen kapcsolatban van a győri vállalkozókkal? – Nagyon jó kapcsolatban vagyok velük. Azt tapasztalom, hogy kinyíltak az emberek, így a kis- és középvállalkozók is, ami azt jelenti, hogy kezdeményeznek, ötleteket hoznak, amelyek általában a város fejlődését szolgálják. – Például? – Például a helyi főépítész segítségével létrejött egy építészmérnöki műhely, ahol tulajdonképpen azok az elképzelések fogalmazódnak meg és kristályosodnak ki, amelyek sok esetben meghatározzák Győr fejlesztéspolitikáját. Ez azért jó és kreatív, mert ily módon a szakma válaszolja meg a szakmai kérdéseket. Nem beszélve arról, hogy a szakma sok esetben alternatívát állít fel, vagyis módunk van választani, majd dönteni a város számára legjobb megoldás mellett. – Több olyan intézmény van Győrben, amelyek bérleti szerződése 2007 tavaszán lejár. Ilyen például a Petőfi Sándor Művelődési Otthon. Mi lesz e szellemi műhelyek sorsa? – Még nem döntöttünk ez ügyben. Egy dolog azonban biztos: ami évek, évtizedek óta jól működik, és a győriek szeretik, azt én nem fogom sem megszüntetni, sem tevékenységi körét szűkíteni. Az más kérdés, hogy milyen arculatot kaphatnak majd az új szerződések. Ezeket az egyes intézményekkel való tárgyalásokon fogjuk megvitatni. – Hogyan kívánja fejleszteni Győr már ma is igen intenzív sportéletét? – Két részre bontanám a fejlesztési koncepciót. Egyrészt a már meglévő és jól működő, Európa- és világhírű sportágainkra, például a labdajátékokra, amelyek az eddigiekhez hasonló támogatást kapnak majd, hiszen hírnevet szereznek Győrnek és Magyarországnak egyaránt. A másik az utánpótlás kérdése. Ennek érdekében a szülőknek olyan lehetőségeket kell biztosítanunk, hogy gyerekeiket különböző egyesületekbe vihessék, hogy sportolhassanak, egészséges életmódot folytathassanak, szabadidejüket hasznos dolgokkal – így a sportolással – töltsék ki. Ehhez a városnak mindenképpen támogatást kell nyújtania. Már a választási időszakban is katasztrofálisnak tartottam, hogy a város 36 milliárdos költségvetéséből mindössze fél százalék, azaz mintegy 180 millió forint jutott a sportéletre. Ezen most változtatunk. Első lépésként ezt a duplájára szeretném növelni. – Mi lesz a sportpályákkal? – A pályákat nem megszüntetni, nem eladni kell a multinacionális cégeknek. A sportpályákat fel kell újítani, hogy ezzel is új sportolási lehetőségeket nyissunk meg a fiatalok előtt. Az önkormányzati munka állandó településfejlesztést kell hogy jelentsen. Én ebben látom a lényeget. Tarics Péter