A szocialista rezsim 2002-es hatalomra kerülése óta mindent megtesz a törvényes korlátok szétfeszítésére. Ezt bizonyítja a gyülekezési joggal való sorozatos visszaélés, a törvénytelen tömegoszlatások sokasága, a legfőbb ügyész személye elleni méltatlan vádaskodások, a független jegybank elnökének folyamatos támadása, a szocialista rezsimhez kötődő bróker-bankár-botrányt kirobbantó Szász Károly eltávolítása a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete éléről, majd perbe fogása, a Központi Statisztikai Hivatal elnökének törvénytelen eltávolítása, az APEH-nél történt nagy adatrablás. Hogy bizonyos törvénytelenségeket sikerült megakadályozni, az csak a köztársasági elnöknek és az Alkotmánybíróságnak köszönhető. A szocialista rezsim lépéseket tett a kábítószer-fogyasztás könnyítésére, az eutanázia törvényesítésére, az egészségügyi intézmények dobra verésére, s a szólásszabadságot megnyirbáló, idegen nyomásra megalkotott szájkosártörvény bevezetésére. Ezek a törekvések elakadtak, mert Mádl Ferenc – elődjével, a baloldalt fenntartások nélkül kiszolgáló Göncz Árpáddal ellentétben – azt tette, ami a kötelessége, s a törvényességen őrködő Alkotmánybíróság elé utalta az említett ügyekben született, az Országgyűlés által megszavazott törvényeket. A taláros testület pedig rendre megsemmisítette az alaptörvénybe ütköző döntéseket. Nem csoda hát, hogy a szocialista rezsim szemében szálka a jelenleg csonkán, minimális létszámmal működő Alkotmánybíróság. Ezért nem sietnek az új tagok megválasztásával. Az Alkotmánybíróság létrejöttéről 1989-ben határozott az akkori Országgyűlés. Érdekes, ugyanakkor közállapotainkra mélységesen jellemző, hogy a testület megalakulásáról szóló 1989. évi XXXII. törvény az Alkotmánybíróság székhelyéül Esztergomot jelölte meg, de az érseki városban tizenöt év alatt nem sikerült megteremteni a működés feltételeit, így mindmáig Budapesten üléseznek a bírák. Talán nem merész állítás, hogy ilyesmi sehol a világon nem fordulhatna elő, még a dzsungelben sem. A nyugat-európai demokráciákban régóta működő testület legfőbb feladata a törvényesség fölötti őrködés. Ennek keretében a bírák vitás esetekben értelmezik az alkotmányt, illetőleg előzetes vagy utólagos normakontrollt gyakorolnak a törvényhozás, illetve a különböző közigazgatási szervek által hozott döntések fölött. Az alkotmánynak a testülettel kapcsolatos IV. fejezete erről így rendelkezik: „32/A. § (1) Az Alkotmánybíróság felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát, illetőleg ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt feladatokat. (2) Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesség megállapítása esetén megsemmisíti a törvényeket és más jogszabályokat. (3) Az Alkotmánybíróság eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti. (4) Az Alkotmánybíróság tizenegy tagját az Országgyűlés választja. Az Alkotmánybíróság tagjaira az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselő csoportjainak egy-egy tagjából álló jelölő bizottság tesz javaslatot. Az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. (5) Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai a pártnak, és az Alkotmánybíróság hatásköréből adódó feladatokon kívül politikai tevékenységet nem folytathatnak. (6) Az Alkotmánybíróság szervezetéről és működéséről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.” A testületről szóló törvény részletesen rendelkezik arról, ki lehet az Alkotmánybíróság tagja. Eszerint „az Országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjait kiemelkedő tudású elméleti jogászok (egyetemi tanárok, illetőleg az állam- és jogtudomány doktorai), vagy legalább húsz évi szakmai gyakorlattal rendelkező jogászok közül választja. (3) Az Alkotmánybíróságnak nem lehet tagja az, aki a választást megelőző négy évben a kormány tagja vagy valamely párt alkalmazottja volt, valamint az sem, aki vezető államigazgatási tisztséget töltött be.” Az Alkotmánybíróságnak önálló költségvetése van, amelyről ugyancsak a parlament határoz. A testület jelenleg nyolc taggal működik, dr. Holló András elnök és dr. Erdei Árpád alelnök mellett dr. Bagi István, dr. Bihari Mihály, dr. Harmathy Attila, dr. Kiss László, dr. Kukorelli István és dr. Tersztyánszky Ödönné dr. Vasadi Éva őrködik a törvényességen. A törvény értelmében ugyanakkor 11 tagú kellene legyen az Alkotmánybíróság, ám 2003 nyara óta nincs meg a létszám. Akkor Németh János, a testület akkori elnöke megbízatása szűnt meg, miután betöltötte hetvenedik életévét. Tavaly májusban lemondott posztjáról Czúcz Ottó, év végén pedig Strausz János megbízatása szűnt meg, mivel ő is elérte a hetvenéves kort.

Mivel az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztása az Országgyűlés feladata, a pártok természetesen politikai kérdést csináltak ebből is, ezért aztán máig nincsenek új tagok, pedig Holló András már tavaly májusban, Czúcz Ottó lemondása után levelet írt Szili Katalin szocialista házelnöknek, aki ez idő tájt a köztársasági elnöki szék várományosa. A figyelmeztetésnek azonban nem volt foganatja. A kormánypártok szerint a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség szándékosan időhúzásra játszik, ami azonban nehezen hihető, tekintve, hogy ez inkább a szocialista-szabad demokrata kormány érdeke. A legnagyobb ellenzéki párt – pusztán jogállásából adódóan is – éppen az Alkotmánybíróság működőképességének megőrzését tekinti fontosnak, hiszen elemi érdeke, hogy a szocialista rezsim ne tehessen meg bármit kontroll nélkül. A Fidesz tavaly úgy fogalmazott, az MSZP „fegyelmezi” az Alkotmánybíróságot, miután a testület több esetben megsemmisítette a baloldali parlamenti többség által hozott döntéseket. Az Országgyűlés az alkotmánybírák megválasztása ügyében permanens törvénysértésben leledzik. A vonatkozó jogszabály szerint az új bírát elődje a megbízatásának lejárta előtt három hónappal meg kell választani, ez azonban, mint a példa mutatja, többszörösen nem teljesült. Mindez oda vezetett, hogy az Alkotmánybíróság március 21-22-i ülése határozatképtelenség miatt elmaradt. Erre a testület fennállása óta még nem volt példa, az Országgyűlés tehát negatív értelemben történelmet írt. A határozatképességhez a törvény szerint legalább nyolc bíró jelenlétére van szükség, s a jelenleg éppen ennyi főt számláló Alkotmánybíróság ezt akkor nem tudta teljesíteni, mert többüknek is halaszthatatlan elfoglaltsága volt abban az időpontban. Ugyanez megismétlődött a hét elején, hétfőn és kedden ülésezett volna a testület, ám az egyik bíró külföldi útja miatt erre nem kerülhetett sor. Ha az országgyűlés novemberig nem választja meg a testület új tagjait, akkor végképp ellehetetlenülhet az Alkotmánybíróság, akkor ugyanis Holló András megbízatása jár le. Az új tagok megválasztásához azonban kétharmados parlamenti többség szükséges. Számtalan név felmerült már eddig a pártközi egyeztetések során, de a legtöbb esetben még csak jelöltté sem válhattak az illetők, mert egyik vagy másik oldalnak kifogása volt ellenük. Annyi előrelépés történt, hogy két alkotmánybíró, Bragyova András alkotmányjogász és Kovács Péter nemzetközi jogász személyében megállapodás köttetett, de odáig már nem sikerült eljutni, hogy egyáltalán a róluk való szavazás időpontját kitűzzék. A vita most azon folyik, hogy szavazzanak róluk külön, vagy várják meg, amíg egy harmadik személyben megállapodnak, s mindhármukról egyszerre voksoljanak. Jelenleg tehát állóháború folyik, és ez egyértelműen a szocialistáknak kedvez. Egy szocialista köztársasági elnök és egy megbénult, működésképtelen Alkotmánybíróság tökéletesen megfelel Gyurcsány Ferenc autoriter, konfliktuskereső, totális hatalomra törő személyiségének. Ha ez a forgatókönyv valósul meg, az azt jelenti, hogy az utolsó féket is kiiktatták a lendületben lévő rezsim hatalomgyakorlásából. Fék nélkül száguldozni azonban életveszélyes. Aki így tesz, előbb-utóbb a szakadékban köt ki.