Kiszabadult az emberöléssel és több más bűncselekménnyel vádolt fekete sereg több tagja, mert bár ítélet még nem született ügyükben, de már annyit voltak előzetesben, hogy házi őrizetbe kell őket helyezni. M. Róbert és társai ellen emberölés és más bűncselekmények miatt a Fővárosi Bíróság előtt folyamatban lévő ügy első-, ötöd- és tizenkilenced-rendű vádlottja hagyhatja el a büntetés-végrehajtási intézetet. Őket a rendőrség naponta legalább háromszor ellenőrzi majd.

Az ügyben eljáró bíró indokolásában közölte, a bíróság jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy az ügyben a bizonyítási eljárást befejezze, perbeszédeket hallgasson meg, majd döntést hozhasson, ugyanakkor a törvény három évben határozza meg az előzetes letartóztatás maximális időtartamát. Az ügy huszonnyolc vádlottja közül jelenleg hárman vannak még előzetes letartóztatásban, többen házi őrizetben, és mint a bíró fogalmazott, „ebből következően indokolatlannak tűnik a pánikkeltés a média részéről, ami arra irányul, hogy veszedelmes bűnözők kerülnek szabadlábra”. A tárgyalás október közepén folytatódik.

A Budapesti Rendőr-főkapitányságon 2006. június 28-án jelentették be, hogy a rendőrség elfogta azt a bűnözői kört, amelyik felelős az alvilágban Ragyás Tóniként ismert férfi megöléséért, valamint más súlyos bűncselekmények elkövetéséért. A rendőrség megállapította: M. Róbert adott utasítást arra, hogy egy pénzügyi vita miatt öljék meg az egyik ellenérdekű csoport vezetőjét, ennek következménye lett a fővárosi Colosseum diszkóban egy lövöldözés, valamint M. Róbert adott utasítást a mátészalkai vállalkozó megölésére is. M. Róbert és 26 társának büntetőpere 2007. március 6-án kezdődött a Fővárosi Bíróságon.

A vádirat szerint a mátészalkai vállalkozó M. Róbert egyik riválisa volt a csengersimai határátkelőnél folytatott illegális cigarettakereskedelem felvásárlójaként. M. Róbert javaslatot tett a piac felosztására, a vállalkozó színleg elfogadta az ajánlatot, de nem tartotta be. 2004. november 10-én, megtorlásul, M. Róbert utasítására Budapestről, Miskolcról, Szolnokról és Érdről a szervezet tizenhárom tagja indult Mátészalkára megölni V. Jánost. A támadók zárva találták az ajtót, nem tudták betörni azt. Bár többször rálőttek áldozatukra, végül elmenekültek, amikor a férfi a hozzátartozóinak kiabálni kezdett, hogy hívják a rendőrséget. V. János mellkasi sérüléseket szenvedett.

A továbbiakban október elején kerülhet házi őrizetbe a Koszi-klánhoz tartozó, a diósdi kettős gyilkosságra megbízást adó C. Attila és bérgyilkos segítője is. A bérgyilkos P. Sándor, aki beismerte, hogy 2005 áprilisában Diósd határában több mint húsz lövéssel kivégzett két embert, már e hónapban hazatérhet.

Látható, hogy ez a csoport nem retten vissza semmitől, hogy céljait elérje. Az mindig is tudható volt, hogy Magyarországon is szerveződtek bűnözői klánok, amelyek a régi római légiók felépítési rendszerét vették alapul. A szocializmus évei alatt ezek a csoportok még aránylag csendesen megfértek az államhatalommal. A rendszerváltás után azonban olyan folyamat indult meg, amelynek eredménye a mai állapot. A példa kedvéért, a VIII. kerületben tudhatóan tevékenykedik ukrán, orosz, szlovák, cigány, kínai és török maffia. Az időszakos háborúskodások és nézeteltérések ellenére ezen csoportok a jó üzlet reményében együttműködnek egymással. Védik és informálják egymást. Ezeknek a csoportoknak kiterjedt kapcsolati hálózata van az ország minden pontján az alvilág számos tagjával. Üzleti és családi kapcsolatok révén jutnak újabb és újabb lehetőségekhez, információkhoz. Mindezt leleplezni hihetetlenül nehéz, mert a bűncselekményeket nem a saját lakókörzetükben hajtják végre, hanem kapcsolataik segítségével az ország különböző pontjain, így a kapcsolati út a rendőrség számára nehezen visszavezethető a valódi elkövetőkhöz, szervezőkhöz.

Ilyen rendszer szerint épül fel a fekete sereg is. A kapcsolatok teszik lehetővé azt is, hogy minél több embert építsenek be a szervezetbe erőszakkal, vagy anélkül. A magát fekete seregnek nevező csoport nem politikai ideológiák mentén jött létre valamilyen homályos álom elérésére. Nincsenek elveik, csak egy: az üzletnek mennie kell! A cél a gazdagság elérése, bármilyen eszközzel. A félelmetes az, hogy ebben a magyar rendőrség, ügyészség és a magyar bíróság képtelen megakadályozni őket. Az ügyészségnek ugyanis két év állt rendelkezésére, hogy egy tisztességes vádirattal álljon a bíróság elé. Két év alatt azonban nem tudtak olyan anyagot összeállítani az ügyben, amelynek alapján a bíróság elítélhette volna a vádlottakat. Egy olyan ügyben, ahol beismerő vallomások vannak a kezükben!

Vajon mi kellett volna még? Nincs válasz, csak a mély csend. Pedig egy olyan bűnözői csoportról beszélünk, amelybe nem az úgynevezett fehér galléros bűnözők tartoznak, hanem az olyanok, akiknek nincs mit veszteniük.

Egyes bizalmas információk szerint a fekete sereg bázisa a prostituáltak gyerekeiből szerveződött galeriből alakult ki. A kölyköket a lányok futtatói összeszedték és csapattá szervezték, majd kemény kiképzésben részesítették őket, feltehetően a rendszerváltás idején. Azóta a galeriből komoly szervezet alakult ki, amelyhez sokan sokféle okból csatlakoztak. Egy másik, magát megnevezni nem kívánó szakértő szerint a fekete seregben az a veszélyes, hogy a tagok egyetlen megélhetési lehetősége a csoporthoz való tartozás. Az így szerezhető jövedelmekből tartják fenn magukat és családjukat, ha van, mert más lehetőségük nincs. Kényszer és hűség tartja össze a szervezetet, egy olyan országban, ahol a pesti Combino villamos megrongálóját két nap alatt elfogják, míg a magát emberölésben bűnösnek vallót hazaengedik.

A csoport nevéből és számos tagjának hovatartozásából következően a média egy része a fekete sereget cigány fegyveres szervezetként igyekszik feltüntetni – tévesen. A csoport tagjaira nem jellemző homogén etnikai hovatartozás, bár többek között romák is tagjai. Nagy veszélyt jelent az, ha ebbe a köztörvényes bűntett kategóriába olyan ideológiai szálakat vegyítenek, amelyek nem oda valók. A fekete sereg a szegénységből való kitörés kíméletlen formája, nem politikai tényező.

Sokatmondó a rendőrség reakciója a bíróság ítéletére: rendőrségi körökben köztudott és egyre inkább hangoztatott tény, hogy az ügy felderítésében részt vevők nagy része fontolgatja a leszerelés gondolatát. Mint mondják, ha ezt meg lehet tenni ma Magyarországon a rendőrséggel és az igazságszolgáltatással, akkor ők inkább nem lesznek ennek a testületnek a tagjai. Bizonyos fokig érthető reakció azoktól, akik évek munkájával felderítették a bűnösöket, el is fogták őket, és most látniuk kell, hogy azok visszakerülnek az utcára.

E tényeket végiggondolva felmerül az emberben a kérdés: ha azok, akik saját maguk által is bevallottan bűnözők, és mégis büntetés nélkül ússzák meg az eljárásokat; ha a rendőrök, akiknek a feladata az állampolgárok védelme lenne, nem vállalják tovább, mert nem látják értelmét, akkor nem kell-e arra gondolnunk, hogy e logikai sor után nemcsak elméletben, de a gyakorlatban is bekövetkezik a káosz?

Brazovics János