Fotó: MTI/Veres Nándor
A csíkszeredai Magyar Ügyek Háza az avatás napján, 2023. július 22-én.

A város emblematikus épületét a magyar kormány támogatásával vásárolta meg és újította fel az Iskola Alapítvány.

Minden megtalálható az épületben, ami a magyar világhoz tartozik, és hasonló „kis magyar világokat” kell létrehozni a magyarlakta településeken is.

Az intézményben a gazdaság fejlesztéssel foglalkozó Pro Economica Alapítvány, egy gazdákat segítő szervezet, és a magyar állampolgársági ügyeket intéző Eurotrans Alapítvány kapott helyett, melynek a nemzetegyesítésben végzett munkáját a miniszterelnök-helyettes külön is megköszönte.

„Nem titok, hogy nekem ez személyes életcélom is. Édesanyám erdélyi, így tudom, mit jelent az, amikor egy századon keresztül bozgoroznak” – mondta. (A hazátlan kifejezés román megfelelőjét az erdélyi magyarokra használják Romániában.)

Történelmi igazságtételnek nevezte, hogy a külhoni magyarok nemcsak kulturális, hanem közjogi értelemben is a magyar nemzet részévé váltak, és immár „1,1 millió nemzettársunk vált honfitársunkká és polgártársunkká”.

Hangsúlyozta: a magyar nemzet egyfelől kultúrnemzet, melyet a magyar nyelv, kultúra és a történelem sorsközösségtudata tart egyben, másfelől politikai nemzet is, így nem véletlen „a megtörhetetlen és elszakíthatatlan kötődése a Szent Koronához”. Ez jelzi, hogy a magyarság közjogi értelemben is egységet jelent – húzta alá.

„Ezért volt nagyon fontos, hogy egyszere élhessük meg kultúrnemzet voltunkat és a közjogi egyesítés által politikai nemzet voltunkat, a honosítás pontosan ezt teszi lehetővé” – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.

Emlékeztetett, hogy Szent István király zseniális egyházszervező, diplomata, hadvezér volt, de ma nemzetépítő örökségére hívta fel a figyelmet.

„Akkor fogjuk tudni a nemzetet építeni, ha az életnek azon a helyén, ahova a gondviselés állított minket, mindannyian mintegy kis Szent Istvánok leszünk” – jelentette ki.

A példásan felújított szecessziós ingatlanra utalva rámutatott: „ ez a csoda” is annak köszönhető, hogy mindenki tette a maga dolgát, igy a magyar állam is.

Hirdetés

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke rámutatott: „Csíkszeredában minden ügy magyar ügy”, és a magyar kormánnyal való partnerség fontosságát hangsúlyozta. Elmondta, ezt nem lehet megbontani, mert a bizalmon és a közös értékeken alapul.

Az ingatlan neve – Magyar Ügyek Háza – „egyszerű, pontos és kifejező” kifejezés arra, amit az érdekvédelmi képviselet végez. „Mi ezeket a feladatokat vállaltuk, mi ezt közösségépítésnek tekintjük” – mondta. Hozzátette: összefüggő intézményrendszert próbálnak kialakítani a Székelyföldtől a Partiumig.

Korodi Attila polgármester szerint emblematikus épület használhatnak a köz javára. Arról is beszámolt, hogy a jövőben környezete, a város sétálóutcája is megújul.

Nagy Zoltán Levente, az Iskola Alapítvány elnöke elmondta: a székelyföldi városban „kék házként” emlegetett épületben a Művészeti Népfőiskola működött, majd két évtizedig lakatlan volt, míg sikerült az alapítványnak megvásárolni.

Az 1902-ben épült ingatlannak 864 négyzetméteres hasznos területe van három szinten. Ebben a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete, az Eurotrans Alapítvány és a Pro Economica Alapítvány kap helyet. A teljes projekt értéke, az adásvételt és a felújítást is beleértve, 793 millió forint volt.

Kolozsvár után ez a második ingatlan a négy ingatlanberuházásuk közül, melyet a magyar kormány támogatásával az erdélyi magyar közösség szolgálatába állítanak – mondta.

Korábban írtuk