Halálának 90. évfordulója alkalmából avatták fel Darányi Ignác egykori földművelésügyi miniszter szobrát Budapesten, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum városligeti épülete előtt.

Fotó: mti, bruzák noémi
Fotó: MTI, Bruzák Noémi

„Ma egy kiváló államférfinak, igaz hazafinak állítunk emléket, aki egész életében Magyarország, a magyar nemzet érdekeit szolgálta. Jelentős érdemeket szerzett a magyar mezőgazdaság területén és mindig a gazdák javáért, az agrárium fejlődéséért és sikeréért munkálkodott” – emelte ki Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a szobor avatásakor. Felidézte, hogy Darányi Ignác (1849-1927) a 19. és 20. század fordulójának kivételes tehetséggel megáldott agrárpolitikusa volt, 12 éven át irányította a mezőgazdasági minisztériumot. 
    
Hozzátette: az sem véletlen, hogy a Vajdahunyadvárnál, a kerengő előtti területen állítottak szobrot Darányi Ignácnak, hiszen ő volt a Magyar Mezőgazdasági Múzeum megálmodója is, aki a múzeum alapító okiratában rögzítette, hogy „az ország mezőgazdasági termelése és fejlődése állandó és modern múzeumban bemutattassék”.
    
Darányi Ignác munkája során meghatározó lépéseket tett a mezőgazdasági termelés korszerűsítésért és fellendítéséért, pártolta a szövetkezeti mozgalmakat, a belső piac megvédésével és stabil exportpiac biztosításával pedig megteremtette a kiszámítható értékesítés feltételeit. Mindezek mellett számos kutatóintézetet és szakiskolát is létesített.
    
Fónagy János államtitkár úgy fogalmazott: „Darányi Ignác egész életében szakmailag elkötelezetten a magyar agráriumért dolgozott, elhivatott, emberséget sugárzó személyiségét már életében szeret és tisztelet övezte. Munkássága számunkra, az utókor számára is eligazítási pontokat jelent”. 
    
Hozzátette: az új szobor felavatásával, egy kilencvenéves terv válik végre valóra. Felidézte ugyanis, hogy a Magyar Mezőgazdák Szövetsége még 1927-ben célul tűzte ki, hogy szobrot állítson az egykori miniszternek és ennek érdekében országos gyűjtést is indítottak. Az összeg hamar összegyűlt, de Kisfaludy Strobl Zsigmond alkotása csak maketten maradt fent, ugyanis az elkészült régi szobor a második világháborúban megrongálódott és végső sorsa a beolvasztás lett. 
    
Mezőszentgyörgyi Dávid, a Herman Ottó Intézet ügyvezető igazgatója elmondta: már több mint egy évtizede dolgoznak azon, hogy az egykori szobrot újraalkossák és elhelyezhessék a múzeum előtti kerengőben. 
    
Az eredeti szobrot Györfi Sándor szobrászművész alkotta újra. A mű ülőmérete 185 centiméter és 13 tonna, az alatta található kőpad pedig süttői mészkőből készült. A szobron két felirat olvasható, Darányi Ignác neve mellett az alkotóé, illetve egy latin felirat, amelynek magyar fordítása: „Ha művét keresed, nézz körül”. Ez a mondat arra utal, hogy Darányi Ignác szobra abban a környezetben van, ami az ő munkájával, az ő segítségének köszönhetően jött létre – fűzte hozzá.
    
Estók János, a Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója kiemelte: a múzeum épülete, a Vajdahunyadvár kétségtelenül a magyar épített örökség fontos eleme és az épületegyüttes által közbezárt térben olyan köztéri szobrok találhatók, amelyek a magyar nemzeti identitás szempontjából is meghatározók. Itt található például Károlyi Sándor gróf szobra is, akivel Darányi Ignác együtt munkálkodott azon, hogy a magyar agrárium felemelkedhessen. Mindketten gondolkodtak és tettek azért, hogy a vidéki közösségek épüljenek. 
    
A megjelentek az évforduló tiszteletére megkoszorúzták a frissen felavatott szobrot.

MTI