A mesés mésztufa forrás környéke ma Egerszalók szégyene. A páratlan természeti jelenség közelébe települt erdei fürdőre ma már szinte semmi sem emlékezteti a látogatót. 2002-ben a Szalók Holding, a terület hasznosítására kiírt pályázat nyertese nagy összegű állami támogatásban részesült és ötcsillagos szállót, apartmanházat, strandot, utat, parkolót, valamint mesterséges tavat és fedett gyógyfürdőt ígért. Csakúgy, mint Egerszalók és Eger város polgármestere. Négy és fél év telt el a pályázat óta. A jelek szerint a pénz elfogyott, a kártyavárként összeomló beruházás egri és Eger környéki kisvállalkozók tömegeit temeti maga alá. Közben a területet feldúlták, a tájat tönkretették, a három pici vízmedence pedig egy szemétdomb kellős közepén üzemel. Aki három-négy éve Egerszalókon járt, annak minden bizonnyal felejthetetlen emlékképei maradtak az akkor még valóban idilli tájról, a fehér mészkődombból eredő gőzölgő termálvízről és az apró, ám mégis közkedvelt medencékről az erdő közepén. Hogy mi volt a vonzó Egerszalókban? Miben különbözött az ország, vagy tán a világ összes fürdőjétől? Aki arra járt, nem keresett csillogó-villogó csempeburkolatot, halogénlámpával mesterségesen megvilágított fürdőcsarnokot, nem vágyott sem jakuzzira, sem gőz- és élményfürdőre. Egerszalók maga volt az élmény.

Ötcsillagos vadromantika A legtöbben autóval érkeztek, bármely év- vagy napszakban. A fürdő télen-nyáron, éjjel-nappal a fürdőzők rendelkezésére állt. Sokan már a parkolóban átöltöztek, a rutinosabbak pedig már eleve fürdőköpenyben és papucsban szálltak ki a kocsiból. Törülközővel a vállukon eredtek útnak a csodálatos természeti jelenség felé. Képzeljük csak el: körös-körül erdő, zömében fenyves, bükk és gyertyán, majd hirtelen nem várt, csodás látvány tárul a szemünk elé. A kissé meredek hegytető egy hófehér, gőzölgő sziklaszerű mészkőképződményben csúcsosodik ki, amelynek torkából forró víz tör elő… A vizet felül nyitott, eléggé kezdetleges, ám a célnak megfelelő csatornarendszer vezeti a parányi medencékbe. A medencék körül fiatalok sátoroznak, ha kedvük tartja, tüzet raknak és megfőzik rajta a vacsorájukat. A kissé eldugott, hátsó medencében pedig a bátrabbak a közvélekedés szerint meztelenül fürdenek az éj leple alatt… számolván a csillagfényes augusztusi éjszakán hulló csillagokat. Ki tudná megmondani, hány szerelem és hány barátság köttetett a fenyvesek tövében? Télen még különösebb élményt nyújtott az erdei fürdő, a gőzben felhevült fürdőzők a hóban is meghemperegtek, ha felfrissülésre vágytak. (Ilyenkor a víz olyan erősen gőzölög, hogy megfázni gyakorlatilag nem lehet.) S hogy nem minden a reklám, arra Egerszalók volt a legjobb példa. Mert akkoriban nem volt túlreklámozva a fürdő. Mégis jöttek, szerte Európából, hollandok, németek, szájról szájra terjedt a hír: „ha Magyarországon jártok, Egerszalókot ne hagyjátok ki!” Csak hét kilométerre fekszik Egertől és könnyen megközelítető. A rutinosabb fürdőzők vittek is magukkal néhány üveg kiváló egri bort a közeli borospincékből… És emiatt senki nem neheztelt rájuk. Kevés (és egyre kevesebb) annyira természetes hely van a világon, mint amilyen ez az erdei fürdő volt… De sajnos csak volt. Mert vége lett a vadromantikának. A medencék valóban felújításra szorultak már. Így azután a környékbeliek először nagy örömmel fogadták a hírt, hogy Egerszalókon hatalmas fürdőrekonstrukció kezdődik. A 2002-es országgyűlési választások után Medgyessy Péter első útjainak egyike Egerszalókra vezetett… A helyi lapok megírták, fényképet is közöltek a kormányfőről, amint az egerszalóki fürdőben a strandolókkal fényképezteti magát… Ekkor a szóban forgó 17,5 hektáros terület hasznosítására nyilvános, nemzetközi pályázatot írtak ki, aminek célja olyan fejlesztések megvalósítása volt, amelyek növelik a látogatók számát, és az itt tartózkodásuk idejét. A program megvalósításának feltételeként a pályázónak meg kellett vásárolnia a területet, és kötelezettséget kellett vállalnia egy minimum ezer négyzetméter vízfelülettel rendelkező gyógyfürdő, illetve négycsillagos, legkevesebb 200 szobás gyógyszálloda megépítésére is – olvasható a nyertes Szalók Holding Zrt. honlapján. A projekt megvalósításához a Szalók Holding 800 millió forintos vissza nem térítendő állami támogatásban részesült. További 1,5 milliárd forint kedvezményes hitelt folyósított számára a Magyar Fejlesztési Bank is.

Se víz, se villany Eltelt négy és fél év, és a fürdő gyakorlatilag egy hatalmas, feldúlt építési terület. A hegyoldal letarolva, a fenyők kivágva, kőtörmelék mindenfelé. A leendő szálloda közvetlen szomszédságában hatalmas daru áll, ám mint megtudtuk, már csak néhány napig. Előházi Kálmán, a HÉSZ Gépszolgáltató Kft. tulajdonos-ügyvezetője lapunknak elmondta, kezdetben három darut vett igénybe a megrendelő, de kettőt már korábban kénytelenek voltak leszerelni. A számlákat ugyanis a megrendelő április óta nem fizeti ki. A harmadik daru immár két és fél hónapja munka nélkül áll. – Ígérgetik, hogy fizetnek. A megrendelő közvetve a Szalók Holding alvállalkozója. Már víz és villany sincs a területen, az építkezés áll, úgy tűnik, kártyavárként omlik össze ez a gigantikus beruházás, maga alá temetve számos egri kis- és középvállalkozót – mondta a Demokratának az ügyvezető. Az egerszalóki fürdőberuházás nyomán tömeges körbetartozás alakult ki. Előházi Kálmán elmondta, hétfőn leszerelik a harmadik darut is, mert mégis luxus, hogy egy gép hónapokig nem termel egy forintot sem. – Nincs itt mire várni – teszi hozzá. A fürdő azonban üzemel. Jobban mondva három parányi medencében áztathatják magukat a strandolók – egy szemétdomb közepén. S ugyan az esetleges balesetekért, amelyek a csúszásveszély miatt a fürdőzőket veszélyeztetik, nem vállalnak felelősséget, jönnek a vendégek szép számmal. Egerszalók polgármestere a kialakult helyzetért nem vállalja a felelősséget. Ő is a beruházóhoz irányít bennünket. A Szalók Holding képviselője, Tóth Nikolett a Demokrata kérdésére beismeri, hogy valóban késik az átadás. – Jelenleg egy banki hitelszerződés aláírására várunk. Nem tudom megmondani, mikorra épül fel a fürdő – mondja. Egerszalók polgármestere annyit azért elárul, hogy a település lakói, a panziótulajdonosok, a vendéglátósok fontosnak tartják, hogy a fürdő a munkálatok alatt is üzemeljen. Nehogy elpártoljanak tőlük a vendégek… Ám a vendég, ha ma Egerszalókra látogat, csalódni fog. Ha korábban nem járt még ott, akkor nem érti, hogyan üzemelhet egy fürdő markológépek, félkész épületek, daruk között, építési törmelék kellős közepén. Nem érti, hogy még fizetnie is kell a tucatnyi kellemetlenségért: 650 forintot, melyért gyakorlatilag sem megfelelő öltöző, sem civilizált parkolási lehetőség nem illeti meg. Ha viszont közelről is meg szeretné nézni a forrást, az újabb 150 forintjába kerül. Ám jobb, ha nem teszi. A korábban gyönyörű, dús növényzettel benőtt domboldal helyén csupasz, lekopaszított kőrengeteg tátong. Mobil illemhelyek, fabódé öltöző gyanánt. Fűnek, megfelelő napozó- vagy pihenőhelynek semmi nyoma. Az autó közben, beleragadva a sárba, további 150 forintért parkol. A korábban a tájat uraló szikla szépségét a hatalmas, épülő kőkaszárnya látványa nyomja el. Így azután, ha a látogató visszatérő vendég, akkor még nagyobb csalódás éri: rádöbben, hogy elveszített valamit, amit korábban szeretett. Valakik feldúlták és tönkretették Egerszalókot.

Káprázatos szemfényvesztés Július elején Eger város szocialista polgármestere bejelentette, hogy augusztus végétől ismét látogatható az egerszalóki gyógyfürdő és strand. Meglehetősen furcsa bejelentés, hiszen a strand a munkálatok kezdete óta is folyamatosan üzemel, így tehát egész augusztusban nyitva. Nagy Imre azt is hozzátette, hogy a létesítmény a jövő évben kiegészül egy négycsillagos (a Szalók Holding ötcsillagos szállóról beszél), 200 szobás szállodával, illetve öszszesen 30 vendéget befogadó apartmanok is létesülnek a területen. Lapunk megtudta, hogy már munkaszerződést is kötöttek maszszőrökkel, akik jelenleg tanfolyamra járnak. És már nyomtatják az új prospektusokat is… Eger város polgármestere nem bánik szűkmarkúan az ígéretekkel, hozzáfűzi, hogy a strand átadásával egy időben elkészül Eger városát az egerszalóki komplexummal összekötő 4,5 kilométeres út… Erről hirdetőtábla is tanúskodik a markológépek tövében, amelyről azt is megtudhatjuk, hogy az új út 833 millió forintos uniós, és 166 millió forintos állami támogatással épül. Csak van egy kis gond vele. Az új út nyomvonala nem érinti Egert! Szeleczki János, a Fidesz-KDNP-Vállalkozók Pártja egri polgármesterjelöltje lapunknak elmondta, az épülő új út messze elkerüli a várost, mivel közvetlenül a K2-es útba torkollik. – Célirányosan kiviszik Egerből a saját beruházásukhoz a turistaforgalmat. Ez nem érdeke a városnak. Nyolc éve ígérik, hogy gyorsforgalmi út köti majd össze Egert az M3-mas autópályával. Még egyetlen méter nem épült. Közben a saját, egerszalóki beruházásukhoz állami pénzből utat építenek, és ráadásul úgy állítja be mindezt Nagy Imre, mintha az útépítés Eger városának az érdekében történne. Ami a táblán szerepel, az egyszerűen nem igaz – szögezi le. De vajon kik állnak a beruházás mögött? A Magyar Nemzet 2005-ben feltárta, hogy a beruházó Szalók Holding mögött – amely még Medgyessy Péter miniszterelnöksége idején nyolcszázmillió forintos állami támogatásban részesült – az a Hargitai György áll, akinek a nevéhez köthető cégek összesen nyolcszázmillió osztrák schillinges veszteséget okoztak a Magyar Nemzeti Bank bécsi leányvállalatának a kilencvenes évek derekán. Egyebek mellett kaliforniai kaszinók létesítése során folyt el a magyar adófizetők pénze akkoriban. A szálak messzire vezetnek. Hargitai György érdekelt abban a bizonyos fővárosi étteremben is, ahonnan annak idején a söjtöri menüt rendelték. Talán még emlékeznek az olvasók. A Mágnáskertről van szó. Ahol Medgyessy Péter volt kormányfő is törzsvendég. De ne kalandozzunk el. Inkább tegyük fel a kérdést: ki a felelős az egerszalóki természeti kincsek tönkretételéért? Hova folynak el az állami támogatás címén felvett óriási összegek? Mikorra valósul meg, ha megvalósul egyáltalán ez a beruházás? Lesz-e rá pénz? Vagy így marad hosszú évtizedekre, feldúlva és tönkretéve, mert elfogyott a pénz? Mármint az adófizetők pénzéből kifizetett állami támogatás? De mi a helyzet a magánbefektetővel? Nos, úgy tűnik, az is csak szemfényvesztés. A Magyar Nemzet azt is feltárta, hogy az egerszalóki beruházás fő finanszírozója, a HH Global Capital Partners Inc. nem rendelkezik sem valós vagyonnal, sem tényleges forgalommal. „Egy tipikus nevadai postaládacég, értéktelen vagyontárgyakkal, a szokásos kozmetikai trükkökkel kiállított mérleggel, egyetlen alkalmazottal, és mindezek alapján valós bankreferencia nélkül” – olvasható Torkos Matild tényfeltáró írásában. Talán így már érthető, hogy miért állt le az építkezés. A botrányos körülmények között üzemelő fürdő látogatóit ez nem vigasztalja. Egyre elkeseredettebbek, mivel tudják, hogy Egerszalók már soha nem lesz olyan, mint amilyennek megszerették… Kivágott erdő. Sebzett hegyoldal. Tönkretett vidék. Csak a hófehér szikla ontja magából hűségesen a gyógyító vizet. Hernádi Zsuzsa