Felelősség a jövőért

– A képzések területén a legélesebb támadás a felsőoktatás átszervezése miatt érte a magyar kormányt. Eltelt már annyi idő az egyetemi modellváltás után, hogy érdemes legyen mérleget készíteni?

– Az utóbbi két évben valódi versenyképességi fordulat következett be a felsőoktatásban. Kiépítettünk egy nemzetközi gyakorlatnak megfelelő struktúrát, amelynek sikerét a hallgatói és kutatói visszajelzések mellett egyre több tényadat is alátámasztja. Négy évvel ezelőtt hét, két éve kilenc intézmény volt a világ egyetemeinek felső öt százalékában, tavaly pedig már 11 egyetemünk tartozott az elit körbe. Itt tanul a magyar hallgatók kétharmada, a diákság 15 százaléka pedig külföldről érkezik hozzánk, ami szintén a hazai felsőoktatás elismertségét jelzi. Az adatok jól mutatják, hogy külföldi összehasonlításban is értékes a Magyarországon megszerezhető tudás, a magyar diploma. A baloldali pártoktól érkező támadások tehát alaptalanok voltak.

– A modellváltás előtti évtizedekben eléggé elkényelmesedtek a hazai kutatók, sokan panaszolták, hogy nehezen tudnak bekapcsolódni a nemzetközi tudományos életbe. Ez a helyzet változott valamit?

– Jelentősen emelkedett a modellváltó intézmények tudományos teljesítménye az utóbbi években. 2021-ben 18 százalékkal nőtt a nemzetközi publikációk száma, a legtekintélyesebb szaklapokban pedig ez még jelentősebb, 26 százalékos volt. Ezzel párhuzamosan nőtt a magyar szerzők idézettsége is, ami szintén komoly előrelépésnek tekinthető. Mindez összefügg a bevezetett teljesítményösztönző finanszírozással. Ez nemcsak a tudományos munka színvonalának emelkedését, hanem a hallgatók előrehaladását is honorálja. Pluszforrásokat nyitottunk a felzárkóztatásra, a tehetségek gondozására, a lemorzsolódás csökkentésére, a szakkollégiumok, a sport- és művészeti élet fejlesztésére. Mindezekkel szeretnénk fordulatot is elérni. Hallgatóból az egyetemi évek alatt aktív, a nemzet jövőéért, közösségért felelősséget vállaló alkotó legyen!

– Mit gondol az uniótól érkező támadásokról?

– A magyar felsőoktatás nagyot lépett előre a tudásversenyben, immár a nemzetközi térben is komoly versenytársként kell számolni a hazai egyetemekkel. Ráadásul az átalakítás kapcsán ötvöztük a nemzetközi tapasztalatainkat azzal a magyar értékszemlélettel, kultúrával, ami történelmünk során megmaradásunkat jelentette itt, Európa közepén. Ez a kettősség került a brüsszeli igaztalan támadások kereszttüzébe. Egyébként az uniós bürokrácia által megtámadott 21 modellváltó egyetem kuratóriumában összesen 105 tag van. Közülük tízen mondtak le vezető kormányzati tisztségük miatt, mert a magyar kormány kész volt arra, hogy észszerű kompromisszumokat kössön az EU-val, vagyis azokat a kéréseket is támogatta, amelyeknek jogalapjuk ugyan nem volt, de az ország érdekeit nem sértették. Fontos azonban megjegyezni, hogy egyszerűbb lett volna úgy tárgyalni, ha Brüsszel elmondja, pontosan mit akar, de az egyeztetések sajnos nem így zajlottak. Ez az ügy egyébként újabb példa a brüsszeli kettős mércére, hiszen Nyugat-Európában általános gyakorlat, hogy politikusok üljenek egy egyetem kuratóriumában. A kuratóriumoknak a magyar hallgatók, kutatók érdeke az első, szemben azokkal, akik Brüsszelben csak azon gondolkoznak, hogyan vezessenek be újabb, hazánkra nézve is káros szankciókat. Ám a nemzetközi mobilitást szolgáló Erasmus és a kutatásokat támogató Horizont programmal kapcsolatos kizárással Brüsszel átlépett egy határt! Az Európai Bizottság a modellváltó intézményekben tanuló 180 ezer hallgatón és 20 ezer oktatón, kutatón akart bosszút állni, mert Magyarország nem ért egyet minden egyes kérdésben a brüsszeli bürokráciával, ilyen a szankciók és fegyverszállítások kérdése. Ezzel a lépéssel Brüsszel egyébként az unió alapjogi rendelkezéseivel ellentétesen kívánja megfosztani a fiatalokat az alapjogaiktól, a nemzetközi cserekapcsolatoktól és kutatási ösztöndíjaktól. Az egész szürreális, mert mindeközben néhány héttel ezelőtt az oktatási-kutatási miniszterek stockholmi csúcstalálkozóján éppen arról tanácskoztak, hogy hogyan kell erősíteni a tudomány eredményeihez való gyorsabb hozzáférést vagy a nemzetközi együttműködést. Amikor pedig felszólalásunkban hangsúlyoztuk, hogy először a Magyarországot ért diszkriminatív döntéseket kell felszámolni, az ülésen értetlenkedést vagy papírokba való belemélyülést tapasztaltunk. Ahogy ott is megfogalmaztam, ez a döntés nemcsak igaztalan, hanem egészen skizofrén helyzetet teremtett.

– Azok a politikusok már lemondtak pozíciójukról, akik korábban helyet kaptak az intézményi alapítványok kuratóriumaiban és felügyelőbizottságaiban. Nem csitultak a támadások?

– Az Erasmus-ösztöndíjak ügye rendben van, 2023-ra rendelkezünk 13 ezer csereprogramnyi fedezettel, és ha kell, jövőre a kormány átvállalja ezek finanszírozását. A kutatási ösztöndíjak ügye azonban már más dolog. A pályázatokról egyenként a napokban is születnek döntések. Tárgyalunk tovább, és azon dolgozunk, hogy közvetlen segítséget tudjunk adni a kutatóinknak. Bízunk benne, hogy győzelemre jut az igazság, és felhagynak a brüsszeli kettős mérce alkalmazásával.

– Az európai egyetemeken dolgozó tudósok és oktatók mit szóltak a birodalmi központban született döntéshez? Nem álltak ki a magyar hallgatók és kollégák mellett?

– Az európai kollégák értetlenül állnak a bizottsági döntés előtt, hiszen ők is tapasztalják, hogy új lendületet vettek a magyar kutatások. Mérnöki vagy orvosi és élettudományi területeken ma már minden második tudományos közlemény uniós társkutatókkal közösen valósul meg. Más kérdés, hogy az amúgy autonómnak nevezett nemzetközi kutatók meg mernek-e szólalni az ügyben. Újra eljutunk oda, hogy hol is van valódi szabadsága a véleménynek és a tudományos kutatásnak, az egyetemi autonómiának.

– A modellváltást itthon is óriási ellenzéki csatazaj kísérte. A fő vádpont az volt, hogy a kormány fizetőssé akarja tenni a felsőoktatást. Hogyan állunk most az állami ösztöndíjak odaítélésével?

– A magyar gyakorlat az ösztöndíjrendszert tekintve is egyedülálló a világon. Mindannyian ismerjük azokat az amerikai filmeket, amelyekben a család a gyerek megszületésekor elkezd gyűjteni a taníttatására. Nálunk tízből nyolc felvett diák állami ösztöndíjjal kezdi meg tanulmányait. Arra is jól emlékezhetünk, hogy a felsőoktatást a Gyurcsány-korszakban akarták fizetőssé tenni, ezzel szemben ma 33 program keretében közel 178 ezer hallgatót 72 milliárd forint összértékben támogatunk további ösztöndíjakkal. A modellváltó intézményekben pedig a kuratóriumok, egyetemek döntéseinek köszönhetően további 10 ezer hallgató összesen további 2,3 milliárd forinthoz jut ösztöndíj formájában. Ezekhez a támogatásokat többféle jogcímen kaphatják meg a hallgatók: szociális helyzetükre való tekintettel, kiválóságuk vagy például sportteljesítményük okán.

– Manapság mindenki a modellváltó egyetemek sikereiről beszél. Mi újság az állami tulajdonban maradt intézményeknél?

– Az állami egyetemek szenátusa maguk dönt intézményük sorsáról. Ennek megértéséhez érdemes visszapörgetni az időt. 2020 végén minden egyetemnek meg kellett újítania saját stratégiai terveit. Ezekben az intézmények vezetői számos esetben leírták, hogy rugalmasabb rendszerben szeretnének működni. A kormány csak ott tett ajánlatot és tárgyalt erről, ahol az egyetem autonóm vezetése, szenátusa igényelte. Ezek után a szenátusok többsége, a szenátusi tagok 87 százaléka a modellváltás mellett voksolt. Mindazonáltal több intézmény, például az ELTE, a BME nem csatlakozott a modellváltókhoz. Természetesen ezek fenntartása, fejlesztése továbbra is állami feladat. További modellváltásról csak ott kezd tárgyalni a kormány, ahol az egyetem vezetése maga kezdeményezi. Ebből is látszik a valódi felsőoktatási autonómia. A brüsszeli bizottság a modellváltás támadásával nem mást tesz, mint az egyetemek szenátusainak döntését akarja felülírni.

– Az ön által vezetett államtitkársághoz tartozik az innováció, a szakképzés és a felnőttképzés ügye is. Miként kapcsolódnak ezek össze?

– A felsőoktatásnak szerves része a tudománypolitika és az innováció. Ám mindez akkor ér valamit, ha eredményei megkönnyítik a magyar társadalom és gazdaság mindennapjait. A magyar tudomány innovációs sikere a magyar társadalom és gazdaság sikere is kell legyen! Itt feladatunk az egyetemek, kutatási hálózatok és a gazdaság, társadalom szereplőinek összekapcsolása, azaz az innovációs ökoszisztéma erősítése. Mindezek mellett a sikereket meg is kell alapozni. A szakképzésben visszaállítjuk a munka és a szaktudás becsületét. A felnőttképzést pedig az oktatás gyors reagálású hadtestének tekinthetjük, mert ott kell fejleszteni, gyors képzéseket beindítani, ahol a gazdaság igényli, ahol szakemberhiány jelentkezhet. E szakterületek helyzete, állapota közvetlenül hat a gazdaságra és a munkaerőpiacra. Nekünk az a feladatunk, hogy a magyar gazdaság fejlődésének, a magyar munkaerőpiac és társadalom igényének megfelelő szakembereket képezzünk, és segítsük az innovációt. Ezzel nemcsak a jelenéért, az ország jövőképességéért is felelősek vagyunk.

– Ez szép feladat. Különösen, ha visszagondolunk a szocialista–szabad demokrata kormányok idejére, amikor gyakorlatilag megszüntették a szakképzést számos területen. Az akkori pusztítás következményeit sikerült felszámolni?

– Úgy fogalmaznék, hogy fontos építkezés zajlik. A szakképzési rendszer átalakítása 2019-ben kezdődött a magyar gazdaság és munkaerőpiac megerősítése érdekében. Jelen pillanatban egymás mellett működnek a 3 éves szakképző iskolák és az 5 éves technikumok, ahol a diák a szakmai tudását igazoló oklevél mellé érettségi bizonyítványt is szerezhet. Mi több, ha a gyerek kedvet és erőt érez, egyetemen folytathatja tanulmányait. Tavaly a technikumokból kikerült végzősök 27 százaléka élt ezzel a lehetőséggel. De nem felejtkeztünk el a hátrányos helyzetű gyerekekről sem. A Dobbantó vagy Műhelyiskola-programon keresztül nekik részszakmát tanítunk, amit természetesen később tovább bővíthetnek. Ez a szakképzési struktúra azt segíti, hogy ki-ki képességei, tehetsége vagy szorgalma alapján választhasson a jövőépítés különböző útjai között. Azt is sikerként könyvelhetjük el, hogy képesek voltunk csökkenteni a lemorzsolódást is.

– A magyar szakképzés rákfenéje évtizedekig a gyakorlati képzés elégtelensége volt, hiszen a szocialista nagyipar összeomlásával megszűntek azok a műhelyek, ahol a gyerekek megtanulhatták az idősebb szakiktól a mesterfogásokat. E területen változott a helyzet?

– Úgy gondolom, a duális képzés megteremtése áttörést jelentett e probléma megoldásában, hiszen a gazdasági partnereinkkel közösen, a munkahelyeken történik az oktatás egy jelentős része, amiért a tanuló már munkabért is kap. Vélhetően ennek is köszönhető, hogy évről évre növekszik a szakmát tanulók aránya. Ma már meghaladjuk az 56 ezres felvételi létszámot, ami 10 százalékos növekedés az előző évekhez képest.

– E szerteágazó területeken milyen változások várhatók 2023-ban?

– Úgy vélem, a hazai felsőoktatás, innováció, valamint a szak- és felnőttképzés rendszere egyre jobban szolgálja a hazai gazdaság és társadalom igényeit. Mindemellett azon is dolgozni kívánunk, hogy a Kárpát-medence magyarlakta területein a fiatalok a szülőföldön maradás érdekében anyanyelvükön tanulhassanak szakmát vagy szerezhessenek főiskolai, egyetemi diplomát. Ezért szeretnénk kiterjeszteni az itthon jól vizsgázó oktatási modellt a teljes Kárpát-medencére.

– Közismert, hogy a magyar kormány számos támogatási formával és programmal, iskolák és tanműhelyek építésével, felújításával is beszáll határon túli magyar gyerekek anyanyelvi oktatásába. Ez általában remekül működik a szomszédos országokban. De mi várható a háború sújtotta Kárpátalján?

– Mindenben ott voltunk és vagyunk a kárpátaljai magyar közösségek mellett, segítjük a menekülteket. A háború kitörése óta több ezer hallgatónak, oktatónak nyújtottak a magyarországi kollégiumok menedéket. Amikor kellett, segítettük Magyarországon megszervezni a kint félbeszakadt szakképzést vagy a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Főiskola képzéseit. Külön ösztöndíjat is indítottunk. Rengeteg megrendítő sorost láttunk, látunk. Tisztelet a bátraknak, mert tavaly októbertől újraindult mind a magyar felsőoktatás, mind pedig a szakképzés Kárpátalján. Mi nem csak a hazai képzésért és a versenyképességi fordulatért felelünk. Felelősek vagyunk minden Kárpát-medencében élő magyar fiatal oktatásáért és jövőbeni boldogulásáért is. A szomszédunkban zajló háború kapcsán pedig fontos hangsúlyozni, hogy Magyarország továbbra is békepárti, számunkra az élet a legfontosabb érték, ezért is követelünk azonnali tűzszünetet és mielőbbi békét.