A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő 2008. évi működéséről szóló jelentésében számos hiányosságot állapítanak meg, amelyek egy része a döntéshozók közös felelősségét veti fel. A jelentés szerint az előd szervezetek összevonásából megalakult MNV Zrt. számviteli, pénzügyi és vagyon-nyilvántartása nem lett egységes, teljes körű és megbízható – a megszűnt szervezetek és az új vagyonkezelő között leltárral alátámasztott átadás-átvétel nem volt. Mindezek miatt a vagyonkezelő úgy vett át adatállományt, hogy az nem volt teljes körű.

Külön bekezdésben emeli ki a számvevőszéki jelentés, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő függetlensége csorbult, mivel egyes döntéseket a kormányzati akaratnak megfelelően odáztak el, vontak vissza, függesztettek fel, másokról pedig rendelkeztek.

Sukoró: nem volt sem szabályos, sem célszerű

Semmisnek tartja a sukorói földügyletről szóló csereszerződést az Állami Számvevőszék. Jelentésük szerint a pilisi és albertirsai ingatlanok cseréje a sukorói földterületre nem volt sem szabályos, sem célszerű. A számvevők hangsúlyozzák: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezérigazgatója az egyezséget úgy kötötte meg, hogy az elcserélt ingatlanok teljes területére nem állt fenn az útépítésre vonatkozó közérdekű cél. Kifejtik: a felajánlott Pest megyei ingatlanok őszterülete megközelítőleg 183 hektár volt, ebből azonban mindössze 10-re lett volna szükség, ami a teljes terület alig 5 százalékát jelenti. Ráadásul a tájékoztató földérték és a ténylegesen beszámított érték között több száz milliós eltérés van. A számvevőszéki ellenőrök megállapították, hogy a csereszerződés megkötésének időpontjában 450-650 ezer forint között mozgott a környéken a termőföld hektáronkénti ára. Így Joav Blum izraeli-magyar üzletember egyik, 81 hektáros telke legfeljebb 53 millió forintot ért, miközben az MNV Zrt. 290 millióra értékelte.

(hírTV, Magyar Nemzet)