Felelősségteljesebb és tudatosabb gyermekvállalást!

– Milyen adatok vannak a magyarországi cigány közösségek valódi létszámáról?

– A 2022-es népszámlálás során kétszáztízezer ember vallotta magát cigánynak, azaz a magyar társadalomnak alig több mint két százaléka. Aki gyakran jár vidéken, az viszont tisztában van vele, hogy ennél sokkal több cigány él Magyarországon. Egyes roma vezetők másfél-kétmilliós számokat is említenek, de ez inkább politikai célokat szolgál. Reálisan nézve a cigány lakosság száma valahol egymillió fő környékén lehet, ami a teljes lakosság mintegy tíz százaléka.

Az arányok vidéken és városokban jelentősen eltérnek, és a cigányok aránya a fiatalabb generációkban sokkal magasabb. A tíz év alatti korosztályban ez az arány tizenöt, az öt év alattiaknál pedig húsz százalék fölött sejthető. Azaz minden negyedik-ötödik gyermek ebben a korosztályban cigány származású lehet. Ez azt is jelenti, hogy a társadalomnak el kell fogadnia, hogy a jövőben több cigány lesz, mint amennyit jelenleg érzékel. A mostani középkorúaknak szembe kell nézniük azzal, hogy mire nyugdíjasok lesznek, sokkal több cigány lesz középkorú, mint amennyit ők középkorúként tapasztaltak. Gyermekeik és unokáik is sokkal több cigánnyal fognak együtt élni a magyar társadalomban, mivel az alsó korosztályokban ezek az arányok magasabbak. Azonban az etnikai háttérnél sokkal fontosabb, hogy milyen környezetben nőnek fel ezek a gyerekek.

– Ha a cigányság aránya most tíz százalék, mennyi lesz egy generáció múlva?

– 2050-ig a mostani tízszázalékos arány felkúszhat tizennyolc-húsz százalék környékére, azaz a jelenlegi egymillió cigányból kétmillió lesz. Mindenki eldöntheti a saját ideológiája, világnézete alapján, hogy erre hogyan reagáljon. Én ezt nem tartom akkora problémának, mert a fő kérdés mégiscsak az, hogy vajon a cigány mozdonyvezető, varrónő és villanyszerelő jól végzi-e a munkáját, azaz a társadalmon belül megnő-e az eltartottak vagy az eltartásra szorulók aránya. Érdemes azon is elgondolkodni, hogy ha a cigányok sem szülnének annyit, mint most, akkor vajon mennyi lenne az 1,4-es magyar termékenységi ráta. Emlékeztetnék arra is, hogy egyes romániai magyarlakta területeken azért tud megmaradni a magyar nyelvű oktatás, mert a cigányok még szülnek.

– Van adat arról, mennyi a cigányság termékenységi arányszáma?

– A Debreceni Egyetem 2018-as tanulmánya szerint a cigányság termékenységi rátája 2,3, de korábban volt már három felett is. Ugyanakkor azt látnunk kell, hogy a cigány közösségek termékenységi rátája és a koraszülöttek aránya kiemelkedő Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékben. Itt a ráta biztosan 2,3 fölött van, és a koraszülések nagy része hátrányos helyzetű családokat érint. Felvetődik a kérdés: egészséges babák születnek-e, és mi lesz velük később? Továbbá sajnos több száz olyan cigány gyerek is születik évente, akiket a kórházakból nem visznek haza.

– Mi az oka a cigányság magas termékenységi arányszámának?

– A cigányok is szeretik a gyerekeket, de le kell számolni azzal a hamis képpel, hogy ez náluk valami igazán különleges dolog és értékesebb vagy több, mint a nem cigányoknál. Szóval nem csak azért van több gyerek, mert náluk ez többet ér, mint másoknál. Ez is egyike azoknak a tabuknak, amelyekről nem beszélünk eleget és ha mégis, azonnal megbélyegeznek. Egy országos kutatás, amely a cigányok és a fogamzásgátlás kérdését vizsgálja, rendkívül hasznos lenne. Ha kiderülne, hogy tízezer megkérdezett cigány párból csak egy számjegyű százalék azoknak a száma, akik tudatosan foglalkoznak a fogamzásgátlással, az eléggé egyértelmű választ adna a fenti kérdésre. Továbbá ha a megkérdezett cigány nők több mint hetven-nyolcvan százaléka azt felelné, hogy nincs beleszólása abba, mikor él nemi életet a férjével, az is határozott jellemzője lenne ennek a kérdésnek. Ezeket a számokat nem hasraütés-szerűen mondom, hanem az alapján, hogy járom a településeket és találkozom közösségekkel.

– A cigányságnál is megfigyelhető, hogy jobb anyagi körülmények között csökken a termékenységi arányszám?

– A 2010 óta meghozott kormányzati intézkedések több helyen – például a cigándi járásban – robbanásszerű középosztály felé tolódást eredményeztek, bár a Covid miatt ez a folyamat megtorpant. A polgárosodás irányába való elmozdulás egyértelmű, és sok cigány család már megáll két-három gyermeknél, ami még bőven a magyar termékenységi arányszám felett van. A kormány célja, hogy a gyerekek olyan környezetben nőjenek fel, ahol a szüleik tudnak róluk gondoskodni. Az otthonteremtési támogatások és a babaváró hitel sok családnak komoly segítséget jelentenek, különösen a hátrányos helyzetűeknek és a cigányságnak. A kormány emellett arra ösztönzi a vidéki lakosokat, hogy vállaljanak munkát, mert így könnyebben tudják felnevelni gyermekeiket. Minden gyermekvállalást támogató intézkedésre szükség van, de fontos lenne elkerülni, hogy idő előtt szülessenek a babák oda, ahol még nem megfelelőek a körülmények, bátorítani kell viszont a gyermekvállalást ott, ahol nincs anyagi akadálya.

– Hogyan lehetne megelőzni, hogy a gyermekek az ideálistól távoli körülmények közé szülessenek?

– A kormánynak azt kellene előmozdítania, hogy általában a többségiek termékenységi rátája nőjön, a hátrányos helyzetű, rossz körülmények között élőké pedig egy kicsit csökkenjen. Pontosabban oda kellene hasson, hogy későbbi életkorra tolódjanak a születések, amikor a gyerekek már jobb körülmények között élhetnek. Itt van némi tennivaló, a kormány még nem mert egyértelműen intézkedéseket hozni arra vonatkozóan, hogy a túl korán megszülető gyerekek később jöjjenek világra. Ha a huszonöt-huszonnyolc éves kor alatti jómódú családok közül a jelenleginél többen vállalnának gyermeket – tehát oda hamarabb születnének meg –, a hátrányos helyzetűek pedig később, akkor azzal a termékenységi ráta egyértelműen nőne. Lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy a gyermekvállalás tudatosabb és felelősségteljesebb döntés legyen, függetlenül az etnikai hovatartozástól. Az iskolákban különösen fontos, hogy a gyermekek már korán megtanulják, hogy a gyermekvállalás felelősséggel jár. A cigány közösségekben is szükséges hangsúlyozni, hogy a „nem” nemet jelent, és a fiatal lányoknak és cigány nőknek fontos megtanulniuk, hogy kiálljanak önmagukért. Segíteni kell a fiúkat abban, hogy megértsék, a lány nem az ő tulajdonuk, és hogy a családalapítás előtt először szakmát szerezzenek, hiszen a baba érkezése miatt megszakított tanulmányokat sokszor nem kezdik újra. A hátrányos helyzetű térségekben fontos, hogy a gyermekvállalás akkor történjen, amikor a minimálisan szükséges feltételek adottak. Téves az a feltételezés, hogy a cigány családok csupán a gyerekszeretet miatt vállalnak gyermeket, hiszen számos településen más okok állnak a háttérben. A kormánynak el kell gondolkodnia azon, hogy be mer-e menni ezekbe a közösségekbe és fel meri-e vállalni, hogy a termékenységi ráta növelése csak racionálisan és értelmesen történhet.

– Demográfiai szempontból mi lenne az ideális?

– Az, ha a többség termékenységi rátája növekedne, miközben a cigány közösségek gyermekvállalása felelősségteljesebbé válik. A többségiek esetében ha például tízezer olyan pár, ahol most nincs gyermek vagy csak egy van, úgy dönt, hogy gyermeket vállal vagy vállal még egyet, az jelentős növekedést hozna. Másrészről ha ezer cigány pár későbbre halasztaná a gyermekvállalást vagy kevesebb gyermeket vállalna, akkor az összességében még mindig demográfiai növekedést hozna. Az a cél, hogy az ország termékenységi rátája elérje az 1,8-et vagy akár a 2-t. A lényeg az, hogy a magyar népesség növekedjen és mindeközben a felelősségteljes gyermekvállalás minden közösségben előtérbe kerüljön. Azokban a falvakban, ahol a többségi lakosság elöregedett és a fiatalok elköltöztek, a cigány családokban sok esetben négy, öt vagy akár hat gyermek is születik. Az idősek, nyugdíjasok kihalásával és a fiatalok elvándorlásával szinte csak a cigány családok maradnak, akik újra és újra gyermeket vállalnak. Attól nem kell tartani, hogy a cigány közösségek népessége túlnövi a magyar lakosságot országos szinten, de az biztos, hogy egyes települések fokozatosan cigány közösséggé válnak. Ez a folyamat megállíthatatlan, nem is kell feltétlenül megállítani, de mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ezek a cigány gyermekek olyan környezetben nőjenek fel, ahol esélyük van a változásra, és ne örökítsék tovább szüleik sorsát. Mert ha nem, akkor ahol eddig hatan nyomorogtak, ott majd tízen fognak.

Többen, de nem elegen című összeállításunk további cikkei itt olvashatók.