Felemás vonzerő
Közeleg a nyári főszezon. A külföldi látogatók visszafogott száma és a főbb tömegrendezvények elmaradása erősen megroppantja a fővárosi turizmust, a belföldi szállásfoglalások alapján azonban úgy tűnik, hogy az idei nyár még a tavalyi rekordot is megdöntheti. Külföldre vélhetően most is csak körülményesen lehet majd utazni, cserébe viszont a nagy átoltottságnak köszönhetően itt az alkalom fölfedezni hazánk kulturális, természeti, gasztronómiai és aktív turisztikai lehetőségeit.
Miután elértük a négymillió beoltottat, sorra nyithatnak a szállodák, a fürdők és a szabadidős létesítmények. S immár sietnie kell annak, aki hazai nyaralást tervez, ugyanis rohamosan nő a nyári hónapokra szóló előfoglalások száma: a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ rendszerében minden nyári hónapra már több mint egymillió tervezett vendégéjszakát rögzítettek, a legtöbbet, 1,3 milliót júliusra. A Nemzeti Turisztikai Ügynökség (MTÜ) lapunknak elküldött adatai szerint továbbra is a belföldiek a meghatározók, a foglalások háromnegyede tőlük érkezett. A szállodák viszik el az összes foglalás 69 százalékát, ezt követik a magán- és egyéb szálláshelyek, majd a panziók és a kempingek.
Lekorlátozott főváros
Az adatok azt mutatják, visszatért az élet a hazai turizmusba, ez pedig a vendéglátóhelyeknek is életmentő lehet.
– Szerencsére nekünk sikerült megtartanunk a kollégákat, és a külföldi vendégek sem voltak annyira meghatározóak forgalom szempontjából, mint sok más helyen Budapesten – jelenti ki Törő Tamás, a budai Ganz söröző tulajdonosa. Az elmúlt hetek forgalmából kiindulva bizakodva várja a nyári szezont. De nem mindenki lélegezhet fel.
A fővárosi turizmus nyári szezonja több szempontból is problémás. Az unión belül kiemelkedően alakul a magyar lakosság átoltottsága, így akár vonzóbb úti céllá válhatunk a kontinensen, ám Budapest gondjait csak a minél teljesebb határnyitások oldhatják meg, az pedig hosszabb folyamat lesz. Közben napokon belül itt a június. Egyelőre alig pár országgal, a közelünkből például Szerbiával, Csehországgal vagy Horvátországgal született az oltásokkal és védettséggel kapcsolatos kétoldalú megállapodás, miközben az innen érkező vendégforgalom soha nem volt kiemelkedően jelentős. Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke szerint nagy segítség lenne, ha aránylag hamar az eddigiekhez hasonló kétoldalú államközi megállapodás születne például Portugáliával, Franciaországgal vagy Németországgal.
Az elnök szerint az is könnyebbséget jelentene a turisztikai ágazatnak, ha mielőbb kiderülne, hogy júniusban a futball-Eb szurkolói milyen feltételekkel utazhatnak majd be a meccsekre, valamint hogy a 36. Forma–1-es Magyar Nagydíj nézők előtt tudja-e megrendezni az idei versenyhétvégét.
Mivel számos, külföldiek által kedvelt tömegrendezvény elmarad, mint például a Sziget Fesztivál, a következő hetekben azok a budapesti szállodák és vendéglátóegységek, amelyek az alapforgalmat a külföldi turistákra alapozták, inkább kivárnak, mivel egyelőre bizonytalan a beutazás. Sőt, Flesch Tamás szerint számos szálloda csak jövőre tervez kinyitni. Az MTÜ ugyanakkor bízik benne, hogy már idén nyáron több száz kisebb léptékű fesztivált meg lehet rendezni fővárosban és vidéken, amelyek mégis bevonzhatják a külföldieket. A héten tárgyalja a kormány az ötmillió oltás elérésekor hatályba lépő további enyhítéseket, köztük például azt is, hogy zöld utat kapjanak az üzleti célú rendezvények, ami további vendégforgalmat hozhat.
– Mindig is problémája volt a magyar turizmusnak, hogy nagyon ki van téve a külföldi vendégkörnek – mondja Flesch Tamás. A hazai turisztikai attrakciók egyre népszerűbbek, viszont a belföldiek részéről ez általában nem hoz vendégéjszakát, mert a fővárost és környékét a belföldiek jellemzően egy-egy napra keresik fel.
A budapesti turizmus külföldnek való kitettsége 93 százalékos, ugyanez az arány Bécsben 80, Rómában 68, Párizsban pedig mindössze 51 százalék. Ezt lapunknak az MTÜ is megerősítette, hozzátéve, fontos céljuk, hogy Budapest külföldi kitettsége 75 százalékra mérséklődjön, vagyis a látogatók egynegyede belföldről érkezzen.
– Kardinális kérdés a nyári szezont különösen érintő munkaerőhiány. A koronavírus-járvány miatt ugyanis sokan más szektorban helyezkedtek el, és az is fenyeget, hogy a korábban a vendéglátóiparban és a turizmusban dolgozók egy részét a külföldi nyitások során felszívhatják a nagyobb uniós országok – fejti ki Flesch Tamás.
Újjáéledő vidék
A vidékre irányuló turizmus ugyanakkor már tavaly nyáron felvirágzott, és a kilátások idén is hasonlóak. Hiszen külföldre a magyarok csak korlátozottan utazhatnak, ráadásul lassan-lassan már késő, miközben még mindig bizonytalan utazást szervezni. Az emberek pedig továbbra is tartanak a vírustól, és ezen okból is a belföldi nyaralást részesítik előnyben.
– A vidéki szálláshelyeknek jelenleg kulcsszerepük van abban, hogy a turizmus pozitív irányba mozduljon el. A tavalyi évnek a legnagyobb nyertese minden bizonnyal a vidéki Magyarország volt. Idén is hasonló vendégforgalomra számítunk, sőt valószínűleg túl fogjuk szárnyalni a tavalyi évet – fejti ki Frankó Pál, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (Fatosz) elnöke.
Az MTÜ lapunknak küldött adatai szerint mind a három nyári hónapra a vidéki szálláshelyekre érkezett a foglalások döntő többsége: az összes lefoglalt vendégéjszaka 88 százaléka. A belföldi foglalásoknál még ennél is magasabb a vidékiek aránya, 95 százalék. A tavalyi adatok alapján elmondható, hogy a járvány következtében felértékelődött a belföld, egyre népszerűbb az aktív és ökoturizmus, az utazók szívesen választanak kevésbé zsúfolt helyeket és természetközeli programokat.
– Emelkedni fog az egynapos kirándulások száma is. Főként az aktív, természetközeli kikapcsolódások egyre népszerűbbek, továbbá olyan térségek, ahol az attrakciók mellett megfelelő minőségű szálláshelyek is találhatók – mondja Frankó Pál.
Idén is a Balaton lesz a legnépszerűbb, ezt követi a Mátra-Bükk, Debrecen és térsége, majd Bük-Sárvár, de tavaly ősszel új turisztikai térségek is születtek, az egyik közülük Budapest környéke, azaz az agglomeráció.
Erre számít Szamosközi István, a martonvásári Postakocsi étterem üzletvezetője is. Jellemzően a közeli Brunszvik kastélyparkot meglátogató családokat látják vendégül, külföldieknek való kitettségük elenyésző, csupán a júliusi Beethoven-koncertsorozat hozott nagyobb számban vendégeket az országhatárokon túlról. A rendezvényre az ígéretek szerint idén újra sor kerül. Bár a járvány miatti bezárás az éttermet is megviselte, drágítással nem számolnak.
– Sajnos ez a piac stagnál, így nem tudunk árat emelni. Meg kell oldanunk, hogy gazdaságosabban működjünk, ezért egyszerűbb étlappal és kevesebb munkaerővel indulunk neki a szezonnak – fejti ki a Demokratának az üzlet vezetője. Munkaerő-problémát nem vár, ugyanis a szezonális forgalom miatt főként beugró dolgozókat alkalmaznak.
Feltöltődni a depresszióból
Már május elején kinyitott a strandok és a fürdők kültéri medencéinek többsége, persze csak az oltási igazolvány birtokában lévők előtt, ami azért a belföldi turizmus esetében is a potenciális vendégkör megfelezését jelenti. A Fatosz elnöke úgy véli, az üzletmenetek lassabban fognak regenerálódni, hiszen mindenkiben van még egy kis félelem a tömegekkel való találkozástól. Ennek megfelelően a nyári nagyobb tömegrendezvényeket le is mondták, mint például a Sziget Fesztivált vagy a Balaton Soundot, ugyanakkor a kisebb vidéki fesztiválok, mint a VeszprémFest és az EFOTT kitűzték a nyári dátumokat, és a Rockmaraton szervezői is bizakodnak.
– Mindenki nagyon várta már, hogy enyhítsék végre a korlátozásokat, régóta vagyunk bezárva – mondja végezetül Frankó Pál.
A budapesti turisztikai vállalkozások tehát várhatóan még az idei nyáron is billegő üzemmódban maradnak, a vidéki szálláshelyek viszont kiváló lehetőséget nyújtanak, hogy feltöltődjünk a járványidőszak depressziójából.
