Felemelni Csepelt

– Ön szerint minek köszönhető, hogy a baloldal egykori fellegvárában, Csepelen 2010 óta mindig a Fidesz nyerte a helyhatósági választásokat?

– Egyrészt 2010-re kiábrándultak a csepeliek a baloldalból, a szocialisták teljesen hitelüket vesztették. A kerületet 1994 óta vezette az MSZP, ez alatt a tizenhat év alatt érdemi előrelépés nem történt, csak egy helyben toporgás ment, adósságcsapda és különböző korrupciós ügyek jellemezték a városvezetést. Az utolsó csepp a pohárban a kettős gyilkosság volt. Bár a helyi MSZP több pártra bomlott, ma is ugyanazok a politikusok vannak jelen a baloldalon. Másrészt azért kapunk rendre bizalmat a lakosoktól, mert az itt élők sokkal büszkébbek Csepelre, mint 2010 előtt. Számos olyan változáson ment át a kerület, amely budapesti szinten is kiemelkedő. Polgármesterségem egyik legfontosabb célja, hogy megváltozzon a közvélekedés, amely mindig lesajnálóan tekintett Csepelre.

– Mi az alapvető különbség a jelenlegi és az öt évvel ezelőtti kampány között?

– 2014-ben Horváth Gyula, a csepeli DK elnöke volt az ellenzéki polgármesterjelölt. A tekintetben tiszta volt a verseny, hogy lehetett tudni, ha Horváth Gyula nyer, ő veszi át a kerület vezetését. Most bár hivatalosan Erdősi Éva az összellenzéki polgármesterjelölt, a baloldal győzelme esetén mégsem ő, hanem Szenteczky János irányítaná Csepelt. Tulajdonképpen Erdősi Éva személye nem számít, indíthatott volna bárkit a baloldal. Nekik egy olyan ismeretlen jelöltre volt szükségük, akinek nincs politikai múltja, nem támaszt feltételeket, és nincsenek erkölcsi aggályai sem.

– Mit kell Szenteczky Jánosról tudni?

– Korábban a csepeli MSZP elnöke és a Csepeli Városgazda Közhasznú Nonprofit Zrt. (Csevak) vezérigazgatója volt. Nevéhez kötődnek a lakásmutyik. Kiutalt például szociális alapon egy önkormányzati lakást a csepeli rendőrkapitánynak, aki aztán fél év múlva a piaci ár harminc százalékáért meg is vásárolhatta az ingatlant. A választási kampányok során mindig a legaljasabb eszközökhöz nyúlt, amiért a bíróság nagy nyilvánosság előtt, aljas szándékból elkövetett rágalmazás miatt el is ítélte. Az ítélet jogerősen kimondta, ő a szellemi atyja és terjesztője annak a kiadványnak, amelyben nemcsak az ellenfeleiről, hanem a saját párttársairól is hazugságokat terjesztett.

– A csepeli Momentum kezdetben nem kívánt részese lenni a baloldali összefogásnak Szenteczky János személye miatt, két héttel később mégis csatlakoztak. Mi történt?

– Sokáig Takács Mónika, a csepeli MSZP önkormányzati képviselője volt az ellenzék polgármesterjelöltje. Amikor azonban a szocialisták tudomására juttatta, hogy polgármestersége esetén sem Szenteczky Jánosnak, sem Horváth Gyulának nem kíván alpolgármesteri pozíciót kínálni, azonnal félreállították. Ezután jelölték Erdősi Évát, akinek már nem voltak ilyen kifogásai: mindig pozitívan nyilatkozott az általa tisztességesnek nevezett Szenteczky Jánosról. Amikor Takács Mónika kifakadt, hogy meg kellene tisztulnia Csepelen a baloldalnak, a momentumosok is elgondolkodtak és bejelentették, ha Szenteczky János is helyet kap a listán, külön indulnak a választáson. Erkölcsi aggályaik egészen addig tartottak, amíg nem kaptak a baloldaltól egy listás helyet: Szenteczky János egy képviselői hellyel megvásárolta a Momentum politikusait, akik megelégedtek azzal, hogy Szenteczky János egy hellyel hátrébb szorul a listán. A csepeli MSZP-ben egyébként nem Szenteczky János az egyedüli elítélt. Takács Krisztiánt szintén jogerősen marasztalták el egy büntetőügyben, mert megkárosította a csepeli önkormányzatot. De volt már pedofília vádjával jogerősen letöltendő szabadságvesztésre ítélt képviselő is.

– Erdősi Éva azzal támadja a jelenlegi városvezetést, hogy az öt évvel ezelőtt vállalt harmincöt pontból kilencven százalékot nem teljesített.

– Sajnos Erdősi Éva nem tudja, mit beszél, hiszen például amikor Karácsony Gergellyel járt Csepelen, akkor is nyilvánvaló hazugságokat terjesztett. Azt állította, hogy 2010 után megszűntek a panelprogramok a kerületben, holott 2010-ben mi fejeztük be a szocialista párt által elkezdett, de már csődközeli helyzetbe jutott panelprogramot, utána több milliárd forint értékben két városrehabilitációs projekten nyertünk, és ezeket meg is valósítottuk. Az Otthon melege program keretében tizenkét társasháznak szereztünk támogatást. Tavaly elnyertünk egy újabb városrehabilitációs pályázatot, aminek köszönhetően tizenegy társasházat hozhatnak rendbe a Csillagtelepen. A harmincöt pont jelentős része teljesült. Az elmúlt másfél hónapban két orvosi rendelő újult meg, fejlesztettük, klimatizáltuk a Tóth Ilona Egészségügyi Szolgálatot, és új orvosi eszközöket vásároltunk. Az Egészséges Budapest program részeként kétmilliárd forintos fejlesztésre nyílik lehetőség az egészségügy terén. Van ugyanakkor olyan projekt, amelyet csak kormányzati, illetve fővárosi támogatással lehet megvalósítani, ezek is folyamatban vannak. Hamarosan sor kerül a csepeli HÉV fejlesztésére, most tervezzük a gerincút befejező két ütemét. A kormányzat jelenleg dolgozik a Corvin-csomópont átépítésén, továbbá a Gubacsi híd is megújul. Rengeteg olyan fejlesztés történt, amely a harmincöt pontban nem is szerepel. Ilyen például az összes óvoda és bölcsőde felújítása, a Brenner János park létrehozása és a Rákóczi kert átalakítása családi parkká. Óriásit léptünk előre az útépítés terén, ehhez a kormányzat is segítséget nyújt. Itt több évtizedes lemaradásban vagyunk, ezt egyetlen ötéves ciklus alatt nem lehet behozni. 2010-ben több mint ötven kilométer aszfaltozatlan úttal vettük át a kerületet, jelenleg még több mint harminc kilométernyi utat kell leburkolni.

– Erdősi Éva programjának legfőbb elemeként úgy létesítene bérlakásokat, hogy a négyemeletes társasházakra tetőteret építene. Erről mi a véleménye?

– Teljesen megváltozna Csepel városképe. Nem tisztán önkormányzati lakásokról van szó: ezek magántulajdonú társasházak, így az elképzelés jogilag nem is kivitelezhető. Innen is látszik, Erdősi Évának fogalma sincs az önkormányzat anyagi lehetőségeiről. Ha ezt polgármesterként megvalósítaná, semmilyen más programra nem jutna pénz. A csepeliek még jól emlékeznek arra, amikor a kilencedik kerületből hátrányos helyzetű családokat költöztettek ide a szocialisták és a szabad demokraták. Vajon a társasházakban élők szeretnék-e, hogy föléjük építsenek egy olyan emeletet, ahová kizárólag hátrányos helyzetű nagycsaládosok költöznének?

– Melyek a következő ciklus legfontosabb fejlesztési tervei?

– Alapvetően azt a kerületépítési munkát kívánom folytatni, amely eddig is jellemezte polgármesterségemet. Szeretnék hozzákezdeni az iskolák teljes körű felújításához. Az egyik legfontosabb kérdés a parkolási probléma megoldása. Elfogadhatatlannak tartom, hogy egy csepeli ne tudjon a saját lakása, háza előtt parkolni, viszont csak olyan megoldást támogatok, amely a helybélieknek továbbra is ingyen biztosítja a parkolást. A piacot és közvetlen környezetét is meg kell újítani, mert hatalmas forgalmi káosz van. Azon dolgozunk, hogy az összes út aszfaltos legyen, hogy a panelépületek minél gyorsabb ütemben és minél nagyobb számban megújulhassanak, minél élhetőbbek legyenek a közterületeink, és a közintézményeink is fejlődjenek.

– Mit tart Csepel fő vonzerejének?

– Elsősorban az élhetőséget. Csepel Budapest egyik legjobb adottságú kerülete. Egy zöld sziget vagyunk, tele szolgáltatásokkal, lehetőségekkel. A vállalkozások számára is vonzó a kerület, amire jó példa a Szabadkikötő fejlődése. Ha a kormányzati infrastrukturális beruházások megvalósulnak – gyorsabban megközelíthető lesz az M0-s, valamint megépül az új Duna-híd –, tovább nő kerületünk vonzereje.

– Milyen a kapcsolata a Fővárosi Önkormányzattal?

– A lehető legjobb a kapcsolatom a fővárossal. Tarlós István főpolgármesterrel pedig különösen jó a viszonyunk, ezért is tudtam elérni, hogy a fővárosi költségvetés tartalmazza a gerincút tervezési költségét. A jó viszonynak köszönhető, hogy Csepel az egyik leginkább támogatott kerület Budapesten. A Tér-Köz pályázatoknak köszönhetően újult meg a Rákóczi kert, a Kis-Duna-part, a Brenner János park. Összességében milliárdos nagyságrendű fejlesztési pénz érkezett Csepelre. Csak akkor lehetünk sikeresek, ha a kormánnyal és a fővárossal is együtt tudunk működni.

– Milyen eredmények kerülhetnek veszélybe, ha az ellenzék győzne a kerületben?

– Egy olyan önkormányzati vezetés, amelyik folyamatosan a főpolgármesterrel harcol, miért gondolja, hogy majd többmilliárdos fejlesztéseket tud hozni? Az ellenzék kifizetőhelyként szeretné használni az önkormányzatot, és olyan ellenzéki hídfőállást létrehozni, amelynek semmi köze nincs a csepeliek mindennapjaihoz. Ha az erőforrásokat a saját holdudvarukra költik, mint Zuglóban, akkor ez a fejlesztések elől vonja el a pénzt. A DK-s Horváth Gyula kijelentette, a mélyszegénységben és putriban élő csepelieknek nincs szükségük olyan fejlesztésekre, mint a Rákóczi kert, majd kilátásba is helyezte a bezáratását. Én viszont úgy gondolom, olyan szintű beruházásokat kell végrehajtani, amelyek egy Csepelnél gazdagabb kerületben is megállnák a helyüket.