György László: A tőkének igenis van nemzetisége
Felfelé a mosolygörbén
Amennyiben itthon keletkeznek a tulajdonosi jövedelmek, azokat jellemzően itthon is forgatják meg. Az egyik legnagyobb értéke a 2010-től indult orbáni gazdaságpolitikának, hogy Magyarország több monopol- és oligopolágazatban visszaszerezte a pozícióit: a közművekben, a bankszektorban és részben a kiskereskedelemben – nyilatkozta a Magyar Demokratának György László, a gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztos. Akivel a magyar bajnokok építésének állami segítéséről, a termeléshez kötődő egyes fázisok jövedelmezőségéről, valamint a tőke nemzetiségének fontosságáról is beszélgettünk.– A nemzetgazdasági miniszter áprilisban meghirdetett egy gazdaságfejlesztési stratégiát, amelynek része további magyar bajnokok kinevelése, valamint a beszállítói lánc erősítése. A magyar bajnokok kifejezés mikor is jelent meg a magyar gazdaságpolitikában?
– A magyar bajnokok, magyar multik létrehozása 2010 óta a gazdaságpolitikának egyik fontos célja, és e téren most szintet lépünk. És valóban, a beszállítók erősítése az egyik útja a magyar bajnokok nevelésének.
– Orbán Viktor akkortájt azt mondta, a magyar bajnokok azért fontosak, hogy ide is jöjjön külföldön szerzett profit, ne csak innen menjen külföldre. Hogy állnak jelenleg ezek a pénzfolyamatok?
– Ha megnézzük a KSH statisztikáiban a tulajdonosi jövedelmeket, a külföldről kapott összeg 2022-ben 6400 milliárd forint volt, az innen repatriált pedig 9600 milliárd. Az előbbi a GDP 10, a másik 15 százaléka. Ezt a hézagot kellene lezárni, illetve egy idő után többet hozni haza külföldről, mint amennyit innen elvisznek a Magyarországon működő külföldi vállalkozások. 2010-ben még merész volt ezt kijelenteni, de ma már egyre inkább alapvető gondolat, hogy a tőkének igenis van nemzetisége. Ha valaki ezt kimondta a kilencvenes évek elején, kiközösítették a közgazdász-társadalomból, ma pedig már mindenki érti, van jelentősége annak, hogy a vállalkozások működésével kapcsolatos döntéseket melyik országban hozzák meg. Mert ez mindkét ország életszínvonalára hat, vagyis a mi esetünkben annak az országnak az életszínvonalára is, amelyről döntenek egy másik erőközpontban.
– Ez a bizonyos rés szűkült az elmúlt tizenöt évben?
– Igen. És nemcsak a Mol, az OTP és a Richter fontos szereplők ebben, de vannak kisebb vállalkozások is, amelyek egyre nagyobb arányban hozzák haza a pénzt.
– Eddig profitról beszéltünk, de a magyar bajnoki lét az ország fejlődési kilátásaira, életszínvonalára is hathat?
– A GDP valójában hozzáadott értéket jelent. A hozzáadott érték pedig bérként és profitként jelenik meg. Amennyiben itthon keletkeznek a tulajdonosi jövedelmek, azokat jellemzően itthon is forgatják meg. Társadalmi felelősségvállalás szempontjából fogalmazva: ott forgatják meg, amit otthonuknak éreznek. Max Weber és Joseph Schumpeter is megállapította, hogy a kapitalizmus hódító útjára azon Rajna menti településekről indult, ahol kialakult az a vállalkozói ideáltípus, amelyik otthonának tekintette a hazáját és a kultúráját, ezért érték volt számára a térség felvirágoztatása, illetve hogy munkát adjon a környéken élőknek.
– A magyar bajnok kifejezést sokan az exportban sikeres vállalatokra értelmezik. De ezek szerint az is fontos, hogy valaki itthon legyen magyar bajnok?
– Az importhelyettesítés is exportképesség. Vannak olyan területek a fejlett piacgazdaságokban, amelyeket nem juttatnak külföldi kézbe. Nálunk viszont a kilencvenes években számos kulcságazatot eladtak külföldieknek, és az volt az egyik legnagyobb értéke a 2010-től kezdődő orbáni gazdaságpolitikának, hogy Magyarország több monopol- és oligopolágazatban visszaszerezte a pozícióit: a közművekben, a bankszektorban és részben a kiskereskedelemben. Ez egyfajta utat is megnyitott a magyar bajnokok kiemelkedéséhez.
– Egyensúlyteremtés című könyvében ír az úgynevezett mosolygörbéről, amely azt mutatja, hogy maga a gyártás a legkevésbé jövedelmező folyamat egy termék előállítása során. A magyar gazdaságpolitika pedig a kilencvenes években éppen a gyárak telepítését helyezte előtérbe…
– A kilencvenes években éppen hogy leépült a sokak számára munkát biztosító magyar ipar. Szűk tíz év leforgása alatt a munkahelyek 30 százaléka úgy szűnt meg, hogy nem jött létre a helyén új. 2010-ben a foglalkoztatási helyzet ott tartott, ahol a kilencvenes évek közepének mélypontján jártunk. Ezért kellett 2010 után egyszerre új ipari munkahelyeket teremteni a másfél évtizede nem dolgozó családfőknek, és a mosolygörbe két szélén lévő, nagyobb hozzáadott értéket termelni és magasabb béreket fizetni képes munkahelyeket létrehozni. A mosolygörbe megmutatja, hogy mely tevékenységi területeken keletkezik nagyobb hozzáadott érték. Eszerint az előállítási láncnak az eleje, vagyis a kutatás-fejlesztés, az arculat- és márkaépítés igazán jövedelmező, majd az értéklánc végén a logisztika, a marketing és az értékesítés utáni szolgáltatások újra egyre nagyobb hozzáadott értéket termelnek. És valóban, a legkevesebb hozzáadott érték a gyártásban keletkezik, de ez ad széles tömegeknek munkalehetőséget, és csak életképes iparra tud kutatás és fejlesztés épülni. A nagy hozzáadott értékű tevékenységeket pedig szeretik a nagyvállalatok saját országukban tartani. Az most a szerencsés helyzet a világban, hogy egyre nagyobb az igény a nagy hozzáadott értékű szolgáltatások kihelyezésére is. Vagyis keresik a globális cégek azokat a helyeket, ahol jó élni, jó lakni, jó dolgozni, és ahol olyan innovációs kutatási ökoszisztémákat hoz létre a gazdaságpolitika, amelyek vonzzák ezt a fajta minőséget. Nem véletlen, hogy a 2010 utáni újraiparosítással párhuzamosan az egész unióban Magyarországon bővült a leggyorsabb ütemben a kutató-fejlesztő munkahelyek száma, mintegy megduplázódott egy évtized leforgása alatt.
– Szintén a könyvében azt írja, hogy Amerikában az összes fontos újszerű technikai áttörés az elmúlt húsz évben állami fejlesztések eredménye volt. Valami hasonló módon tudja élénkíteni a kutatásokat a magyar állam?
– Magyarországon 2018 után kezdődött el az 1990-es évek eleje óta időszerű rendszerváltoztatás a tudomány finanszírozásában, amikor erőteljesebben megjelent a teljesítményelv. 2018-ban átgondoltuk, hogy nekünk, magyaroknak mely szempontok a legfontosabbak, és találtunk 43 olyan technológiai területet, ahol Magyarországnak van keresnivalója. Figyeltünk arra, hogy mik a történelmi perspektívák, vagyis hagyományosan mik az erősségeink, milyen tendenciák mozgatják most a világot, továbbá azt, hogy nekünk milyen képességeink vannak a most felfutó piaci igényekre válaszul. Így vált különösen fontos területté a zöldenergia, az élelmiszeripari és az egészséggazdasági innováció, valamint a digitalizáció.
– A támogatás úgy működik, hogy például az állam fenntart valamiféle inkubátorrendszereket, avagy pénzt ad különböző működő kutatórendszerek finanszírozására?
– Jellemzően nemzeti laboratóriumaink vannak, amelyek esetében meghatároztuk, mik a kutatási fókuszok, és ezen pontok mentén sarkalljuk arra a kutatókat, hogy minél nagyobb számban működjenek együtt egy-egy témán. Vagyis ne csak egy-egy szakmai műhely, hanem az országban dolgozó összes olyan kutató, aki hozzá tud tenni valamit a témához, közösen dolgozzon a magyarok számára fontos cél megvalósításán. Például van egy Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium, ahol azokban a témában zajlanak kutatások, amelyekben Magyarország a világ élvonalát képviseli, és amelyekre szükség is van a magyar sajátosságoknak megfelelő zöldátálláshoz. A megvalósításban részt vesznek Budapesten, Debrecenben, Győrött, Kecskeméten, Miskolcon, Nagykanizsán, Pécsett, Szegeden és Veszprémben dolgozó kutatók is. Az ő összerendezett tudásuk tehát egy témafókusz mentén megsokszorozódik. Ez a nemzeti laboratóriumok felbecsülhetetlen értéke.
– A szaksajtó 20-30 magyar bajnokot szokott emlegetni. Vannak olyanok, amelyek ezekből a programokból fejlődtek ki?
– A nemzeti bajnokok építése évtizedes feladat. De vannak olyan spin-offok, ahogy a szakirodalom nevezi őket, amelyek az egyetemekről vagy kutatóintézetekből nőnek ki egy-egy innovatív ötlet kapcsán, és amelyekben benne van egy exponenciális fejlődési potenciál. Ezekből 2030-ra lehet egy-két olyan cég, amelyek unikornisnak számítanak, vagyis amelyek értékelése meghaladja az egymilliárd dollárt.
– Ha jól értem, eszerint a jelenlegi magyar bajnokaink inkább a korábbi időszak képességeiből emelkedtek ki: mezőgazdaság, gyógyszeripar?
– Meg olajipar, bankszektor. Hagyományosan ezek az ágazatok tudnak jelentős szerephez jutni. Háromfajta építkezés lehetséges. Az egyik, hogy a hagyományosan nemzetinek számító szektorokban működő vállalkozások elkezdenek jobban funkcionálni, mint a nemzetközi vetélytársak. A pénzügyi szektorban ilyen az MBH és az OTP, amelyek a nemzetközi térben is meg tudják vetni a lábukat. Aztán vannak azok a cégek, amelyek egy-egy termékkört magas színvonalon tudnak előállítani, adott esetben már most is beszállítók, és előrébb tudnak lépni a beszállítói láncban, amennyiben valamilyen újítás révén versenyképesebben tudnak termelni, esetleg saját terméket tudnak gyártani. Ebben a gazdaságpolitika segíti őket. A harmadik pedig, hogy valamilyen, a világgazdaságban gyorsan fejlődő tendenciára, mint egy hullámra ráül valamely vállalkozás, és megtalálja a gyors piacszerzés lehetőségeit. Ez a startupok, spin-offok útja, ami a leggyorsabb módja fejlődésnek.
– A külföldi terjeszkedés esetében a magyar bajnokok többféle utat követnek. Van, amelyik Budapestről irányítja a folyamatait, mint a Mol, de van, amelyik kitelepítette a székhelyét, mint a Wizz Air. Mindkettő mellett szólnak érvek: az első esetben itt marad a teljes profit, a második esetben viszont jobban részt lehet venni a külső piac működtetésében. Lehet ezt optimalizálni?
– Ágazatfüggő, hogy mit célszerű kihelyezni, és mit szerencsésebb itt működtetni. Rugalmasan, a piaci specialitások ismeretében kell eldönteni egy vállalkozásnak, hogy mit tartson itt magyar bajnokként, és mit helyezzen ki a további fejlődése és nemzetközi versenyképessége érdekében.
Magyar bajnokok című összeállításunk további részeit ide kattintva olvashatják.