Dr. Feldman Zsolt az eredmények között említette a hazai borpiac stabilizálását, az adiminsztrációs terhek csökkentését, az import zsugorodását és a kivitel növekedését, emellett a termőterületek fogyását is sikerült megállítani.

– Az elmúlt 10 évben 75 milliárd forint jutott a területek korszerűsítésére, 30 milliárdot fordított a kormány a technológia megújítására, 13 milliárdból pedig a koronavírus-járvány hatásait igyekezett enyhíteni a kormány – emlékeztetett az államtitkár.

Hirdetés

Fontos, hogy pozicionálni tudjuk a világban a magyar borokat, és ezt másokkal is megismertessük – mondta a divatos kifejezéssel edukációról szóló beszélgetés során dr. Mészáros Gabriella, az angliai székhelyű Wine and Spirit Education Trust felsőfokú diplomájával rendelkező, a képzést idehaza elindító borszakértő (DipWSET), címzetes egyetemi docens, a Borkollégium társalapítója és oktatója. A Rókusfalvy Pál etyeki borosgazda, médiaszakember, a Borkonferencia társalapítója által vezetett eszmecserében Horkay András DipWSET, a Közép-Európai Borintézet (CEWI) alapítója és vezetője a borászok magas színvonalú szakmai képzésének jelentőségét emelte ki, Furják Andrea, a Borsuli vezetője pedig üdvözölte, hogy ma már a magyar borászoknak széleskörű nemzetközi kitekintése van. Ennek jelentőségét hangsúlyozta.

A fogyasztók vonatkozásában viszont még mindig van hová fejlődni. Ezért meg kell szólítani az átlagfogyasztókat, aminek legfontosabb eszköze a borturizmus, állapította meg Czinki Tamás master-sommelier, azaz pohárnokmester. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a bort mint kultúrát már a középiskolában meg kellene ismertetni a fiatalokkal.

A bor szervesen kapcsolódik a gasztronómiához és a turizmushoz is. Előbbi témáról a Michelin-csillagos Borkonyhát képviselő Tónya István és az Onyx éttermet tulajdonló Gerbeaud Gasztronómiai Kft. társulajdonosa, Niszkács Anna és Salfai-Kovács Gergely beszerzési vezető osztotta meg gondolatait, utóbbiról Bolyki János egri borász, Lilla O’ Connor bormarketing-specialista, Gerendai Károly fesztiválszervező, üzletember és dr. Szolnoki Gergely, a Geiseinheimi Egyetem professzora beszélgetett.

A szakmai eszmecserén szó esett a klímaváltozásról is. Ehhez tudományos háttérrel lehet alkalmazkodni, ugyanakkor lehetőségként kell rá tekinteni, hangsúlyozta dr. Lukácsy György, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szőlészeti Tanszékének adjunktusa.

Korábban írtuk

A Borkonferencián „védőbeszédek” is elhangzottak egyes pincészetek zászlós fajtáival kapcsolatban. A kunsági Frittmann Pincészet képviseletében Frittmann Péter az 1930-ban Kocsis Pál által a csabagyöngye és a pozsonyi fehér keersztezésével nemesített Irsai Olivért méltatta. A fagyra és betegségre érzékeny, küzdelmesen termeszthető fajta behízelgő muskotályos illatának köszönheti népszerűségét, nem véletlen, hogy íz év alatt megduplázódott a termőterülete.

Kovács Tamás, a csopaki Szent Donát Borkúria borásza az olaszrizlinget mutatta be. A fajta országonként eltérő stílust képvisel a könnyed osztrák irányvonaltól a nagy beltartalmú, kissé nehézkes horvát műfajig. A magyar stílus ötvözi a jó savú gyümölcsösséget a jelentős beltartalommal, ez olyan lehetőség, amit érdemes támogatásokkal is megragadni. Kovács Tamás emlékeztetett, hogy a Balatonfüred-Csopaki borvidék olaszrizling-kódexe szigorú feltételeket ír elő a magas minőség érdekében.

Jó cukorgyűjtő és savmegtartó fajta, száraz, kései szüretelésű édes bor, aszú, de pezsgő is készíthető belőle – ekként méltatta a furmintot Bodó Judit. A tokaji Bott Pince borásza a fajta nagyságát abban látja, hogy nem tipikus íz- és illatjegyekkel hódít, hanem a termőhely, a Tokajban igen fontos, a neves polihisztor, Bél Mátyás által az 1630-as években rendszerezett és osztályozott dűlők talajtani és mikroklimatikus sajátosságait képes elképesztő gazdagságban kifejezni.

– Kóstolása jelenlétet, odafigyelést, időt igényel – mondta Bodó Judit.

– A kékfrankos a mi pinot noirunk – állítja a felvidéki Muzslán alkotó Bott Frigyes (csak névrokona az említett tokaji pince névadójának.) Meszes talajon, organikusan termesztve, teljes érettségben szüretelve elegáns, külföldin is keresett bor készíthető belőle.

Volt idő, amikor a Porsche autógyár válságba került, veszteséges volt. Ekkor a híres német cég élére új vezérigazgatót neveztek ki, aki felmérte a márka kedvelőinek véleményét, és arra jutott, hogy a Porschét prémium kategóriába kell emelni.

– Ugyanez a feladat a kadarkával – mondta ifjabb Heimann Zoltán a szekszárdi borvidélk emblematikus fajtáját méltatva, hangsúlyozva, hogy nem tömegeket kell elérni olcsó borokkal, hanem szűkebb, igényes közönséget egyedi, magas minőségű tételekkel. A Heimann pincészetnél ez a szemlélet 200 százalékos exportnövekedést eredményezett.

A villányi Malatinszky Csaba az általa szűrés és derítés nélkül készített cabernet franc-t népszerűsítve arról beszélt, hogy az egyes borok „szélsőségeit” visszanyesve a harmóniát kell középpontba állítani. Hangsúlyozta a felkészültség, a tudás és a kíméletes borkészítés nagy jelentőségét. A cabernet franc egyik legfontosabb erényeként a nagyon hosszú érlelhetőséget mondta.

A konferencián terítékre kerültek az organikus magyar borok is. Az egri Bukolyi Marcell a híres Nagy-Eged hegyen ökológiai gazdálkodással, azaz szintetikus vegyszerektől mentesen termelő családi pincészetet mutatta be. A borász-tulajdonos a tudatosságot hangsúlyozta, kiemelve elsődlegesen az ideális adottságok kiválasztását és az alapos zöldmunkát.

– A biobirtok minőségi élettér a szőlőnek, a bornak, a családnak – mondta Bukolyi Marcell.

A villányi Gere Attila az alacsony tőketerhelés jelentőségére hívta fela figyelmet, merthogy ez garantálja a szőlő magas minőségét.

Major Levente, az abasári Levente Szőlőbirtok és Pince tulajdonosa-borásza (civilben a helyi általános iskola igazgatója) a szakképzés hiányosságairól szólt, mondván, az egyetemi oktatásban az organikus művelésről nem esett szó. Menet közben tanulva, tapasztalva talált rá e művelési módra, ami által sokkal egészségesebbek lettek az ültetvények és szebbek, gazdagabbak a borok. Ez új külföldi piacok megnyílását és magasab értékesítési árat jelentett a családi birtok számára.