Jogerősen felmentette a vesztegetés vádja alól Hiszékeny Dezső szocialista országgyűlési képviselőt a Fővárosi Ítélőtábla hétfőn kihirdetett másodfokú határozatával.

A vád szerint Hiszékeny Dezső – aki 2014 óta szocialista országgyűlési képviselő – 2013-ban, XIII. kerületi alpolgármesterként ötmillió forint kenőpénzt kért azért, hogy egy önkormányzati tulajdonban lévő üzlethelyiség bérleti jogát egy vállalkozónak adja.

A politikus mindvégig tagadta bűnösségét, maga kérte mentelmi joga felfüggesztését a parlamenttől, az eljárást pedig törvénytelennek, koncepciósnak nevezte.

Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék tavaly áprilisban bizonyítottság hiányában felmentette a politikust a vesztegetés vádja alól.

Az ügyészség első fokon többéves letöltendő börtönbüntetést, másodfokon pedig az elsőfokú eljárás megismétlését indítványozta, ugyanakkor a vádlott és védője felmentést kért.

Az ítélőtábla hétfőn „alapvetően helyes indokai alapján” lényegében helybenhagyta a törvényszék korábbi, elsőfokú felmentő rendelkezését.

A táblabíróság szóbeli indoklása szerint már az elsőfokú bíróság sem tudta kizárni, hogy másként történtek a dolgok, mint ahogy azt az ügyészség állítja, ugyanis nem egyértelműek a bizonyítékok. Az elsőrendű vádlott és a fedett nyomozó közötti, „virágnyelven” folyó beszélgetés során voltak nem egyértelmű megjegyzések. Ezzel kapcsolatban a táblabíróság büntető tanácsának elnöke leszögezte: az eltérő értelmezési lehetőségek kockázata a vádhatóságé, a bizonyítás kétségei nem sújthatják a vádlottat.

Tavaly, a törvényszék elsőfokú ítéletének szóbeli indoklásakor elhangzott: az eljárás adatai szerint Hiszékeny Dezső soha nem mondta, hogy pénzt kér. Az ügyészség szerint a vádat főként az bizonyítja, hogy az elsőrendű vádlott a fedett nyomozóval folytatott egyik beszélgetésen bólogatott, amikor a kenőpénzt a másik szóba hozta, egy másik beszélgetés közben pedig öt ujját felmutatta, ami az ügyészség szerint ötmilliós kenőpénzt jelentett.

Az első fokon eljáró bíró akkor kiemelte: ráutaló magatartás is bizonyíthatja a korrupciós cselekményt, ha az egyértelmű, kétségbevonhatatlan. Ebben az ügyben azonban nem erről volt. Azzal az ügyészségi felvetéssel kapcsolatban, hogy a vádlott miért nem utasította vissza a kenőpénzt, amikor szóba került, tavaly a bíró arra emlékeztetett: az „öt gurigát”, „öt gombócot”, azaz az ötmilliós kenőpénzt mindig a fedett nyomozó hozta szóba, Hiszékeny Dezső pedig az egyik beszélgetésen kilencszer hárította el a felvetést, például úgy, hogy „ez elég durva”, „nincs ilyen”, „soha semmit ne adjon”, „ez egy irreális történet”.

Az ügyet első fokon tárgyaló bíró tavaly indoklásában kitért arra: korántsem olyan egyértelmű a lehallgatási anyagok értelmezése, mint ahogy azt az ügyészség beállította, ráadásul, bár az ügyben sokat beszéltek pénzről, pénzmozgás soha nem történt.

Hiszékeny Dezső tavaly, az elsőfokú ítélethirdetés után újságírók előtt arról beszélt, hogy a hatóságok fél éven át lehallgatták a mobiltelefonját és az irodáját is, mégsem tudtak többet a bíróság elé hozni, mint a fedett nyomozó jelentéseiben szereplő bólogatást és mutogatást.

Az ügy másodrendű vádlottját a törvényszék felfüggesztett szabadságvesztésre és egymillió forintos pénzbüntetésre ítélte befolyással üzérkedés miatt, ezt másodfokon, hétfőn szintén jogerőre emelte az ítélőtábla. Ezzel kapcsolatban a táblabíróság tanácselnöke arra mutatott rá: az eljárás adataiból nem következik, hogy az alpolgármester tudott volna a másodrendű vádlott cselekményéről.

Hiszékeny Dezső a másodfokú eljárásban az utolsó szó jogán a többi között arra hívta fel a figyelmet, hogy egy 9 hónapja mozdulatlan nyomozás fordult ellene akkor, amikor 2013 novemberében képviselőjelölt lett. Nem sokkal azután az Állami Számvevőszék átvizsgálta a XIII. kerületi önkormányzat vagyongazdálkodását, ám nem talált semmit. (Hiszékeny Dezső akkoriban a kerület vagyongazdálkodásért felelős alpolgármestere volt.)

A másodfokú határozathirdetést követően a korrupciós vádak alól felmentett ellenzéki politikus kamerák előtt úgy fogalmazott: az ügyészségi hajtóvadászat véget ért, az ügyészség alaptalanul vádaskodott ellene, bebizonyosodott, hogy nem kért vesztegetési pénzt és visszautasította a vesztegetési kísérleteket.

„Ez az eljárás rossz fényt vett az ügyészségre” – jegyezte meg a szocialista országgyűlési képviselő.

MTI

MTI