Felszólítások hosszú sorát intézi a magyar kormányhoz az emberi jogi biztos
Magyarországnak többet kell tennie a menekültek védelméért, a civil társadalom, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségéért, a nemek közötti egyenlőségért és a nők jogainak érvényesüléséért, ugyanis az emberi jogok magyarországi megsértése negatív hatással van a jogállamiságra - állapította meg Dunja Mijatovic, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács emberi jogi biztosa kedden kiadott jelentésében.
A februárban Magyarországon tett látogatásának tapasztalatait rögzítő jelentésben Mijatovic hangsúlyozta, hogy a bevándorlást érintő magyar jogszabályok akadályozzák a menedékjogot nyert menekültek beilleszkedését.
Arra szólította fel a magyar kormányt, helyezze hatályon kívül a tömeges bevándorlásból eredő válsághelyzeti intézkedéseit, véleménye szerint annak fenntartása ugyanis nem igazolható sem a Magyarországra, sem pedig az Európai Unióba érkező menedékkérők számával. Arra szólította fel az illetékes magyar hatóságokat, tartózkodjanak az „idegengyűlölő elemeket tartalmazó”, migránsellenes retorikától és kampányoktól. Továbbá arra kérte a kormányt, terjessze ki a nemzetközi védelmi eljáráshoz való hozzáférést, és gondoskodjon a területén tartózkodó menedékkérők megfelelő védelméről.
A biztos szerint a menedékkérők, köztük a gyermekek megfelelő jogalap nélküli fogva tartása önkényes jellegű, ezért problémákat vet fel. A hatóságoknak alternatív megoldást kell találniuk a menekültek elhelyezésére – húzta alá.
Mijatovic véleménye szerint a civil társadalmat érintő, nem egyértelmű, önkényesen korlátozó intézkedések megbélyegzik és törvénysértőnek nyilvánítják a civil szervezeteket és tevékenységeiket.
„Ilyen intézkedések egy demokratikus társadalomban teljesen jogtalanok. A kilátásba helyezett szankciók negatív hatást fejthetnek ki az emberi jogokat védő és más civil szervezetek munkájára. A vonatkozó jogszabályokat hatályon kívül kell helyezni” – fogalmazott.
Arra szólította fel a magyar kormányt, hogy hagyjon fel a megfélemlítést keltő és megbélyegző kampányokkal, hozzon létre egy olyan jogi és társadalmi környezetet, amely elősegíti a civil szerveztek munkáját az emberi jogi normáknak megfelelően.
Az emberi jogi biztos megjegyezte, aggodalomra okot adó az igazságszolgáltatás függetlenségének magyarországi helyzete is. Hangsúlyozta: a jogállamiság szempontjából elengedhetetlen, hogy az Országos Igazságügyi Hivatal elnökének hatáskörét teljes mértékben tiszteletben tartsák.
A közigazgatási bíróságokra vonatkozóan Mijatovic kijelentette, az illetékes miniszter kiterjedt hatáskörét ellensúlyozni kell az igazságügyi önigazgatás erősítésével.
A jelentés szerint a nemek közötti egyenlőség terén visszalépés történt Magyarországon. A nők politikai képviselete rendkívül gyenge, a nőkkel kapcsolatos kérdések a családügyekhez kapcsolódnak a magyar kormányzati politikában. A biztos véleménye szerint mindez a nemekre vonatkozó, idejétmúlt beidegződések megerősítését és a nők „tárgyiasulásának” kockázatát hordozza magában.
„A hatóságoknak előremutató intézkedésekkel kell segíteniük a nők közéletben való egyenlő képviseletét, és határozott lépéseket kell tenniük a nemi sztereotípiák felszámolására az oktatási anyagokban” – húzta alá.
Mijatovic végezetül arra szólította fel a magyar hatóságokat, hogy ratifikálják az Európa Tanács 2011-ben aláírt, a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló megállapodást, közismert nevén az Isztambuli Egyezményt.
