Feltámadt a Munkásőrség

Az 1957-ben létrehozott Munkásőrség feladata a párt és a kommunista rendszer fegyveres védelme volt, állami terrorszervezetként, egy véres diktatúra párthadseregeként működő, tagjait pedig főképp a forradalom leverésében részt vevő karhatalmistákból verbuválták. A testületnek jelentős szerepet szántak háború vagy rendszerellenes megmozdulások esetére, és a hetvenes években a március 15-i tüntetések elleni fellépésben ténylegesen részt is vett.

Ezt a szervezetet tekinti szellemi elődjének a 2018 februárjában alakult Hagyományőrző Munkásőr Társaság (HMT). A csoport honlapján az 1956-os forradalmat ellenforradalomnak nevezi, ahogy fogalmaznak, „mi leírjuk és bátran kimondjuk az igazságot, még ha napjainkra divat is lett tagadni mindazt”. Az oldalon szemezgethetünk egykori munkásőrök visszaemlékezéseiből is, akik a forradalmárokat csőcseléknek, „köztörvényes bűnözőkből verbuvált fehérterrorista különítményeseknek” nevezik, a forradalmárok ellen harcolókat, azaz saját magukat pedig úgy állítják be, mint jótevőket, akik csak a további vérontást akarták megakadályozni. 

Érdemes megnézni a HMT-hez közeli „Ellenforradalom 1956” nevű Facebook-csoport bejegyzéseit is, ahol például Wass Albert csepeli szobrának megrongálását – egyetértve a garázda tettel – az alábbi szöveggel tették közzé: „Ugyanígy fog járni minden Horthy-szobor is.”

Egykori karhatalmisták

A Demokrata megkereste Juhász Norbertet, a Hagyományőrző Munkásőr Társaság 30 éves parancsnokát, aki 15 évesen már tagja volt a Magyar Kommunista Munkáspártnak. A 2009-es EP-választáson a párt listáján is szerepelt, majd 2014-ben részt vesz a kommunista elveket valló Népi Front Párt megalakításában, ahol most is aktívan politizál. Dolgozott személy- és vagyonőrként, jelenleg őstermelő. 

Kérdésünkre elmondta, bár Wass Albertet náci szimpatizánsnak tartja, senkit nem buzdítanak közvagyon rongálására. Ahogy fogalmazott, 2018 óta „erőteljes növekedésnek indult a társaság”, de azt nem árulta el, hány tagjuk van jelenleg. Rámutatott, hogy a csalódott jobbikosokból alakult Mi Hazánk Mozgalom által szervezett tavalyi Horthy-megemlékezésen az ellentüntetők között is „szép számmal voltak jelen munkásőrök, ki civilben, ki egyenruhában”. 

Felvetésünkre, miszerint nem tartanak-e attól, hogy a bíróság a Magyar Gárdához hasonlóan a Munkásőr Társaságot is betiltja, úgy válaszolt, hogy a Magyar Gárdát jogosan oszlatták fel, mert erőszakos cselekményeket hajtott végre, és megosztotta a társadalmat. Kérdésünkre, hogy a Munkásőrséget nem tartja-e megosztónak, úgy válaszolt, a Munkásőrség több mint három évtizede alatt egyetlen ártatlan életet sem oltott ki. Visszautasította, hogy az 1957-ben létrehozott testületbe túlnyomórészt az egykori karhatalmisták, pufajkások léptek volna be. 

–  A karhatalmisták 1957-ben visszatértek eredeti testületükhöz, és a Munkásőrséghez csak négy százalékuk csatlakozott, jórészt idős emberek – jelentette ki.

Egy meghökkentő párhuzammal a Munkásőrséget egy „szocialista viszonyok között működő amerikai Nemzeti Gárdaként” írta le. Hozzátette, ők nem fegyverekkel, hanem „munkával, tollal és felvilágosító szóval” érik el céljaikat, amelyeket röviden így foglalt össze: a munkásmozgalom történelmi hagyományainak ápolása, a Munkásőrség írásos és tárgyi emlékeinek feldolgozása, humanitárius cselekedetek megvalósítása.

Juhász Norbert történelemértelmezését nagyban cáfolta Kiss Dávid történész, a Veritas Történetkutató Intézet tudományos munkatársa, aki a Demokratának kifejtette, bár az 1957. január 29-én megalakított Munkásőrség valóban nem vett részt a forradalom leverésében, az állomány jelentős része – legalább a fele, de egyes források szerint a hetven százaléka – a karhatalmistákból verbuválódott. 

–  Halas Lajos, a testület első parancsnoka az ÁVH-nál teljesített szolgálatot, és nem mellékes az sem, hogy a személyi átfedések miatt a testület propagandájában előszeretettel hangsúlyozta, hogy részt vett a forradalom leverésében – mondta a Demokratának a történész.

Határozottan cáfolta Juhász Norbert azon kijelentését is, miszerint a Munkásőrség egyetlen ártatlan ember életét sem oltotta volna ki. Elmondta, az országos parancsnokság iratanyagaiban minden évről legalább egy doboznyi anyag található a rendkívüli esetekről, ahol ártatlan emberek haltak meg. A halálesetek – amelyek pontos száma még kutatás tárgyát képezi – a legtöbbször azért történtek, mert különböző szabályzatokat megszegtek.

Kérdésünkre, hogy lehetnek-e fegyverek az egykori munkásőrök birtokában, azt válaszolta, hogy a testület leszerelésekor a gépkarabélyokat sikerült a Honvédségnek begyűjtenie, azok átadása fegyelmezetten zajlott le. Az állam később a fegyvereket egy afrikai országnak adta el. Halas Lajos ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, a hatvanas és a hetvenes években több alkalommal korszerűsítették a testület fegyverzetét, azaz a régi fegyvereket újakra cserélték. Mivel a lecserélt fegyverekről nem vezettek nyilvántartást, nem tudni, azokat mind leadták-e.

El nem évülő felelősség

Magyarország Alaptörvénye kimondja, „egyetértünk az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki”. Mivel a szervezet honlapján tagadják, hogy 1956 őszén forradalom tört volna ki, ezért felmerül a kérdés, működhet-e legálisan egy olyan szervezet, amely ezt a fenti alkotmányos alapelvet tagadja. 

Felvetésünkre Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ elemzője azt válaszolta, a jogrendszerünk alapját képező alaptörvény megfelelő cikke vonatkozik a kommunista diktatúrára és bűneire. 

–  Ez alapján a kommunista ideológia jegyében a rendszer kiszolgálására létrehozott politikai szervezetek, mint a Munkásőrség is, bűnöző szervezetek voltak, és el nem évülő felelősséggel tartoznak többek között a kizárólagos hatalomgyakorlásra és törvénytelenségre épülő jogrend kiépítéséért, valamint az 1956-os forradalom vérbe fojtásáért és az azt követő megtorlásért is. A Munkásőrség, bár a párt irányítása alá tartozó önkéntes félkatonai szervezet volt, politikai szervezetnek tekinthető: nem a közbiztonság védelmében léptek fel, hanem az általuk favorizált csoporthoz tartozó elvtársaikat védelmezték más állampolgároktól – magyarázta.

Hozzátette, a civil szervezetekre vonatkozó törvény és a polgári törvénykönyv is kimondja, hogy az egyesülési jog alapján olyan tevékenység céljából alapítható szervezet, amely összhangban áll az alaptörvénnyel, és amelyet törvény nem tilt. 

Párkányi Eszter szerint a civil szervezet bejegyzéséről döntő bírónak ezen jogszabályoknak megfelelően kell eljárnia, de szem előtt kell tartania azt is, hogy a törvényeket az alaptörvény keretei között kell értelmeznie. 

–  Ha helyesen jár el és így tesz, akkor megkérdőjelezhetetlenné válik, hogy nem lehet olyan szervezetet bejegyezni, amely a Munkásőrség 1989-ben letett zászlóját kívánja tovább hordozni. Amennyiben mégis bejegyeznék, akkor az ügyész közérdekvédelmi funkciója okán közbeléphet, és keresetére a bíróság feloszlathatja a szervezetet – tette hozzá az Alapjogokért Központ jogásza.

Úgy látja: a szervezet honlapján található írás, amely ellenforradalomnak állítja be az 1956-os forradalmat, már önmagában elegendő ok arra, hogy ne öntsék működésüket jogi formába, ugyanis a büntető törvénykönyv szerint a kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadása, kétségbe vonása, jelentéktelen színben való feltüntetése, illetve az igazolásukra törekvés bűncselekmény.

Nemzetbiztonsági kockázat

Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke a Demokratának elmondta, nem ért egyet azzal, hogy a szervezetet szépítő jelleggel az amerikai Nemzeti Gárdához hasonlítsák. Hozzátette, a HMT tevékenysége a múltról szól, de a jelenhez kötődő politikai célokkal hozták létre. Határozottan visszautasította, hogy a Munkáspártnak köze lenne a HMT-hez. A Mi Hazánk Mozgalom lapunkhoz eljuttatott közleményében úgy fogalmaz, minden jogi és egyéb eszközzel megakadályozzák a Munkásőrség szervezetének és szellemének visszatérését. A többi ellenzéki párt lapzártánkig nem válaszolt megkeresésünkre.

A Hagyományőrző Munkásőr Társaság jelenleg civil társaságként működik, ami nem igényel bírósági vagy hatósági bejegyzést. A Munkásőrség 1989-es feloszlatása elengedhetetlen volt a békés rendszerváltáshoz, ugyanígy: az egykori szervezet bármilyen formában történő újjáélesztése nemzetbiztonsági kockázatot jelent.