Feltárták, mik a lehetőségek a magyar egyetemek Erasmusból való kizárása után
A magyar felsőoktatási modell fő pillére a rugalmasság, valamint a kutatói-, az oktatói és a szervezeti autonómia – mondta kedden Budapesten Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára a Mathias Corvinus Collegium szervezésében tartott, A magyar egyetemek kizárása az Erasmusból és a Horizontból: okok és lehetőségek című konferenciát megnyitó beszédében.
Az államtitkár hozzátette, hogy az egyetemeket vizsgáló európai egyetemi szövetség, valamint az európai autonómiaértékelő rendszer csak az állami fenntartású egyetemeket vizsgálja, így megállapításai nem értelmezhetők. Azonban ha az új magyar modellt valóságában értékelnék, akkor az autonóm, rugalmas, teljesítményalapú és értékorientált; a nemzetközi autonómia követelményeknek is megfelel; finanszírozási modellje pedig a kutatásra, az oktatásra koncentrál.
A rendszer eredményeiről szólva elmondta: jelenleg 12 magyar egyetemet soroltak be a világ legjobb egyetemeit magába foglaló felső öt százalékba, amelyek közül egy már a legjobb egy százalékba is beletartozik. További fontos eredmény, hogy a magyar tudományos publikációk száma nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is emelkedik; és a vállalati, valamint szabadalmi bevételek ezzel párhuzamosan szintén növekedést mutatnak.
És ennek ellenére miért zár ki Brüsszel 200 ezer a magyar felsőoktatásban tanuló diákot, 20-20 ezer oktatót és kutatót az Erasmusból és a Horizont nemzetközi csereprogramból? – tette fel a kérdést. Válasza szerint ennek csak politikai okai vannak, hiszen a felsőoktatás szabályozása nem európai bizottsági, hanem tagállami hatáskör. Másodszor, a két program a döntéshozói szintje nemzetközi, tehát független Magyarországtól, és harmadszor: a Brüsszel által két évvel ezelőtt támasztott törvénymódosítási követelményeknek Magyarország eleget tett, így részét képezik már a felsőoktatási szabályozásnak.
A magyar résztvevők programokból való kizárását azonban ennek ellenére is fenntartják – tette hozzá. A magyar fél természetesen tárgyalni próbál a kérdésről, de az ebben a tárgyban elküldött utolsó hivatalos levelére fél éve várja a választ. Hankó Balázs szerint Brüsszel ezen kívül arra készül, hogy magyar rektorokat és professzorokat zárjon ki a kuratóriumokból, a kuratórium tagok jelelölésébe pedig nemzetközi nem kormányzati szervezeteket (NGO) vonjon be. Magyarország ezt természetesen nem fogadja el és tiltakozni fog ellene, mivel egy ilyen lépés teljesen ellentmondana az egyetemi autonómiának ,az eddig vallott alapértékeknek – hangsúlyozta az államtitkár.
Hozzátette, hogy a magyar kormány közben 10 milliárd forintos kerettel elindította a Pannónia nemzetközi ösztöndíjprogramot, amely 8 ezer magyar és külföldi egyetemistának teszi lehetővé a részvételt külföldi részképzésekben. További 200 hallgató pedig kiemelt támogatást kap, hogy a legkiválóbb egyetemekre jusson el. Kiemelte, hogy a programban részt vevők szemben az erasmusos diákokkal a Pannónia Programban teljes kreditelismerésben részesülnek. A Horizont program helyett pedig HU-rizont névvel nemzetközi tudományos programot is elindítottak. Hankó Balázs kiemelte: ebben a modellváltó egyetemek alakíthatnak ki tudományos együttműködést neves külföldi egyetemekkel úgy, hogy a kutatók munkabérét is a program fedezi, mert mint mondta, „nem hagyjuk, hogy Brüsszel politikai okokból, igaztalan módon próbálja meg szétválasztani egymástól az együttműködni kívánó egyetemi hallgatókat, tudományos kutatókat és oktatókat”.
