Az oktatási tárca az idén új felsőoktatási törvényt terjesztett be a parlament elé. A törvényjavaslat hatalmas vitát váltott ki, a tervezethez rekordmennyiségű, közel 900 módosító indítvány érkezett. Az ellenzők elsősorban azt kifogásolják, hogy az új törvény megszünteti az egyetemek és főiskolák döntési autonómiáját, az intézmények irányítását pedig külső menedzserekre bízza. Csökkenti továbbá az ingyenes képzésben részesülő hallgatók létszámát, és úgy vezetné be a bolognai rendszert, hogy nem teremtene párhuzamot a régi és új forma között. Az oktatási tárca a törvénytervezettel egy időben, az idén vezette be a kétszintű érettségit. A pedagógusokat és az érettségire készülő diákok többségét már évek óta foglalkoztatja az új kétszintű érettségi és a körülötte kialakult vita, azonban az érintettek még egy hónappal a vizsga előtt sem rendelkeztek kellő információval az új rendszer részleteiről.

Az új felvételi rendszer egyik legnagyobb hiányossága, amelyre már több mint fél évvel ezelőtt fény derült, és ami erősen megkérdőjelezi a rendszer létrehozóinak szakmai felkészültségét, az, hogy a pontszámítás módja jelentős előnyben részesítette a korábban érettségiző és az idén szintemelő vizsgát tévő diákokat az idén érettségizőkkel szemben.

Kiderült ugyanis, hogy ha egy korábban jeles eredménnyel érettségiző diák idén a szintemelő vizsgán 34 százalékos eredményt ért el, akkor a teljesítményéért 30+7, azaz 37, míg az idén ugyanezen a vizsgán ugyanilyen eredménnyel érettségiző diák csak 18+7, azaz 25 pontot kaphatott. Két érettségi tárgy esetén ez 24 pontnyi különbség!

A nyilvánvaló ellentmondás és egyenlőtlen elbírálás miatt februárban két szülői szervezet is az Alkotmánybírósághoz fordult. Az Alkotmánybíróság ez év végéig adott időt a jogalkotóknak, hogy ezt a súlyos esélykülönbséget megszüntessék. Az idén érettségizők amúgy sem könnyű helyzetét tovább fokozta az elmúlt 15 év legnagyobb érettségi botránya: a tételek egy része már a vizsga előtt néhány nappal a világhálón keringett. Az érettségi tételek nyilvánosságra kerülését követően, amikor már az egyetemek is jelezték, hogy ilyen körülmények között nem fogadják el az érettségi eredményeket felvételi gyanánt, Magyar Bálint bejelentette, a középszintű matematika érettségi érvénytelen, azoknak a diákoknak, akiknek a matematika felvételi tantárgy, ezt a vizsgát meg kell ismételniük.

A felvételi pontszám ugyanis a középiskolai eredményeken és az érettségi vizsgán alapul, és az volt a köztudatban, hogy ez összesen 120 pontot tehet ki. Az azonban csak a felvételi ponthatárok megállapítását követően derült ki, hogy a 120 pont az idén nagyon sok diák esetében akár huszonnégy ponttal is kevesebb lehet, mint az áhított szakra való felvételhez szükséges pontszám!

A pluszpontoknak az idén óriási, mint kiderült, meghatározó szerepük volt. Pluszpontok járnak az emelt szintű érettségiért, a közép-, illetve felsőfokú nyelvvizsgáért, az országos tanulmányi versenyeken elért helyezésekért, illetve a kiváló sportteljesítményért. Most bebizonyosodott, amit sokan már a ponthatárok meghúzását megelőzően is sejtettek, de az oktatási tárca szakemberei rendre cáfoltak, hogy ezen pluszpontok nélkül a diáknak esélye sincs bejutni a kívánt szakra. Sokak számára csak július 26-án éjjel vált nyilvánvalóvá, hogy a legnépszerűbb szakokon 142 pont feletti teljesítményt vártak. Volt olyan diák, akinél a jeles emelt szintű érettségi, a maximális hozott pontok és a két középfokú nyelvvizsga is kevésnek bizonyult.

A legnépszerűbbnek az idén is a jogi, az orvosi, a közgazdász, illetve a pszichológiai képzések, és mint korábban, a nemzetközi tanulmányok bizonyultak. A tavalyi felvételi ponthatárokat az ideivel összehasonlítva megállapítható, hogy néhány felsőoktatási intézmény esetében akár 40 ponttal magasabbra tették a lécet, mint tavaly. Míg az ELTE jogtudományi karára 2004-ben elegendő volt a 99 pont, idén már csak 135 ponttal lehetett bejutni. A Miskolci Egyetemen tavaly 80 pont volt a felvételi ponthatár, az idén már 123 pont. A legkisebb mértékű emelkedés a Széchenyi István Egyetemen tapasztalható: a 2004-es ponthatár 119 pont volt, idén 125 pontot kellett elérnie a felvételizőnek.

Olyan intézmény nincs az országban, ahol csökkentek volna a ponthatárok a tavalyihoz képest. A ponthatár kitolása várható volt, már csak az emelt szintű érettségi vizsgáért szerezhető plusz tizennégy pont miatt is, de ekkora mértékű emelkedésre csak kevesen számítottak.

A ponthatárok meghúzását követően sok szülő és diák elkeseredésének, felháborodásának adott hangot az egekbe szökő pontszámok miatt. A lapok rekordokról cikkeztek. Közben Magyar Bálint oktatási miniszter elégedetten nyilatkozott. Közölte, hogy most aztán végleg bebizonyosodott, a korábbi riogatások alaptalanok voltak. De vajon tényleg van ok az elégedettségre? Meg lehet róla győződve a felsőoktatási intézmény, hogy a magas pontok mögött kimagasló tudásszint áll? Biztos lehet-e tanár és a diák abban, hogy tényleg a legkiválóbbakat vették fel? És vajon az egyetemi oktatók? Hiszen nem volt beleszólásuk a döntésbe…

Az idén összesen 114 986-an érettségiztek, miközben több mint 150 ezer diák adta be jelentkezését valamely felsőfokú oktatási intézménybe. A nappali tagozatra felvett hallgatók 31 százaléka a korábban érettségizők közül került ki. Zsolnai György idén érettségizett. 123 ponttal vették fel a Pázmány Péter Katolikus Egyetem filozófia-történelem szakára.

– Történelemből emelt szintű érettségi vizsgát tettem. Sejtettem, hogy szükség lesz arra a plusz 7 pontra, amely nélkül nem sikerült volna bejutnom az egyetemre – mondta.

Fekete Krisztiánt a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mérnök-informatika szakára vették fel. Őt a német középfokú nyelvvizsgájáért beszámítható plusz 7 pont juttatta be az egyetemre. Krisztián úgy véli, a diákok is hibásak abban, ha rosszul ítélik meg a helyzetet.

– Sok fiatal vágyálmokat kerget. Pedig nyilvánvaló, hogy nincs szüksége az országnak ennyi jogászra. A sejtésem beigazolódott: szükség volt a pluszpontokra. Az érettségi előtt néhány héttel az iskolánkban járt az OKÉV elnöknője, hogy előadást tartson a kétszintű érettségiről. A hölgy hosszasan bizonygatta, hogy középszintű érettségivel is be lehet jutni az egyetemre. Az én esetem azt bizonyítja, hogy sima kitűnővel, nyelvvizsga nélkül nem vettek volna fel – mondta.

Krisztián úgy véli, a jelenlegi rendszer legnagyobb hibája, hogy nem az egyes szakterületeknek megfelelő és azt ott elvárható tudást és kompetenciát méri. Az orvosira például az emelt szintű érettségi mellett csak felsőfokú nyelvvizsgával lehetett bejutni, pedig nem feltétlenül abból lesz a legjobb orvos, aki felső fokon beszél több idegen nyelven.

Krisztián bölcsen megjegyezte, hogy az érettségi botrány és a felvételi körüli káosz miatt sokan nem a lényegre koncentráltak. Az idei év botrányai elvonták a figyelmet a tanulásról.

Komplikáltnak, félrevezetőnek és a valóságos teljesítmény mérésére alkalmatlannak nevezte az idei évben debütáló érettségi-felvételi rendszert Pálinkás József fizikus, egyetemi tanár, a Fidesz Kulturális Tagozatának elnöke. Pálinkás szerint már maga az a tény, hogy egyszerre változik meg az érettségi és a felvételi rendszere, magában hordozza a hiba lehetőségét.

– A maximálisnak nevezett 120 pont valójában a pluszpontokkal együtt gyűjthető 144 pontnak csak 83 százaléka. Az ilyen mérési rendszer már önmagában is félrevezető és mérésre alkalmatlan. A pluszpontok ilyen mértékű dominanciája pedig irracionális és súlyos esélyegyenlőtlenséget teremt. Egy kisvárosi gimnázium feltételei nem hasonlíthatók össze egy budapesti elit gimnázium adottságaival. Már csak azért sem, mert esetleg csak egy-két diák szeretne emelt szinten érettségizni. A tanár nem tud néhány diák kedvéért változtatni a felkészítés menetén. Hasonló a helyzet a nyelvi képzéssel is. Ha a szülő meg tudja fizetni a magántanárt, a gyerek sokkal könnyebben tehet nyelvvizsgát, mint az az osztálytársa, aki csak az iskolában tanulja az idegen nyelvet – foglalta össze kifogásait a Kulturális Tagozat elnöke, aki úgy véli, ha a pontszámítás jelenlegi rendszere mögött politikai szándék húzódik meg, akkor azért, ha tudatlanság, akkor azért kellene levonnia a következtetést a rendszer létrehozóinak.

Pálinkás József szerint a neoliberális oktatáspolitika legfőbb hiányossága, hogy semmiféle kapcsolatot nem teremt a társadalom, a gazdaság elvárásai és az oktatás szerkezete között. Nem készülnek mérések arról, vajon hány tanárra, jogászra, közgazdászra, mérnökre vagy éppen kommunikációs szakemberre lesz szüksége az országnak öt-tíz év múlva. A jelenlegi oktatási rendszer a piac mindenhatóságát hangsúlyozva nélkülöz mindenfajta beavatkozást az oktatás, a képzés szerkezetébe. Pedig az államilag finanszírozott helyek számának szigorú szabályozása révén szabályozni kellene az egyes szakokon végző szakemberek számát.

– Vannak hiányszakmák, amelyeket azáltal is támogatni kell, hogy több hallgató államilag finanszírozott képzését tesszük lehetővé, míg az úgynevezett slágerszakokon, ahol jelentős a túljelentkezés és túlképzés, korlátozni lehetne a költségmentes képzésre felvehető hallgatók létszámát. Ám ezt a népszerűtlen lépést a jelenlegi oktatáspolitikusok nem lépik meg. Nyilván attól tartanak, hogy nem tudnak kellő számú új szavazót megnyerni maguknak a soron következő választásokra – tette hozzá a Kulturális Tagozat elnöke.

Nem az tehát a felvételi rendszer legfőbb hibája, hogy magasak a ponthatárok, hanem az, hogy irreálisan magasak. A kérdés azonban ennél jóval összetettebb. Ám a jelenlegi felvételi rendszerből épp ez az árnyalt megközelítés hiányzik. A felvételi pontszámítás a megtévesztően bonyolult túlszabályozása dacára végletesen leegyszerűsíti a felvételi rendszerét: a pluszpontokat begyűjtőket felveszik, a „csupán” kitűnő tanulókat nem. De van más hiba is. Az idei emelt szintű matematika érettségin a vizsgát tevő 1840 diákból 220 fő 50-60 százalékra teljesített, 660 fő 70-80 százalékra, 960 fő pedig 90 százalék fölött. Ki hiszi el ezek után, hogy helyesen állították be a mércét? Ha a pontszámok ténylegesen magas és az adott szak elvárásainak megfelelő teljesítményt tükröznének, akkor nem lenne kétsége tanárnak és diáknak afelől, hogy a legkiválóbb fiatalokat vették fel. Így azonban az összegyűjthető közel 150 pont nem egyéb, mint egy bárhol beváltható biankó csekk. Kénytelenek elfogadni akkor is, ha nincs mögötte a választott szaknak megfelelő fedezet.