Fotó: MTI, archív, illusztráció
Hirdetés

A mozgalmat és annak céljait az alapítók közül ketten – Orosz Örs, a legnagyobb felvidéki magyar ifjúsági rendezvény, a Gombaszögi Nyári Tábor főszervezője és Mózes Szabolcs, a Pozsonyi Magyar Szakkollégium igazgatója – mutatták be.

„A mozgalomnak alapvetően az a célja, hogy a többfelé hasadt felvidéki magyar közéletet megpróbálja egyesíteni, mert ez az egyetlen útja a közösségünk politikai sikerének” – mondta el Orosz Örs. Az okokról kifejtette: „nem fér bele négy olyan év”, amikor a felvidéki magyarság parlamenti képviselet nélkül marad.

Az Összefogás alapítói elmondták: a közös magyar érdekképviselet érdekében – a lehetséges partnereket keresve – az elmúlt napokban már megkezdték az egyeztetéseket a „releváns” felvidéki magyar politikai, társadalmi és civil szervezetekkel, ezeket a tárgyalásokat a következő napokban folytatni fogják. Az Összefogás alapítói már elkezdték a mozgalmuk bejegyeztetéséhez szükséges tízezer aláírás összegyűjtését is, s eddig mintegy ezer aláírást sikerült összegyűjteniük.

Orosz Örs hangsúlyozta: az Összefogás nem „dezintegráló mozgalom”, vagyis nem tovább osztani, hanem összefogni akarja a felvidéki magyar politikai érdekképviseletet, amit az a vállalásuk is mutat, hogy amennyiben a felvidéki magyar társadalmon belül nem sikerül legalább 70-80 százalékos konszenzust kiépíteniük, nem indulnak el a választáson.

„Ha nem járunk sikerrel akkor nem fogunk elindulni” – szögezte le Orosz Örs.

Az MTI kérdésére elmondta: a végső határidő november vége, ameddig a Szlovákiában jövő február végére kitűzött parlamenti választásokon indulni készülő politikai csoportosulásoknak le kell adniuk az általuk összeállított jelöltlistákat.

Bugár Bélával, a Most-Híd szlovák-magyar vegyes párt elnökével szemben így is elindulnak a választásokon, mivel pártja már deklarálta, hogy nem „az összefogás híve”, de – tette hozzá Orosz Örs – akivel lehetséges, össze akarnak fogni.

Az Összefogás alapítói kiemelték: nem egy „pártütő kezdeményezésről van szó”, vagyis a mozgalmukhoz csatlakozóktól nem várják el, hogy feladják párthovatartozásukat, hanem csak azt, hogy „teljes szívvel elköteleződjenek a felvidéki magyar közösség politikai egyesítése mellett”. Emellett azt gondolják, hogy van választói igény egyfajta megújhodásra is.

A múlt héten vált véglegessé, hogy nem vezetett eredményre a tisztán magyar felvidéki párt, a Magyar Közösség Pártja (MKP) és a szlovák-magyar vegyespárt, a Most-Híd között július végén indított tárgyalássorozat a választási együttműködés megteremtéséről. A Most-Híd elutasította, hogy koalícióban induljon az MKP-val a jövő évi parlamenti választásokon. Ezt a fejleményt az MKP elnöke, Menyhárt József rossz hírnek minősítette a felvidéki magyar közösség számára, és jelezte: mindent megtesznek azért, hogy a választáson megugorják az ötszázalékos küszöböt és a civil szférát is be akarják vonni a közös magyar érdekképviselet megteremtésébe. A választási koalíció elutasítása a Most-Híd vezetésén belül sem volt egyértelmű döntés. A döntést többen ellenezték, köztük Nagy József, a vegyespárt korábbi EP-képviselője is, aki jelezte: a történtek után nem kíván indulni a Most-Híd listáján.