Jól teljesít a gazdaság, emelkednek a bérek

A rendszerváltozás óta most először van rá esély, hogy a hazai reálbérek tartós növekedési pályára álljanak. A fedezetet erre a csökkenő államadósság, a fenntartható GDP-növekedés, az alacsony infláció adja.

A Fidesz–KDNP-kormány gazdasági növekedésre alapozott béremelési törekvéseinek eredményei máris jól láthatóak: éves szinten utoljára tizennégy évvel ezelőtt emelkedtek a bérek olyan ütemben, mint napjainkban. A minimálbér például 2010-ben 73 500 forint volt, amelynek összege 2017-től 127 500 forintra emelkedett. A szakmunkásokat megillető garantált bérminimum hét év alatt 89 500 forintról 161 000 forintra nőtt. Ez azt jelenti, hogy 2010 óta nálunk növekedtek a harmadik legnagyobb mértékben a minimálbérek az Európai Unióban. A minimálbér-emelés jövőre is folytatódik: 2010-hez képest 2018-ra a minimálbér közel 88 százalékkal lesz magasabb, a garantált bérminimum pedig több mint duplájára emelkedik jövőre a kormányzati intézkedések és a bérmegállapodás eredményeként.
A gazdaság teljesítőképességének javulása a nettó átlagkeresetekre is jó hatással volt. A 2009-es, alig 125 ezer forintos szintről 2017 áprilisára 201 500 forintra emelkedett. A kimagasló bérnövekedés és bérfelzárkózás számokban azt jelenti, hogy idén, az első öt hónapban a versenyszférában 10,6, a költségvetési szektorban pedig közel 16 százalékkal nőtt a bérszínvonal, döntően a többéves bérmegállapodásoknak köszönhetően. E folyamatok nyertesei között vannak azok a munkavállalók, akiket jellemzően minimálbérért foglalkoztattak munkaadóik.

A folyamatok haszonélvezője lett a nagy társadalmi ágazatokban, például a kórházakban és szakrendelőkben dolgozó 95 ezer szakember. Már a 2012–13-ban levezényelt kétlépcsős béremelés következtében 27 százalékkal nőtt a keresetük. Egy tapasztalt ápoló bére 2017-ig 60-65 százalékkal emelkedett, s a folyamatos bérfejlesztések révén 2018-ra a bérek várhatóan megduplázódnak az egészségügyi szakdolgozók esetében. A szakorvosok bérezése 2010-hez képest 85, de akár 145 százalékkal emelkedhetett a praxisban eltöltött időtől függően, így 2018-ra egy húsz éve dolgozó szakorvos bruttó bére eléri a 813 ezer forintot. Mindemellett a kormány jövőre 10, három év alatt összesen 67 százalékos béremelést hajt végre a mentőknél is.

Az oktatásban hasonló mértékű a bérszínvonal növekedése a pedagógus-életpályamodell négy évvel ezelőtti bevezetése óta. Ebben az ágazatban a kormány tavaly 225 milliárd forinttal költött többet béremelésekre, mint 2012-ben. Ennek köszönhetően egy pedagógus végzettségétől, a pályán töltött évektől és a minősítésétől függően minimum 75 százalékkal vihet haza több pénzt, mint korábban. Egy húszéves gyakorlattal rendelkező tanár vagy tanító bére pedig megduplázódott.
A KSH adatai szerint a köztisztviselői kar sem maradt ki a béremelésekből, 2010-hez képest átlagosan mintegy 51 százalékkal magasabb bérrel számolhatnak a közigazgatás, a védelem és a társadalombiztosítás területén dolgozók. Igaz, a bérnövekedés együtt járt az észszerűsítés és a bürokráciacsökkentés jegyében levezényelt átszervezésekkel. A rendvédelemben dolgozók 50 százalékos bérnövekedéssel számolhatnak 2016-tól 2018-ig, s hasonló mértékű emelkedés várható három év alatt a honvédségnél is.

A Posta, a MÁV, a regionális közlekedési központok és a víziközmű-társaságok dolgozói sem maradtak ki a bérfejlesztésből. 2017-ben a kormány több mint 40 milliárdot, 2018-ban 48 milliárdot, 2019-ben pedig 28,5 milliárd forintot szán a dolgozók anyagi megbecsülésére.