Gyenesdiás a Balaton északi partján, a Nyugat-balatoni régióban, Keszthely tőszomszédságában található. A rendszerváltás előtt alárendelt szerepe volt a szomszédos Vonyarcvasheggyel szemben, amellyel közös községi tanácsot alkottak. 1990-ben vált önálló nagyközséggé, és tíz év múlva már a legfejlettebb parti települések közé tartozott. Egy KSH-elemzés szerint 2004-ben a negyedik legfejlettebb magyar település volt hazánkban. A fejlődés a demográfiai adatokban is megmutatkozik: húsz év alatt a lélekszám megduplázódott.

A rendszerváltás körül alig kétezren éltek Gyenesdiáson, a lakosságszám most majdnem eléri a négyezret. A település vezetése hamar felismerte, hogy az intenzív fejlődés veszélyforrásokat is rejt magában, ezért a környezetvédelmet kezdetektől fogva kiemelt ügyként kezelte. Az a Környezetvédelmi Együttműködési Modell, amely segítségével az elért eredmények most elismerést kaptak a TÖOSZ-től, felhívja az önkormányzatok figyelmét egy példamutató helyi gyakorlatra.

Alulról jövő akarat

Egyre többen tudják, hogy Gyenesdiás már kifejlesztett egy modellt, ami országos gyakorlattá vált. Ez a TDM (Turisztikai Desztinációs Menedzsment) turizmusirányítási rendszer, egy adott turisztikai célterület komplett menedzselését jelenti.

Az Országgyűlés nagy konszenzussal 2006-ban fogadta el a hosszú távú turisztikai stratégia megújítását, a TDM-ekre alapozva. A TDM valójában olyan egyesületi forma, amely összefogja a térség vállalkozóit, turisztikai szolgáltatóit, az önkormányzatot és a jelentősebb idegenforgalmi akciókat. Az egyesületben minden tagnak – az egy kiadó szobát kínáló Marika nénitől a több csillagos szállodán át az önkormányzatig bezárólag – csak egy szavazata van, a település turisztikai vonzerejét együtt dolgozzák ki, levéve a terhet az önkormányzat válláról. Ez a modell az országban először Gyenesdiáson honosodott meg, a Turisztikai Egyesület megalakulásával, 2003-ban.

Gyenesdiás szinte teljes egészében a turizmusból él, ezért annak hanyatlása rendkívül érzékenyen érinti a helyi vállalkozókat, a településen élőket. A helyi közösség felismerte, hogy összefogás nélkül nem tudnak fennmaradni, és változtattak a korábbi szemléleten, azon, hogy ne egyénileg harcoljanak a turistákért, hanem közösen vonzzák be őket a településre. A Gyenesdiási Turisztikai Egyesület célul tűzte ki a vendégéjszakák számának növelését, a turisztikai kínálat fejlesztését, felvállalta a turizmussal kapcsolatos összes feladat ellátást. Az egyesülethez nemcsak turisztikai vállalkozások, hanem turizmussal közvetlenül nem foglalkozók, így fodrász, fogorvos és mások is csatlakoztak, mert felismerték, hogy a turizmus élénkülésével az ő forgalmuk is nő.

A környezetvédelmi fenntarthatósági modell is erre az elvre épül: egy olyan alulról építkező kezdeményezés, amelyben szakmai és civil szervezetek egyenrangú partnerként döntve, együtt dolgoznak a településért.

Gál Lajos 2006 óta polgármester Gyenesdiáson.

– Gyenesdiás szerencsés helyzetben van, mert nálunk nincs jelen a pártpolitika, nincsenek egyéni képviselői érdekek, mert az alulról jövő akarat ezeket elsöpörte, és a lokálpatrióta, józan polgári értékrendű szemlélet mindig tudott érvényesülni – mondja a polgármester, és elismeréssel beszél elődjéről, Szalóky Jenőről, aki 1990-től vezette a települést. Úgy látja, elődje az ügyek társadalmasításával alapozta meg Gyenesdiás mai jövőjét, aminek az a lényege, hogy a helyi közösséget érintő minden ügyet „kivitt” a hivatalból az emberek közé, ezáltal érzékennyé és a problémamegoldásban érdekeltté téve őket. Ennek a szemléletnek köszönhető, hogy Gyenesdiáson ma huszonkilenc civil szervezet létezik, így mindenki megtalálja azt a szervezetet, amihez csatlakozva a település érdekében tud tevékenykedni.

Társadalmasítás

A környezetvédelem ügyét az elsők között „társadalmasították”. 1998-ban az országban az elsők között jött létre az önkormányzaton belül a szakmai ügyekért felelős Környezetvédelmi Bizottság, mint köztes testület, melyhez az önkormányzat létrehozta a Környezetvédelmi Alapot. Ekkor alakult meg a Forrásvíz Természetbarát Egyesület, amelynek alapító tagja volt Gál Lajos polgármester is. Különböző környezetvédelmi akciókba fogtak: elvégezték a Keszthelyi-hegység hidrológiai felvételét, feltérképezték a térség összes forrását, patakját, tavát, rehabilitálták a Szent János-forrást. 2001-ben elkészítették a település környezetvédelmi programját, ami 170 ezer forintba került, szemben a környező települések hasonló programjaival, amelyek milliós tételek voltak.

Góth Imre Árpád, a Környezetvédelmi Bizottság elnöke lapunknak elmondta, az önkormányzat a Környezetvédelmi Alap bevételeiből támogatja a civil szervezeteket és társadalmi akciókat, ez éves szinten hatnyolcszázezer forintot jelent.

– Az utóbbi tíz évben a civil szervezetek mintegy harmincmillió forint értéket állítottak elő. Az önkormányzat megteremti a pénzügyi feltételeket a pályázatokhoz, az egyesületek, pedig megvalósítják azokat. Ez azért fontos, mert sok forrás civil szervezetek számára csak így hívható le. A rendszer azért működik kifogástalanul, mert minden egyesület a maga szakterületén gazdája a pályázatoknak, a megvalósítás után is nyomon követik és felelősei maradnak a fejlesztéseknek, így nem szakad minden probléma az önkormányzat nyakába – magyarázza.

A polgármester szerint a modell igazi haszna abban áll, hogy a társadalmasított tőke ereje megsokszorozza a befektetett forrást, és több millió forint értékű fejlesztések tudnak megvalósulni a fenntarthatóság jegyében, amelyek élhetőbbé varázsolják a települési lakókörnyezetet.

A gyenesdiási Környezetvédelmi Együttműködési Modell célja a fenntarthatóság, hogy egy olyan generáció nőjön fel, amelyik számára fontos a környezettudatosság. A nevelési-oktatási intézmények pedagógia programjának kiemelt területe a környezettudatos nevelés, a környezetvédelem, az egészséges életmódra nevelés. Az óvoda és a bölcsőde tizenöt éve szervez „Zöld hetek”-et, az Általános Iskola hat éve „Öko-napok”-at. Az óvoda a térségben egyedülálló módon háromszor nyerte el a „Zöld Óvoda” címet. A többszöri intézmény-fejlesztéseknek köszönhetően a település 2011-ben „Családbarát Önkormányzat” díjban részesült.

Nemcsak a születési szám magas évek óta, hanem a letelepedési és gyerekvállalási kedv is, évente közel száz fővel gyarapszik Gyenesdiás. A településen élő tizennyolc éven aluliak számaránya három és fél százalékkal magasabb, mint a hatvan év felettieké.

Helyi értékek védelme

A környezetvédelem mellett a hagyományőrzés ugyanilyen fontos. Gyenesdiás központjában, a Községháza mögött tekinthető meg egy Magyarországon egyedülálló régészeti kiállítás. A nyolcvanas években helyi ásatásokon bukkantak az un. „Gyenesi avar vezér” érintetlen sírjára: fülében aranyfüggőt, kezein bizánci ötvösök által készített aranygyűrűket viselt, szájába halotti obulust helyeztek. A honfoglalás előtti időkből származó gazdag régészeti leletanyagot számos Nyugat-Európai városban kiállították, ahogy a tárlat igazgatója fogalmazott, többet utazott holtában, mint élve. A kiállításnak otthont adó Pásztorház a XIX. században épült, és az önkormányzat pályázati forrásokból újította fel, hogy a kiállításnak végre méltó helyet tudjon adni hazánkban.

A hagyományőrzés mellett a helyi értékek megőrzését is szolgálta a Darnay-féle boronapince felújítása, amit idén nyáron fejeztek be. Darnay (Dornyay) Béla, a Balatoni Múzeum egykori igazgatójának pincéje és présháza volt az az 1644-ben készült boronaépület, amit az önkormányzat 2009-ben vásárolt meg azzal a nem titkolt szándékkal, hogy korabeli stílusban felújítsa, és megőrizze az utókornak. A pince mestergerendáján jól kivehető az 1644-es évszám. A pince melletti présházban borkóstolót rendeztek be, az udvaron emelt új épületben, pedig szőlészeti-borászati eszköztárakból nyílt kiállítás. Az emlékhely kialakításában az Önkormányzat mellett a Forrásvíz Természetbarát Egyesület is segédkezett. A történelmi örökség láthatóvá tételét szolgálja a 2010-ben átadatott Diási Történelmi Emlékpark. Bejáratánál egy székely kapu magasodik, amelyet Gyenesdiás testvértelepülése, Csíkszenttamás ajánlott fel.

A parkban nyolc történelmi személyiség fából készült szobra látható, Szent Istvántól Nagy Imréig. Egy-egy szoboralak formájában emléket állítottak a halászoknak, a szőlőműveseknek, és a szántóvetőknek, mert régen ez a három fő foglalkozása volt a helyieknek.

– Próbálom még mindig, vagy ha úgy tetszik, újra népszerűsíteni a helyi terméket, a balatoni halat, a szőlőt és gyümölcsöt, és a termelést. Fontosnak tartom megismertetni az itt élőkkel, hogy miből is éltek itt az őseink, hiszen kis tenni akarással ma is képesnek kell lennünk megélni a helyi adottságokból. Egykor hegyközség voltunk, közel százhatvan hektárnyi szőlővel, amiből mára mindösszesen nyolc hektár maradt – panaszolja a polgármester, akinek ebből a szempontból nincsen könnyű dolga, hiszen a település már kilencvennyolc százalékban a turizmusból él.

A polgármester büszke arra, hogy Gyenes diás a Balaton térségében és Zala megyében is a legnagyobb lélekszámú nagyközség. A lakosságszám alapján lehetne város is, hiszen vannak a térségben kisebb lélekszámú városok is, pld. Zalakaros, Pacsa.

– Soha nem tartottuk fontosnak, hogy „presztízsváros” legyünk. Szerintem sokkal többet nyertünk és nyerünk is, ha elegáns nagyközségként létezünk, ahol mindenkinek megvan a maga helye és szerepe, mintha elkönyvelnének minket egy olyan városnak, ami csak dísztérre, vagy más kiemelt programra tudna pályázni, és esetleg a vállalkozóinkat és civil szervezeteinket kizárnánk a pályázók sorából. Az eddigiek során soha nem vettünk fel felesleges hiteleket, nem vagyunk eladósodva, sőt van tartalékunk – összegzi röviden a költségvetési helyzetet.

Gyenesdiáson két strand található, a Gyenesi Lidóstrand és a Diási Játékstrand. A www.balatontipp.hu szavazásán, az utóbbi 2010-ben, és 2011-ben is elnyerte a legjobb strand címét, idén pedig csak a balatonfüredi Kisfaludy strand tudta megelőzni.

A Diási Játékstrand szomszédságában – szintén a Forrásvíz egyesület segítségével – négy éve alakították ki a Kárpáti korzót, a Keszthelyi-hegységet szimbolizáló nagy rendezvényteret, amely Gyenesdiás második központi terévé nőtte ki magát. A tér folyamatosan szépül, több országos rendezvénynek adott már otthont. Tavaly épült meg itt tizenötmillió forintos uniós forrásból az I. Balatoni Hal és Termelői Piac, ahol sült és élő balatoni halat is lehet vásárolni. A kilencszáz négyzetméteres területen működő bio- és látványpiac áprilistól szeptember végéig tart nyitva.

Gyenesdiáson a helyi értékek védelméhez természetesen hozzátartozik a Balaton vizének védelme.

– A hetvenes években a déli part néhány településén túlzásba vitték a beépítést. Elképzelhető, hogy hamarosan drasztikus állami beavatkozásra lesz szükség ahhoz, hogy a vízszintet szabályozni tudják. A vízmérce 110 cm-ről 130 cm-re történő emelése elengedhetetlen lesz. Nem a Rábából kell idehozni vízutánpótlást a Balatonba, hanem a vizet kell itt tartani, és talán víztározókat építve, halastófunkció mellett tározni, majd ha szárazság van, visszaengedni. Lényeges a Sió-projekt megépítése mindezekkel együtt. Természetesen fontos, hogy a szakma számításokat végezzen, hogy mi és mibe kerül, ha megvalósul, vagy ha nem. Ugyanilyen kérdéskör a balatoni kotrás helyzete és ezzel együtt a balatoni iszapelhelyezés ügye. A nagy tervezési időszakig van még két év, fontos lenne a Balaton Fejlesztési Tanácson keresztül forrásokat elkülöníteni ezekre a célokra is! – magyarázza Gál Lajos, aki pozitív lépésnek tartja, hogy az állam a járási rendszer kialakításával rákényszeríti a településeket a jó szomszédi és térségi együttműködésre, mert szerinte a Balaton vizének védelmét is csak a part menti települések összefogásával lehet megvalósítani.

Lass Gábor