Fenyegetőzik az EP, hogy hazánk ne tölthesse be az EU soros elnökségét
Az Európai Parlament június 1-jei plenáris ülésén újabb állásfoglalást készül elfogadni a magyarországi jogállamiság helyzetéről és a befagyasztott uniós forrásokról. Az ötpárti határozati javaslat Népszavához eljutott tervezete megkérdőjelezi, hogy Magyarország képes lesz-e hitelesen ellátni az EU Tanácsának soros elnöki tisztségét 2024-ben, miközben „megsérti az EU alapvető értékeit és nem tartja magát a lojális együttműködés elvéhez” – erről ír a baloldali napilapFenyegetően hozzáteszik: az EP felszólítja a Tanácsot, hogy találjon megoldást a „problémára”, másként a parlament fog közbeavatkozni.
Magyarország a jövő év júliusától hat hónapon át látja el a tagállami kormányokból álló EU Tanács elnöki posztját. A soros elnökség koordinálja az intézmény jogalkotással kapcsolatos tevékenységét és képviseli a többi uniós szervvel fenntartott kapcsolataiban.
A tervezet a Népszava írása szerint leszögezi: minden vállalatnak ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel kell rendelkeznie üzleti tevékenysége során, függetlenül attól, hogy magyar vagy külföldi személyek vagy szervezetek tulajdonában vannak-e.
Az állásfoglalás-tervezet elítéli a kormány stratégiáját képező EU-ellenes kampányokat is, amelyek szerintük arra szolgálnak, hogy eltereljék a figyelmet „az uniós értékek megsértéséről és a rendszerszintű korrupcióról”.
Az EP középjobb, baloldali és liberális frakciói által előkészített és szavazásra váró határozati javaslat szerint Magyarország csak azután juthat hozzá a különféle címeken felfüggesztett közösségi forrásokhoz, ha teljesítette az összes feltételt és bizonyítja, hogy működnek „a Brüsszel által elvárt korrupcióellenes intézkedések”.
Az állásfoglalás-tervezet felszólítja az EU költségvetését kezelő Európai Bizottságot, találjon módot arra, hogy az uniós források eljussanak a polgárokhoz és a vállalkozásokhoz akkor is, ha a kormány „nem hajlandó megfelelni a jogállamiság elvárásainak”.