Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a fényfestés elindítása előtt mondott beszédében kiemelte: a Nemzeti Emlékezet Bizottságának egyik fontos, a kormány és az I. kerületi önkormányzat által támogatott kezdeményezése, hogy nyolcvan évvel a magyarság szörnyű tragédiája után emlékezzünk és emlékeztessünk azokra, akik életüket vesztették a szovjet fogságban, vagy éveken keresztül elszenvedték a Gulag borzalmait.

Hirdetés

A magyar 20. század „keresztút” volt, és ennek számtalan stációja van: az első és a második világháború, Trianon, a Don-kanyar, az 1956 utáni megtorlás, a szovjet elnyomás – jelentette ki a miniszter, rámutatva: talán ebben még mindig nem kap kellő hangsúlyt a Gulag „borzalmas világa”.

Szavai szerint a magyar családok közül szinte mindenkit érintett az, hogy egymillió embert hurcoltak el a második világháború után.

Különösen nagy jelentősége van annak, hogy legyen a személyes emlékezet után intézményes emlékezet is – mondta Gulyás Gergely. Hangsúlyozta: emlékeztetni kell arra, hogy voltak korok, amikor „a tét az életben maradás, a megmaradás volt” és a „túlélés volt a lehető legnagyobb teljesítmény”.

Kapcsolódó cikkünk

„Ma könnyebb időket élünk, és ahhoz, hogy ezen könnyebb idők ne változzanak meg, látnunk kell a szemünk előtt mindazoknak a sorsát, akik ezekben a nehéz időkben is megmaradtak embernek, megmaradtak magyarnak”

– fogalmazott Gulyás Gergely megjegyezve, hogy akik vissza is térhettek Magyarországra, évtizedeken át hallgatniuk kellett.

Azt mondta: az ő emlékük előtt hajtunk fejet, és a célunk az, minél többen ismerjék fel, hogy „indokolt fejet hajtani az ő örökségük előtt”.

Földváryné Kiss Réka, a NEB elnöke arról beszélt, hogy közös felelősség a tudatos emlékezés. Ugyanakkor ez nem olyan egyszerű, amikor a személyes emlékezetből történelem lesz, hiszen ma már csak alig vannak, akik megélték a szovjet megszállás borzalmait. A mi feladatunk az, hogy megtaláljuk azokat az eszközöket, amelyekkel a 21. században is relevánsan tudunk beszélni a közös múltunkról – mondta.

A NEB elnöke úgy fogalmazott: a fényfestés „kinyitja ezt a történetet talán olyanok számára is, akiknek ez nem belső családi történetük”.

Közölte, a következő harminc napban a fényfestés során mintegy háromezer olyan Kárpát-medencei település nevét lehet majd olvasni, ahonnan elhurcoltak embereket.

Böröcz László (Fidesz-KDNP) kerületi polgármester felidézte: majdnem egymillió magyar állampolgár volt érintett a nyolcvan évvel ezelőtti szörnyűségben. Közülük 300 ezren vissza sem tértek. Ez egy olyan csapás volt, amelyet csak nagyon nagy nehézségek árán tudott a nemzet túlélni – mondta a politikus, majd kijelentette: ugyanakkor a magyar nemzet nemcsak, hogy túlélte, hanem 1956-ban fegyvert ragadott a szovjet diktatúra, a kommunista elnyomás ellen.

Böröcz László hangsúlyozta: meg kell ismertetni a történteket a gyerekeinkkel és unokáinkkal, hogy a kommunista diktatúra alatti szörnyű események soha többé ne jöhessenek vissza.