– IV. Bélát második honalapító királyunkként őrzi a nemzeti emlékezet. Magyarországon a tatár hadak elvonultával „generalis destructio”, vagyis általános pusztítás honolt. IV. Béla a semmiből építette újjá az országot, ezt ő maga „renovatio regni”-nek nevezte. Volt ehhez hasonló talpra állásra példa a magyar történelemben?

– IV. Béla korábbi belpolitikája csődöt mondott, hiszen nem tudta megvédeni az országot. A tatárjárás a szentistváni magyar állam kétszázötven éves fennállásának legsúlyosabb vereségét okozta Muhinál. A katasztrófa oka a hadvezetési, stratégiai hibák sora mellett társadalmi és politikai jellegű mulasztás volt. IV. Béla atyja, II. András által eladományozott királyi birtokok visszavételét szorgalmazta. Ezért érthető módon a királyi birtokok mind nagyobb részét szerették volna a nagyurak megszerezni, így ez utóbbiak és a király között egyre nőtt a feszültség. Az előkelők egyenesen a király vereségét kívánták. Ilyen nagy újjáépítésre azonban nem volt példa a magyar történelemben. Ha monetáris oldalról nézzük, akkor Mátyás király 1467-es pénzreformja hozott hasonlóan nagymértékű változást a korabeli gazdaságpolitikában. Az államkassza Mátyás uralkodásának kezdetén üres volt, mert a különböző adónemeknek számtalan kedvezményezettje nem fizette az adót, a kincstárba nagyon kevés pénz folyt be. Ezt orvosolandó, reneszánsz királyunk új pénzeket veretett, új adónemeket vettetett ki. IV. Béla viszont saját hibájából tanult. A tatárjárás után egy egészen új korszak vette kezdetét, a csődbe vitt országot sikeresen talpra állította.

– Hogyan?

– Országos telepítési programot szervezett, szabad telepes (hospes) falvakat hozott létre, de a kunok, jászok is ekkor költöztek az országba. Fontos lépése volt a hadügyi reform elindítása, támogatta a nagybirtokosok magánhadseregeinek létrejöttét is, hiszen rájuk alapozta az ország haderejét. A magánhadseregek védelmi ereje nagyon hiányzott a tatárjárás idején. De ráébredt a király arra is, hogy csak a kővárak tudnak a mongolok támadásának ellenállni, ezért elrendelte, hogy a nagyobb birtokosok építsenek várat, és azoknak adományozott birtokot, akik építkezni tudtak. Ebben az időben a várral rendelkező nagybirtokosok a király hívének számítottak. Jó minőségű pénzt veretett, amivel az értéktelen pénzek korszaka lezárult.

– E reformok végrehajtásához azonban egy erős, erkölcsös személyiségre volt szükség a trónon.

– A történelmi emlékezet IV. Bélát vallásos, családszerető, érzékeny emberként őrzi. Jó példa erre, hogy apja, II. András kötelezte őt, váljon el feleségétől, IV. Béla engedelmesen kezdeményezte is a válást a pápánál. III. Honorius azonban megtudta, hogy a fiatal herceg apja parancsára akarja elküldeni feleségét, így nem bontotta fel a házasságot. IV. Béla szerencséjére, mert a fiatalon kötött frigy erősnek bizonyult: ötven évig élt együtt a király Margittal. Erkölcsi tartására pedig a legfőbb bizonyíték, hogy belátta, rossz belpolitikát folytatott, és sikeresen tudott ezen változtatni.

– Az Aranybulla II. András királyhoz kötődik. Kevesen tudják, hogy IV. Béla is adott ki aranybullát.

– Így igaz. Azt azonban tudni kell, hogy az aranybulla eredetileg azt a nemesfém pecsétet jelentette, amellyel uralkodóink III. Béla király korától kezdve fontos okleveleiket hitelesítették. Létezett még a használatban viasz- és ólompecsét is, attól függően használták ezeket, hogy milyen fontosságú oklevelet állítottak ki. IV. Béla oklevele, amely 1267-ben ismét megerősítette a nemesi kiváltságokat, aranybullával ellátott oklevél volt, tartalmában a II. András-féle szabadságlevelet követte.

– IV. Béla aranybullájának hátoldalán a kettős kereszt van, míg II. Andrásén az árpádsávos pajzs. Miért változtak meg a szimbólumok, mit kívántak az uralkodók sugallni ezzel?

– IV. Béla nagyatyja, III. Béla politikáját kívánta folytatni, s ezt azzal is igazolta, hogy nagypecsétjére nem a vágásos címert vésette, hanem a kettős keresztet. A heraldikában, azaz címertanban úgy tartják, hogy az Árpád-házi királyok családi címere a hétszer vágott ezüst-vörös pajzs, a kettős kereszt pedig az országé. IV. Béla ezzel azt akarta kifejezni, hogy az ország érdekeit tartja szem előtt. Azért is volt erre szükség, mert ebben az időben az uralkodói családban a családtagok között vérre menő viszályok dúltak. IV. Bélával is szembeszállt elsőszülött fia, aki később, atyja halála után, V. Istvánként lépett a trónra. IV. Béla tehát a királyi hatalmat akarta megerősíteni, szemben atyja, II. András birtokosztogató, országgyengítő politikájával. A kettős keresztet választotta, mivel a III. Béla által veretett pénzeken jelent meg először a kettős kereszt címerként. Addig soha nem szerepelt uralkodói pénzeken.

– Hogyan készült a középkorban egy ilyen nemesfém pecsét?

– Komoly szakmai felkészültséggel rendelkeztek azok az udvari ötvösök, akik a pénzverő szerszámokat és királyi pecséteket készítették. Érdekesség, hogy az aranybulla nem tömör aranyból, hanem két aranylemezből készült, a közepe üres volt, valószínűleg azért, hogy az oklevél szalagját át lehessen húzni rajta. A pénzveréshez használt módszerrel verték a nemesfém pecsétet, két préselt aranylemezből.

– Csak kevés aranybulla maradt az utókorra, a kevesek közül az egyik éppen IV. Béláé. Miért tűntek el az oklevelekről a pecsétek?

– Ennek prózai okai voltak, számos oklevélben olvashatunk arról, ennek vagy annak a királynak a nagypecsétje például egyik hadjárata során elveszett, ezért a hitelesítés pillanatában az egyik jelen lévő főúr pecsétjével látja el az oklevelet. Mikor azonban eltűnt egy ilyen nagypecsét, azonnal hatályon kívül helyezték. Előfordulhatott az is, hogy ellopták az aranypecsétet az oklevélről, de arra is akadt példa az Árpád-korban, hogy a pénzverő szerszámokat a kamaraispán hét végére bérbe adta, amellyel hamis pénzt vertek. Mikor ez kiderült, több személy jelenlétében szekrénybe zárták a pénzverő szerszámokat, a kulcsokat pedig féltve őrizték. Nem véletlen, hogy külön tisztség volt a pecsétőré.

– Elkészült IV. Béla aranypecsétjének a valósághű másolata egy emlékérem formájában.

– IV. Béla aranybullája kilencven milliméter, amelyet függőpecsét formájában tettek az oklevélre. Az érem tehát IV. Béla aranybullája alapján készült ezüstérem, amely méretében, elkészítési módjában és anyagában nem követi a bullát, de formájában igen. Az előoldalán az ülő uralkodó, a trónusa egy oszlopok által tartott pad, a tetején párnával, alatta árkádos homlokzattal a zsámolyként szolgáló talpazat. Ez egy stilizált királyábrázolás. Az uralkodó arcát hosszú, hullámos haj keretezi, fején nyitott, liliomos korona van, az abroncson gyöngysorral. Azért nyitott, mert az Árpád-házi királyoknak a koronája, mint egy koszorú, körülölelte a fejet. A jobb kézben liliomos bot, a balban az arany országalma. A történészek még vitatkoznak azon, hogy a liliomos bot kormánypálca vagy jogar, amit a kézben tart. A király alakján tunika, mely bokáig ér, a jobb vállon csattal összefogva, ez volt a hivatalos uralkodói viselet. A hátoldalon hegyes talpú, lekerekített sarkú háromszögpajzs, benne a kiélesedő szárvégű kettős kereszttel. Az előoldalon gyöngysorok közé foglalva a következő körirat olvasható, feloldással: „Bela Dei Gratia Hungarie Dalmacie Chorovacie Rame Servie Galicie Cumanie rex”, vagyis Béla Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Croácia, Ráma, Szerbia, Galícia és Kumánia királya. A hátoldalon pedig „Sigillum Quarti Bele Secundi Andree Regis Filii”, vagyis II. András fiának, IV. Bélának pecsétje.

– Egy numizmatikus számára mi adja meg egy-egy érem értékét?

– A régipénz-gyűjtők egymás közt úgy mondják, egy pénznek, éremnek numizmatikai értéke van, amely áll egyszer az anyag értékéből, ez esetben abból, hogy mennyi ezüstöt tartalmaz az érme. Ha ezt grammra beszorozzuk a nemesfém napi árával, megkapjuk a tiszta anyagárat. Emellett azonban az is emeli egy érem értékét, hogy abban az időben, mikor az érem készült, mennyit adtak ki abból, és mennyi került elő belőle. És van a pénzeknek, érméknek egy eszmei értéke. Jelen esetben, mivel nagy királyunk, a második honalapító IV. Béla aranybullája alapján készült ezüstéremről van szó, amely a magyar történelem egy sikeres időszakát eleveníti föl, azt a kort, amikor a pusztulásból épült újjá az ország, komoly eszmei értéket képviselhet.

(szentei)