Ferencváros, a viharzóna
Teljesítetlen ígéretek, az előző városvezetés eredményeivel való büszkélkedés, konfliktusokkal terhelt városháza és ingatag polgármesteri hatalom – ezek jellemzik Baranyi Krisztina hároméves ferencvárosi polgármesterségét.Ha mérleget szeretnénk vonni Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármesteri tevékenységéről, érdemes a főbb választási ígéreteinél kezdeni. „Ami az elmúlt kilenc évben itt történt, azt egyszerűen nem lehet most a győzelmi mámorban elfelejteni. Ezek itt meglopták a kerületet. Meglopták módszeresen, kiépített hálózaton keresztül, juttatva a sajátjaiknak, juttatva a főnökeiknek, juttatva az országos vezetésnek, módszeresen loptak. Ez nem maradhat következmények nélkül. Minden ilyen esetet nyilvánosságra hozunk és feljelentést teszünk” – ígérte az elszámoltatást a választási kampányban. Aztán nem tartotta be.
Gyurákovics Andrea, a ferencvárosi Fidesz frakcióvezetője kérdésünkre, miszerint tett-e a polgármester feljelentéseket, és azoknak mi lett a következményük, így válaszolt.
– Állítása szerint tett feljelentéseket, de a rendőrség elutasította őket. Nem tudjuk, hogy valóban így volt-e, mi nem láttunk egyetlen feljelentést sem, az ügyeket sem nevezte meg. De a polgármestert ismerve, ha csak egyetlen ügy is eljutott volna nyomozati szakba, azonnal szétkürtöli a médiában. Ami pedig azt a vádat illeti, hogy megloptuk a kerületet, a fideszes városvezetés 2010-ben 4,5 milliárd forint hiánnyal vette át a városvezetést, 2019-ben pedig plusz 9 milliárddal adta át – mondta a képviselő asszony.
Baranyi Krisztina az előző városvezetés fő bűnének a „parkolási mutyit” jelölte meg, ezért fő választási ígérete volt, hogy polgármestersége alatt az önkormányzat átveszi és átláthatóan működteti a parkolást. A megválasztása utáni első testületi ülésen benyújtotta az üzemeltetési költségekről szóló tervezetet, ahol egy cég neve is szerepelt. Amikor a fideszes képviselők felhívták rá a figyelmét, hogy közbeszerzés nélkül nem lehet megkötni a szerződést, cinikusan úgy reagált, hogy ő kis tolvajokkal köt szerződést, nem nagyokkal. A rendszer csak hónapokkal később lett működőképes, mert Baranyi Krisztina a parkolást üzemeltető céggel felbontotta a kontraktust, így az átállást nem lehetett azonnal megoldani. Kormánypárti képviselők szerint a kerület több millió forinttól esett el a parkolóórák nem megfelelő működése miatt, amely viszont csak aprópénznek bizonyult a közbeszerzési bírságokhoz képest. A Közbeszerzési Döntőbizottság ugyanis a közbeszerzési törvény megsértése miatt több esetben megbírságolta a kerületet, összesen több mint húszmillió forintra. A parkolással kapcsolatban Baranyi arra is ígéretet tett, hogy az üzemeltetése nyereséges lesz, a befolyt összeget pedig közcélokra fordítja. Ezt sem teljesítette, a kormányt téve érte felelőssé, mert a veszélyhelyzet alatt ingyenes lett a parkolás. Ősztől azonban emelt parkolási díjat fizetnek a ferencvárosiak is, így már nehéz lesz az ország vezetését korholni, ha elmarad a közcélokra fordítható nyereség.
A kerület bérlakásállományának felújítása is választási ígéret volt, ez ügyben sem történt semmi. Sőt. Az előző városvezetés lakásfelújítási programot dolgozott ki a 2019 és ’24 közötti időszakra, amely az összes – mintegy negyven – felújítandó önkormányzati ingatlant érintette volna.
– A program az előző ciklusban el is indult, elkezdődtek a felújítások. Az egyik ingatlané már a választások után fejeződött be, majd a polgármester az átadásnál már a sajátjaként reklámozta. Aztán egy idő után a projektet leállították, a költségvetésben sincsenek erre a célra előirányzott források. Aki mégis komfortosabb lakásba tudott költözni, az nem a jelenlegi városvezetés jóvoltából tehette meg, hanem a kormányzati tömbrehabilitációnak köszönhetően – magyarázza Gyurákovics Andrea.
A közelmúlt legnagyobb közéleti botránya volt, hogy a polgármester asszony az ATV stúdiójában nem válaszolt a Pesti Srácok újságírójának kérdésére, mondván, nem tartja újságírónak, csak propagandistának. Baranyi Krisztina a média, főleg a helyi média ügyét minden másnál előrébb valónak tartja, miként saját újságja is elismeri. Az önkormányzati lap szeptemberi száma ugyanis azt írja: „A ferencvárosi képviselő-testület az elmúlt hónapokban öt alkalommal ülésezett, a legtöbbet a 9 magazinnal és az azt kiadó Ferencvárosi Média Nonprofit Kft.-vel foglalkozott.”
Megválasztása után azonnal meg is szüntette a szerinte „propagandalappá silányított” korábbi önkormányzati újságot, hogy helyette „független” és „objektív” médiát hozzon létre. „A IX. kerületi újság egy olyan laboratóriumhoz hasonlít, amelyben kipróbálható, milyen is lenne egy olyan ország, amelyet nem a Fidesz vezet” – mondta Vágvölgyi B. András, aki a 9 magazin főszerkesztői vezércikkeivel vezeti le a kormánnyal és Orbán Viktorral szemben felgyülemlett indulatait. Az októberi szám, amelynek címlapjára tüntető diákok kerültek, több oldalt is szentel a tanártüntetéseknek; a Társaság a Szabadságjogokért szakértője a polgári engedetlenségről értekezik; és interjút olvashatunk Ádám Zoltán Péterrel, a Corvinus Egyetem docensével, aki szerint Magyarország „tulajdonképpen nem is demokrácia már”. A szerkesztőségnek a nyílt kormányellenes politizálásával nemcsak a függetlenséget nem sikerült megvalósítania, de az objektivitással is akadnak gondjai.
– Ki a felelős azért, hogy a szeptemberi újság továbbra is csak nyomokban tartalmaz igazságot? – tette fel a kérdést a szeptemberi testületi ülésen a jobbikos Szilágyi Zsolt. Ugyanis az önkormányzati lap Menedék nélkül címmel egyoldalas cikket szentelt annak, amikor augusztus végén egy utcán heverő, életjeleket nem mutató emberről érkezett bejelentés péntek kora este a Ferenc körútról. Mint később kiderült, a férfit embercsempészek tették ki egy migránsokat szállító furgonból, a mentősök már csak a halál beálltát tudták megállapítani. A lap újságírója tétlenséggel és eredménytelenséggel vádolja a rendőrséget: „A rendőrök a szemtanúkkal közösen inkább csak tanakodtak, semmint vallomásokat rögzítettek volna. A késő esti, órákig tartó helyszíni vizsgálat éppen úgy tényleges információk nélkül fejeződött be, mint Čapek abszurd bűnügyi novellái” – írta. A valóság ezzel szemben az, hogy a rendőrség azonnal a helyszínre érkezett, és térfigyelő kamerák segítségével egy órán belül elfogták az elkövetőket, velük együtt még 25 illegális bevándorlót is.
Amikor számon kérik Baranyin, miért nem fejlődik a kerület, rendre arra hivatkozik, hogy az elmúlt három év szinte kizárólag válságkezeléssel telt el.
– Új fejlesztéseket nem valósított meg, ezért az előző városvezetés által elindítottakkal vagy kormányzati beruházásokkal büszkélkedik. A Bakáts tér felújításának kiviteli tervei már 2018-ban elkészültek, de a beruházással előbb meg kellett várni a téren lévő templom felújítását, így a projekt átcsúszott a 2019-es önkormányzati ciklusba. A másik nagy vállalás, a Mester utcai szakorvosi rendelő kibővítése pedig kormányzati beruházás, ennek tervezése már 2017-ben megkezdődött – idézte fel Gyurákovics Andrea.
Hozzátette, az elmúlt három évben sokan mondtak fel a hivatalban azért, mert nem tudták elfogadni Baranyi Krisztina diktatórikus vezetését. Az előző főépítész, Hurták Gabriella azzal indokolta lemondását, hogy nem hajlandó a polgármester és az alpolgármester nyomására szakmai helyett politikai döntéseket hozni. Baranyi személyiségéről sokat elmond, ahogy a Károli Gáspár Református Egyetem gyújtogatás miatt leégett Ráday utcai kollégiumának felújításához viszonyult. Amikor a felújító cég azzal a kéréssel fordult az önkormányzathoz, hogy engedje el a közterület-használati díjat, úgy reagált, hogy ha a cégnek van pénze felújításra, akkor a közterület-használati díjat is ki tudja fizetni.
2021 nyarán adókat, bérleti díjakat akart emelni, mert szerinte a kormány – többek között az iparűzési adó elvételével – kivérezteti az önkormányzatot. A zárszámadás után azonban kiderült, hogy a kerületi költségvetésben több milliárd forint plusz van, és jelenleg is több kormányzati beruházás zajlik a kerületben, idén pedig rekordösszegű, több mint ötmilliárd forint iparűzésiadó-bevételt realizált az önkormányzat.
Az utóbbi időben a költségvetéshez beadott módosító javaslatait rendre leszavazták baloldali képviselőtársai. Ilyen volt például a Bakáts Bunker projektje, a Public Art költségvetése vagy a 77 millió forintból létesítendő önkormányzati kávézó. Ahogy Torzsa Sándor utalt rá, ha igaz, amit Baranyi Krisztina hangoztat, hogy a kormányzati elvonások miatt már a tartalékait éli fel az önkormányzat, akkor a fentiek helyett először a kötelezően vállalt feladatokat kellene elvégezni.
– Lassan három éve áll ez a képviselő-testület, és még mindig nem tudunk az SZMSZ szerint eljutni odáig, hogy elkezdjük tárgyalni a napirendi pontokat. Amit én nehezményezek, hogy nincs párbeszéd a képviselő-testület és a városvezetés között, már nem tudom, hányszor tettük szóvá – fakadt ki a momentumos Takács Krisztián a legutóbbi testületi ülésen.
Felszólalása jól jellemzi a IX. kerületi városházán uralkodó állapotokat. A magát függetlennek nevező polgármester és a baloldali képviselők között már a ciklus eleje óta éles a konfliktus. Baranyi Krisztina egy személyben, a pártok véleményének kikérése nélkül döntött arról, kiket nevez ki alpolgármesternek, amikor Reiner Rolandot (LMP) és Döme Zsuzsát (Magyar Kétfarkú Kutya Párt) felkérte erre a tisztségre. Kijelentette, ő csak a Kétfarkú Kutya Pártban bízik, a baloldaliakban nem. A szocialistákat egyszer letolvajozta, a momentumosokat butáknak nevezte. A balos képviselők eleinte még ennek ellenére is mindenben támogatták a polgármestert, majd előbb Torzsa Sándor, az MSZP–DK frakcióvezetője, később pedig a momentumosok is kijelentették, csak bizonyos ügyekben működnek vele együtt, és egyre több polgármesteri előterjesztést szavaztak le vagy vetettek le a napirendről.
A viszály tovább mélyült, amikor Baranyi Krisztina a veszélyhelyzeti felhatalmazásával élve megváltoztatta azokat a testületi határozatokat, ahol nem értett egyet a képviselők döntéseivel. Például nehezményezte, amikor a képviselő-testület nem fogadta el azt az előterjesztést, hogy egy kerületi helyiséget bérlő magánbölcsőde megemelt bérleti díjat fizessen, ezért veszélyhelyzeti jogkörével élve megemelte az intézmény bérleti díját. Vagy amikor 2019 őszén a testület nem szavazta meg a helyi médiacég létrehozását, a veszélyhelyzet örvén megalapította a médiacéget azokkal a feltételekkel, amiket a testület korábban nem fogadott el.