Ferencvárosban már csak a Fradi zöld

Az energiaválság okozta áremelkedések miatt kritikus helyzetbe került a BKV, a fővárosi cég az idei év első hat hónapjában már 18 milliárd forintot költött energiavásárlásra, míg a teljes tavalyi év alatt elegendő volt energiaszükséglete fedezésére húszmilliárd forint. A BKV vezetése takarékossági intézkedésként az Akácfa utcai iroda bezárása mellett döntött, a közlekedési vállalat képtelen ugyanis kifűteni télen a szolgáltatóépületet.

A trolik, villamosok, buszok áram- és üzemanyag-ellátásának nincs alternatívája, de az irodai fűtés kapcsán joggal merül fel a kérdés, mit tehetett volna a főváros zöldnek nevezett vezetése annak érdekében, hogy a megemelkedett energiaárak mellett is képes legyen biztosítani a közüzemi szolgáltatásokat saját cégeinél. A 2019-es önkormányzati választásokat megelőző kampányban ígért zöldátállás elvileg lehetővé tette volna, hogy a budapesti intézmények energiaigényét radikálisan csökkentsék. A jelek azonban arra engednek következtetni, hogy a forradalom elmaradt. Pedig legalábbis szóban hatalmas szemléletváltás történt Budapest működésében. A hatalomra kerülő baloldal első dolga volt, hogy klímavészhelyzetet hirdessen, a közgyűlés pedig megszavazta, hogy a fővárosi önkormányzat 2020. augusztus 31-ig elkészíti intézményeinek és cégeinek átfogó energetikai felmérését.

Budapest sprintje

A kezdeti lendület hamar elapadt, a hangzatos szalagcímeken túl nem lett eredménye az ígéreteknek. Idén augusztusra azonban nyilvánvalóvá vált, hogy az orosz–ukrán háború nyomában fellépő energiaválsággal befellegzett a tétlenkedésnek. A közelgő tél drasztikusan megnöveli a főváros költségeit, nem lehet halogatni a takarékossági és energiahatékonysági intézkedéseket.

A kényszerhelyzetből született főpolgármesteri döntések azonban meglehetősen erőtlennek tűnnek. Augusztus végén a fővárosi közgyűlés megszavazta az úgynevezett Első budapesti energiacsomagot. Ebben olyan súlyú döntések szerepeltek, miszerint a Fővárosi Önkormányzat épületeit nyáron nem szabad 25 foknál hűvösebbre hűteni, télen pedig 21 foknál melegebbre fűteni, ez alól az idősek otthonai és az ápolási intézmények képeznek kivételt. A fővárosi díszkivilágítás két órával rövidebb ideig üzemel, a közvilágítást pedig 2024 végéig 19 ezer új lámpatest cseréjével korszerűsítik.

Mindezek mellett arról is döntött a Karácsony Gergely mögött álló közgyűlési többség, hogy Budapest csatlakozik a Városok energiamegtakarítási sprintje nevű kezdeményezéshez, amelyben Európa nagyvárosai megosztják egymással legjobb ötleteiket és bevált receptjeiket az energiatakarékosság területén. A napelemes fejlesztések támogatására pedig állandó lakossági tanácsadó irodát létesítettek.

A fővárosi polgárok valószínűleg jobban méltányolták volna, ha a nyári hűtés maximálása és a városok sprintje helyett a fővárosi intézmények téli fűtésével és világításával kapcsolatos kérdésekre adott volna választ a fővárosi vezetés. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy be kell érni a tanácsadói iroda megnyitásával. Humoros momentuma az energiacsomag bejelentésének, hogy a közösségi médiában megjelent népszerűsítő poszthoz olyan fényképet használt Karácsony Gergely stábja, amely a Fővárosi Vízművek napelemparkját ábrázolta – azt pedig még Tarlós István főpolgármestersége alatt állították üzembe.

Kampányígéret újratöltve?

A fővárosi közgyűlés Fidesz-frakciója az elmúlt hetekben többször kifejezte elégedetlenségét az energiacsomag hiányosságai miatt. A párt képviselői szerint ugyanis az elfogadott dokumentum csekély előrelépést jelent az energiatakarékosság ügyében. Kérdéseinkkel mi is megkerestük a fővárosi vezetés minden illetékes irodáját. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a mögöttünk álló három év nem volt-e elegendő a zöldfordulat legalább részleges végrehajtására. Milyen előrelépés történt az energiacsomag elfogadása óta? Készültek-e tanulmányok arra vonatkozóan, hogy mennyit spórol a főváros az energiacsomaggal? Várható-e, hogy az Akácfa utcai BKV-központ után további szolgáltatóhelyeket, intézményeket zár be a főváros? Mennyiben segíti az elfogadott energiacsomag az egyes kerületek intézményei energiaellátásának biztosítását? Sor kerül-e az önkormányzati épületek szigetelésére, új technológiák alkalmazására, vagy az úgynevezett energiacsomagtól várják az energiakrízis megoldását?

Érdeklődésünk azonban ez ideig lepattant a fővárosi vezetés kommunikációs csapatáról, cikkünk megjelenéséig semmilyen választ nem kaptunk. Megkerestük ezért a fővárosi Fidesz-frakciót, hogy mondjanak véleményt az üggyel kapcsolatban.

Wintermantel Zsolt, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője a Demokrata megkeresésére elmondta, hogy az energiacsomag elfogadását egy kommunikációs lufiként értékelik, nem több annál, mint amit Karácsony Gergely és csapata az elmúlt három év alatt produkált Budapest élén. 2019 őszén a fővárosi közgyűlés elfogadott egy dokumentumot, amely a főpolgármestert felkéri a fővárosi intézmények, gazdasági társaságok éghajlatváltozásra gyakorolt hatásának felmérésére. A dokumentum egy másik pontja a rendkívüli időjárási helyzetek – felhőszakadás, hőhullám, árvíz – esetére érvényes intézkedési tervek Fővárosi Közgyűlés előtt történő bemutatását írta elő a főpolgármesternek. Egy harmadik pont pedig konkrét intézkedési terv elkészítésére szólította fel Karácsony Gergelyt, ez a fővárosi intézmények és gazdasági társaságok karbonsemlegessé tételét, illetve idővel teljes egészében zöldenergiára való átállását irányozta elő.

– Konkrét feladatokkal bízta meg Karácsony Gergelyt a közgyűlés, ezeknek a határideje azonban két éve lejárt. Célszerűbb lett volna, ha a főpolgármester a korábban vállalt kötelezettségeit teljesíti, akkor előrébb tartanánk ebben az ügyben – tette hozzá Wintermantel Zsolt.

Az elmondottak tükrében úgy tűnik, hogy Karácsony Gergely az augusztusi energiacsomaggal egy már 2019-ben elfogadott – információink szerint 2021-ben kiegészített – javaslatcsomagot melegített újra, pontosabban azokat az ígéreteit erősítette meg most ismét, amelyekkel 2019-ban kampányoltak és amelyre amúgy is közgyűlési határozat kötelezte.

Zöld blöffök

A kerületek sem büszkélkedhetnek többel annál, mint amit a fővárosi vezetés produkált zöldügyekben. Két jelentős, zöldek által vezetett (az első és a kilencedik) kerületet kerestünk meg, hogy cselekvési terveikről érdeklődjünk. A Ferencváros élén álló Baranyi Krisztina az egyik leghangosabb zöldpolitikus a fővárosban. A hangerő és a tartalom azonban egyáltalán nincsenek arányban egymással. Ígéreteken kívül ugyanis semmi nem jutott a ferencvárosi polgároknak, hacsak a fűtéstámogatás megszüntetését nem tekintjük valaminek.

– Ferencvárosban csak a Fradi maradt zöld – mondja Gyurákovics Andrea, a ferencvárosi önkormányzat Fidesz-frakciójának vezetője, amikor Baranyi Krisztina klímavédelmi tevékenységéről kérdezem. A képviselő asszony szerint a télre való felkészüléssel kapcsolatban nehéz bármit is mondania, hónapok óta nem történik semmi az ügyben.

– A kerületi vezetés a Fidesz javaslatait rendre lepattintja, míg Baranyi Krisztina csapata semmiféle önálló kezdeményezést nem tett még le a képviselő-testület elé – mondja a fideszes frakcióvezető.

Nem mellékes körülmény az sem, hogy a kerületet vezető baloldal energiáját a belső torzsalkodás emészti fel, a polgármesternek így vélhetőleg sem ideje, sem kapacitása nem jut a kerületi intézmények működését veszélyeztető energiaválság elhárítására.

A legrosszabb végkifejletet elkerülendő a Fidesz-frakció rezsialap létrehozására tesz javaslatot ezen a héten. A tervezet célja, hogy a megnövekedett összegű közüzemi számlákat ebből az alapból finanszírozza az önkormányzat, hogy ne legyen szükség a költségvetés átalakítására. A Fidesz egyébként már korábban is felvetette a rezsialap létrehozásának ötletét, de Gyurákovics Andrea szerint a polgármester akkor azzal hárította el az ötletet, hogy nincs szüksége segítségre, a kerületnek mindenre lesz pénze.

Baranyi azonban nemcsak a Fidesszel, hanem a tulajdonképpeni szövetségeseivel szemben is visszautasító. Gyurákovics Andrea elmondása szerint nyáron az egyik momentumos képviselő javasolta, hogy mérjék fel az önkormányzati intézmények épületeit, hogyan lehetne azokra napelemrendszereket telepíteni. Az ötlet éppen úgy járt, mint az összes többi, amely előre gondolkodást várt volna el a polgármestertől. Pedig a kilencedik kerület kilenc óvodája, a művelődési központ, a Pinceszínház és az önkormányzat három épülete irtózatos mennyiségű energiát emészt fel, helyes gazdálkodással, korszerű módszerek bevezetésével hatalmas összegeket lehetne megspórolni.

Gyurákovics Andrea szerint hatékony megoldás híján észszerűsítésre lesz szükség, elkerülhetetlen lesz, hogy a három önkormányzati épületet legalább részben összevonják. A fideszes politikus szerint már egyetlen épület kiürítése is hatalmas könnyítés volna.

Csak konzultáció van

Az első kerületben hasonló helyzet uralkodik. Gulyás Gergely Kristófnak, a Fidesz önkormányzati képviselőjének elmondása szerint a képviselő-testület 2019-es alakuló ülésén a baloldal kihirdette a klímavészhelyzetet, azóta a hangzatos kommunikáción kívül mindössze két konkrét lépés történt. Az önkormányzat minden évben kiírt egy energiahatékonysági pályázatot 15 millió forintos keretösszeggel, illetve május óta hetente egy órában ingyenes energiahatékonysági konzultációt tartanak a lakóknak.

Egy húszezer fős kerület esetében a 15 millió forint gyakorlatilag a nullával egyenlő. Gulyás Gergely Kristóf szerint azonban energiahatékonysági korszerűsítésre volna szükség, máskülönben a kerületi intézmények télen hatalmas bajba kerülnek. Szerencsére a legnagyobb fogyasztó, a Márai Kulturális Központ, amelyet még az előző vezetés építtetett, korszerű fűtés- és szigeteléstechnikával rendelkezik. Ám a polgármesteri hivatal aulájának teteje beázik, esős időben kövér cseppekben hullik a víz a padlóra. Az épület szigetelésének hatékonysága így valószínűleg elmarad az elvárttól.

A következő testületi ülés tervezetében egy sürgősségi előterjesztés szerepel, amely Az energiafelhasználás csökkentése címet viseli. Ebben kezdeményezik azoknak az épületeknek a felmérését, amelyeknél a legsürgősebb a nyílászárók cseréje, a szigetelés és a fűtés-korszerűsítés. A felmérés azonban még nem jelent azonnali cselekvést; amíg a tényleges munkálatok elkezdődnek, addig még hónapok telhetnek el.

Gulyás Gergely Kristóf hiányolja azokat a kalkulációkat, tanulmányokat, amelyek megmutatnák, hogy mennyivel növekszik a kerület kiadása a téli időszakban. A fűtési rendszerek korszerűsítésének, a szigetelések hatékonyságnövelésének elmaradása mögött anyagi indokok sem állhatnak. Az első egyébként is gazdag kerület, rengeteg adóbevételből származó forrással gazdálkodik, saját tulajdonból származó bevételei is vannak.

– Az első kerület vezetése egymilliárd forinttal többet költött az önkormányzat működésére, mint a 2019-ben leköszönt fideszes vezetés az utolsó évében. Elképzelhetetlennek tartom, hogy ne jutott volna forrás az önkormányzati intézmények korszerűsítésére is – mondja a fideszes önkormányzati képviselő.

A cselekvés minimuma

Kényelmes megoldás az önkormányzatok számára, hogy az államra fogják az energiaválságot, ám sem az energiaválság, sem a háború nincs állami kontroll alatt, válaszolta megkeresésünkre Tóth Máté energiajogász, akit a lehetséges korszerűsítési lehetőségekről kérdeztünk. A szakértő elmondta azt is, hogy az energiaválság sem most kezdődött, az árak tavaly október óta meredeken felfelé tartanak.

– Az önkormányzatok eszközei adottak. Saját termelőkapacitást bármikor létesíthetett volna bármelyik önkormányzat. Jogilag semmi akadálya nem volt, hogy a forráshiányos önkormányzatok valamilyen beruházót csábítsanak például áramtermelő kapacitás saját forrásból történő létesítésére, az önkormányzati intézményeknek való eladásra.

Tóth Máté szerint a saját termelőkapacitás mellett legalább ilyen lényeges a különböző épület-korszerűsítési és szigetelési lehetőségek felmérése is – erre egyébként az önkormányzatok immár hét esztendeje kötelesek is. Ami azonban ezeknél is jelentősebb és sokszor akár befektetést sem igénylő lehetőség az önkormányzatok számára, az a különböző rugalmassági vagy akár helyi dekoncentrált megoldások keresése. Ilyen lehet például a helyi energiaközösségek létrehozása, amelyek számos szereplőt össze tudnak egy helyi ellátási rendszerben fogni, fogyasztást, termelést, akár tárolást is. Ezeknek a dekoncentrált helyi megoldásoknak éppen az önkormányzatok kellene hogy a motorjai legyenek, szinte rájuk találták ki.

Nagy lehetőség lényegében két éve a villamos energia keresletoldali aggregálása, ahol okosmegoldásokkal, szoftveresen vezérlik a szolgáltatók a felhasználási helyeket, a komfortból semmit sem véve el, viszont az okosvezérléssel értékes és drága szolgáltatási tulajdonságokat nyerve ki. Ezeket az aggregátorokat el tudják adni a jelenleg is elképesztően száguldó rugalmassági- és kiegyenlítőenergia-piacon a korábbi nevükön szabályozóközpontoknak nevezett szereplőknek, rajtuk keresztül meg végső soron a Mavirnak.

– Ezek a tipikusan aFRR (szekunder tartalék) szolgáltatások nagyon jelentős bevételi forrást jelentenek, tulajdonképpen ez a bevétel ellenpontozza a villamosenergia-kiadásokat. Egy ilyen aggregátor ráadásul nem kerülne az önkormányzatnak semmibe, nem kér enni: az általa megkeresett rendszerszintű szolgáltatásból veszi a profitját – magyarázza Tóth Máté.

Szakértők bevonásával a fővárosi önkormányzatok is hatékonyabb megoldásokkal kezelhetnék a növekvő energiaárak okozta problémákat, a valóság azonban az, hogy az igazi zöldmegoldások alkalmazására hiányzik a politikai akarat a fővárosban. A magyarországi zöldpártok szinte kizárólag jól eladható brandként használják az energiatakarékosságot, a természetvédelmet, a fenntartható életvitelt hirdető nézetrendszert, cselekvésükben semmilyen módon nem jelenik meg a zöldgondolat.