Figyelem, megtelt!

Az ingatlan.com KSH-adatokon alapuló elemzéséből kiderül, hogy a pandémia előtti évben több mint 16 ezer fővel gyarapodott Pest megye lakossága, ami nagyrészt a fővárosból elvándorlóknak köszönhető. A járvány tovább erősítette a folyamatot. A fejlesztések a legtöbb városban nem tudnak lépést tartani a jelenlegi trendeken alapuló létszámnövekedéssel. A településvezetők újragondolt várospolitikával küzdenek az agglomerációs nyomás enyhítéséért, és minden lehetőséget megragadnak, hogy további fejlesztésekhez szükséges pályázati forráshoz jussanak. Abban valamennyien egyetértenek, hogy a régmúltban gyökerező problémát egyik pillanatról a másikra nem lehet megoldani.

Szigorodó szabályzat

A különleges természeti adottságú Zsámbék közvetlenül az M1-es autópálya mellett, a fővárost körülvevő települések második gyűrűjében helyezkedik el. A Zsámbéki-medencében található kisváros gazdag történelmi múltra tekinthet vissza. Páty felől érkezve, útban az óváros felé, utunkat hagyományos, szép tornácos házak szegélyezik, utalva a sváb telepesek XVIII. századi megjelenésére. Továbbhaladva tekintélyt parancsoló romtemplom körvonalai rajzolódnak ki a láthatáron. A román kori bazilikát és premontrei kolostort a Könyves Kálmán feleségének kíséretéhez tartozó Aynard lovag leszármazottai építtették 1220 körül, az uralkodótól ajándékul kapott birtokon. A falu a következő évszázadok során folyamatosan nőtte körül a középkori kegyhelyet, meghatározva Zsámbék településszerkezetét.

– A hivatalos adatok szerint 5764 belterületi lakosunk van, de a becslések alapján külterületen, zártkerti részen további mintegy ezer ember él – tájékoztat Horgos Zsolt alpolgármester. – Az agglomerációs településeken évtizedek óta általános probléma, hogy a tulajdonosok beköltöznek a hivatalosan gazdasági épületként jegyzett új építésű ingatlanokba és régi présházakba, így a zártkertek lényegében lakóterületté válnak. Sajnos az önkormányzatnak nincs megfelelő apparátusa a létesítmények folyamatos ellenőrzésére.

Horgos Zsolt ugyanakkor kiemeli, ennél jóval hangsúlyosabb probléma, hogy a profitorientált vállalkozók igyekeznek egy-egy felvásárolt telken a lehető legtöbb ingatlant felépíteni. Az első ilyen beruházás a 2000-es évek elején átadott Angyalárok Lakópark volt. Néhány évvel a beköltözés után kiderült, a szűkre szabott élettér miatt az idetelepülők éppen azt a falusias légkört, illetve nyugodt, élhető környezetet veszítik el, amiért annak idején Zsámbékot választották. A jelenség két-három éve újra felerősödött, vagyis ismét megjelentek a viszonylag kis telkeken minilakótelepet építő beruházók, ráadásul spontán módon, a meglévő egylakásos családi házas környezetbe ékelődően húzzák fel az épületeket.

– A sajtóban megjelent hírekkel ellentétben a zsámbéki önkormányzatnak nem szándéka, hogy ellehetetlenítse a településre költözést és megállítsa a további fejlődést, de a folyamatot fenntartható mederbe kívánja terelni. Mivel az infrastrukturális beruházások alig képesek követni a lakosságszám-növekedésből fakadó igényeket, kénytelenek vagyunk lassítani az ütemét. Már a képviselő-testület előtt fekszik a helyi építési szabályzatot módosító új előírás, amelynek értelmében a jövőben csökkentenénk a telkek intenzívebb beépíthetőségét a kialakult kertvárosi negyedekben. Ugyanakkor attól sem zárkózunk el, hogy a beruházók többlakásos lakóterületeket hozzanak létre arra kijelölt városrészben, fiatal családok számára, megfizethető áron. Ezt a tudatos városfejlesztési politikát úgy kívánjuk megvalósítani, hogy a vállalkozók maguk is hozzájáruljanak a háttérfejlesztések költségeihez.

Budapest felelőssége

A beszélgetéshez csatlakozik Marthi Zsuzsa főépítész is, aki elmondja, hogy az agglomerációs hullám erősödése mindig összefügg a gazdaság megerősödésével, az életszínvonal emelkedésével. Nem véletlen, hogy míg a 2008-as gazdasági válság idején a jelenség visszaszorulásának voltunk szemtanúi, addig az utóbbi években újra többen költöznek a Budapest környéki városokba, vállalva az ezzel járó életmódváltást. A döntést a kormány családtámogatási intézkedéscsomagja is elősegíti, így nagyon sok fiatal család lehetőséget kap arra, hogy gyermekeit kertes házban nevelhesse fel.

A városvezetők arról is beszélnek, hogy a közösségi közlekedés hiánya valóban gondot jelent a településen. Szinte mindenki autóval jár, nem ritka, hogy a Budapesten munkát vállaló, illetve gyerekeiket a fővárosban taníttató helyiek naponta akár három órát is ingáznak a két város között. Emiatt néhány család már vissza is költözött Budapestre.

– A kitelepülési hullám a világ minden nagyvárosa körül feszültséget szít, hiszen a lakosságszám növekedése miatt óhatatlan, hogy ellátási hiány keletkezzen – magyarázza Marthi Zsuzsa. – A döntéshozók a nemzetközi tapasztalatok alapján akkor avatkoznak be, ha a településeken már kritikus méretűvé válik a lélekszám. Az ezt követő infrastruktúra-fejlesztés azonban öngerjesztő folyamatként újabb kiköltözési hullámot idéz elő. Ennek mértéke nagyban függ az adott nagyváros regionális, illetve nemzetközi térben elfoglalt szerepétől. A kiköltözési hullám terén óriási felelőssége van a budapesti várospolitikának is, hiszen a zsúfolt, koszos és rendetlen fővárosból, ahol kedvezőtlenek az életfeltételek, nyilvánvalóan elmenekülnek az emberek.

A főépítész azt is hangsúlyozza, hogy szükség lenne egy olyan agglomerációs fejlesztési politikára, amely strukturálja a központi régió fejlődését, mind a közlekedést, mind pedig az új alközpontok kiépítésének a lehetőségét.

Az agglomeráció árnyoldalai

Halásztelek fiatal, zömmel kertvárosias beépítésű település a Csepel-sziget északi részén, a Duna mellett. A Tököl lakott külterületeként jegyzett Herminatelep csak 1950-ben vált önálló községgé, majd rá egy évre vette fel a Halásztelek nevet. A helyi birtokok 1926-os felparcellázását követően bolgár családok honosították meg híres öntözéses földművelési kultúrájukat a területen. A Dunai Repülőgépgyár és a tököli repülőtér 1940-ben megkezdett építése, valamint Weiss Manfréd üzeme számos új munkahelyet teremtett, növelve a letelepülők számát. A robbanásszerű növekedés az elővárosiasodási folyamatok okán a következő évtizedekben is folytatódott, a településen jelenleg csaknem 11800-an élnek.

Az egyik legzsúfoltabb településrész a lakihegyi adótorony irányában levő északi övezet, ahol szinte szó szerint egymásba érnek az új építésű házak. Több utcában nincs járda, pormentes út és a közvilágítás sem épült ki mindenütt az „ingatlanfejlesztések” nyomán. A parkoló autók nagyrészt elfoglalják a közterületeket, hiszen a sűrűn beépített zsebkendőnyi telkeken már nem férnek el. Egyre több a konfliktus az osztatlan közös tulajdonú telkek miatt. Nincsenek parkok, játszóterek, a babakocsit tologató szülők többnyire a szűkre szabott keskeny úttesten közlekedve kénytelenek levegőztetni a kicsiket.

– Halásztelek az agglomeráció állatorvosi lova, a település 9 ezer főig volt komfortos, kellemes kisváros – jelenti ki Szabó Tibor polgármester. – Évekig a kisebb méretű telkekre is két lakás épülhetett, ezt a gyakorlatot a 2020-ban elfogadott rendezési terv már megszüntette. De mivel a sűrű beépítettséget és a lakosságszám növekedését nem követte az infrastruktúra fejlesztése, az óvodáink zsúfoltak, az iskolák kapacitása a határon mozog. Az orvosi rendelők magánkézben vannak, szükség lenne egy új egészségházra is. Jóval a maximális felett van a város csatornarendszerének terhelése is, ezért az üzemeltető leállította az új bekötéseket – sorolja a polgármester.

Majd hozzáfűzi, hogy a városból nincs kötöttpályás közösségi közlekedés a főváros felé. Mivel Halásztelek a Csepel-szigeten fekszik, a közúti közlekedés a szigetről kivezető hidak, feljárók kapacitásától függ. Sokat segített ezen a helyzeten, hogy Bóna Zoltán országgyűlési képviselő támogatásával sikerült kiharcolni egy új felhajtót az M0-s autóútra. Ugyanakkor a városon belüli forgalmi helyzet is sok panaszra ad okot, elsősorban a közintézményeknél rendre kialakuló dugók miatt.

– A rendszerváltás idején a belterülettel közvetlenül érintkező szántókat nem lett volna szabad bevonni a kárpótlásba. Ezeket a területeket önkormányzati tulajdonba kellett volna adni, hogy esély legyen a várospolitika tudatos alakítására.

Szabó Tibor hangsúlyozza, hogy az érdeklődés a település iránt annak ellenére sem lankad, hogy a közművesített telkek 32-36 millió forintba kerülnek, de 40 millió alatt felújítandó házat sem lehet venni. A városvezető azt ajánlja a vidéki életre vágyóknak, hogy a végső döntés meghozatala előtt jól gondolják meg, a vélt előnyök mellett el tudják-e fogadni hosszú távon az agglomerációs lét árnyoldalait is.

Egységes akarattal

A Gödöllői-dombság peremén fekvő Fót valóságos szellemi aranykorát élte, amikor az 1800-as évek elején itt telepedett le az ország egyik legjelentősebb főúri családja, a Károlyi dinasztia. A Széchenyi, Kossuth és Deák Ferenc nemzedékéhez tartozó Károlyi István fóti kastélya hazafias találkozóhelyként működött a kor haladó gondolkodású politikusai, arisztokratái számára. A gróf építtette Ybl Miklós tervei nyomán a város európai hírű, romantikus stílusú Szeplőtlen Fogantatás-templomát, amelyben egykor Liszt Ferenc is orgonált. A településen gyakran megfordult a reformkori értelmiség színe-java, köztük Barabás Miklós, Czuczor Gergely, valamint Kölcsey és Vörösmarty is.

A közösség- és kapcsolatépítést az elődökhöz hasonlóan dr. Vass György polgármester, a helyi Fidesz-szervezet elnöke is kulcsfontosságúnak tartja. Méltányolja a lakosság véleményét, a helyi vállalkozókkal korrekt partnerség kiépítésére törekszik, hiszen ahogy mondja, amellett, hogy munkahelyeket teremtenek, az általuk fizetett iparűzési adó is nélkülözhetetlen. Az új Városi Sportcsarnok megépítését például 600 millió forint társasági adó befizetésével támogatták. A városvezetés nagyon jó szakmai kapcsolatot ápol Tuzson Bence országgyűlési képviselővel is, aki a polgármester szerint igazán elkötelezett a választókerület települései iránt.

– A húsz évvel ezelőtti 5500 fős nagyközségben ma csaknem 22 ezren élünk, ezért folyamatos fejlesztésekre van szükség. Ha csak egyetlen százalék esélyünk is van, akkor is elindulunk minden pályázaton. Nemrég bölcsődefejlesztésre nyertünk pénzt, de igény van az iskolai férőhelyek bővítésére is. Mára sikerült elérni, hogy a lakosságot érintő legfontosabb kérdésekben a képviselő-testület tagjai pártállástól függetlenül egyhangúlag szavaznak.

Vass György hozzáteszi, hogy egyetért Pilisvörösvár, Nagykovácsi, Érd, Szigetszentmiklós, Dunaharaszti, Veresegyház, Szentendre polgármesterével, mert ha lehetne, hozzájuk hasonlóan ő is kitenné a város határára a Megtelt táblát. Fóton szerinte 15 ezer főnél érték el a vörös vonalat, vagyis azt a lélektani határt, amikor az ellátás még lépést tudott tartani a városlakók igényeivel. Naponta 11 ezer autó halad át a helységen, nemcsak fóti lakosok, hanem a környező településekről Budapestre ingázó családok tagjai is. A kormány felismerve a problémát már döntött az M3-as autópályához, illetve az M0-s autóúthoz csatlakozó elkerülő megépítéséről, de a vasútfejlesztés is tervezés alatt áll.

Vass György a többi városvezetőhöz hasonlóan továbbra is a lakosság türelmét kéri az összetett probléma eredményes kezeléséhez. Ahogy fogalmaz, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének januári agglomerációs megbeszélésén – ahol jelen volt Karácsony Gergely és Márky-Zay Péter is – Zsámbék és Halásztelek polgármesteréhez hasonlóan ő sem vett részt, mert úgy véli, hogy „lufihámozás” helyett inkább cselekedni kell.