Fotó: ShutterStock
Hirdetés

Finomhangolás – ez lett a már több mint egy évtizede épülő-gazdagodó magyarországi családtámogatási rendszer jelszava az utóbbi időkben. A 2010-es évek második felének kedvező gazdasági környezete lehetővé tette a számos ország által irigyelt családtámogatási rendszer kiépítését és azt, hogy Magyarország bruttó hazai termékének (GDP) mintegy öt százalékát erre költhesse. A 2020-as évek azonban változást hoztak: előbb a sok hullámmal elhúzódó koronavírus-járvány, majd a szomszédunkban kitört háború és annak minden gazdasági nehézsége megtörte a családtámogatások nagy lendületű bővítését. Mindezek ellenére az említett finomhangolással a kormány el tudta érni, hogy az alapvető támogatási formák kivétel nélkül megmaradjanak, sőt, hogy bizonyos támogatási összegek növekedjenek.

Megváltozott körülmények

Nézzük mindenekelőtt az újdonságokat. Január 1-jével új feltételek vonatkoznak a legnépszerűbb családtámogatási formára, a babaváró hitelre. Az átalakítással a kormány – több más intézkedéséhez hasonlóan – ösztönözni szeretné, hogy minél korábbra kerüljön a nőknél a gyermekvállalás időpontja, hiszen így van nagyobb esély testvér, testvérek érkezésére is. Ennek megfelelően a babaváró hitelt csak azok a házaspárok vehetik fel, ahol a nő 30 év alatti, ugyanakkor 2024 átmeneti év: idén még azok a házaspárok is jogosultak a babaváró hitel igénylésére, ahol a nő 30–40 év közötti, és igazolja várandósságát. Fontos ugyanakkor, hogy a hitel maximális összege a korábbi 10-ről 11 millió forintra emelkedett.

Az otthonteremtési program átalakítását annak bejelentésekor lapunkban is részletesen bemutattuk (Demokrata, 2023. november 2.). A csok támogatási összegeinek inflálódását érzékelve, a megváltozott gazdasági, illetve ingatlanpiaci körülményekhez igazodva a csok plusz másfajta támogatást jelent, de az érintetteknek a korábbinál is szélesebb mozgásteret biztosít. A csok plusz alatt január 1-jétől – a babaváró támogatás mintájára – nagy összegű támogatott hitel értendő, amelyet a gyermekek érkezésével jelentősen csökkenteni lehet. A jelenlegi, 7-8 százalékos kamatszint mellett különösen kedvezményes, mindössze 3 százalék fix kamatozású, államilag támogatott, 10–25 éves futamidőre felvehető hitelkonstrukcióban a házaspárok – a tervezett gyermekszámra való tekintettel – 15, 30, de akár 50 millió forintra is jogosultak lehetnek. Ha még nem érkezik gyermek, a hitelfelvételt követő első évben csak a törlesztőrészlet kamatrészét kell törleszteniük, a tőkerészt nem. Az első gyermek érkezésekor a szülők egy évig szüneteltethetik a hitel törlesztését. A második, majd minden további gyermek születésekor pedig 10-10 millió forinttal csökken a tartozás.

Akár 76 millió forint

A babaváró hitel mellett a falusi csok összeghatárai is növekedtek. Január 1-jétől egy gyermeknél 1 millió, két gyermeknél 4, háromnál akár 15 millió forint állami támogatást lehet kapni oly módon, hogy a támogatási összeget fele-fele részben kell ingatlanvásárlásra, illetve az ingatlan felújítására-bővítésére fordítani. Meglévő, saját tulajdonú ingatlan felújítása-bővítése esetén az előbb felsorolt összegek felével számolhat a család. Fontos tudni, hogy a csok plusz országosan mindenhol igényelhető, tehát a falusi csok kedvezményezett kistelepülésein is. Így a falun otthonteremtésre készülő nagycsaládok – ha a babaváró támogatással is számolunk – akár 76 millió forinthoz (!) juthatnak, amelyből a három gyermek megszületésével 56 millió is lehet a vissza nem térítendő összeg.

Korábban írtuk

Lényeges az is, hogy a falusi csok segítségével vásárolt lakóingatlan után továbbra sem kell illetéket fizetni, akármennyibe került is. A csok pluszt igénybe vevőknek 80 millió forintos értékhatárig nem kell megfizetniük a 4 százalékos visszterhes vagyonátruházási illetéket, ennél drágább lakás vagy ház esetén pedig csak a 80 millió forint fölötti rész után kell fizetni.

Nem újdonság, ugyanakkor fontos változás – mint minden évben, amikor emelkedik a minimálbér összege –, hogy januártól számos, a kötelező legkisebb kereset mértékéhez kötött családi ellátás összege nőtt. A minimálbér kétszeresének 70 százalékához igazított gyermekgondozási díj (gyed), nagyszülői gyed és örökbefogadói díj maximális összege is bruttó 373 520 forintra növekedett január 1-jével. A diplomásgyed 186 760 (a minimálbér 70 százaléka), mesterképzés esetén pedig 228 200 forintra (a garantált bérminimum 70 százaléka) emelkedett. Emellett a nevelőszülői gyed, a gyermekek otthongondozási díja (gyod), a táppénz és a nyelvvizsga-támogatás összege is emelkedett.

Harmincnál több forma

A teljesség igénye nélkül érdemes számba venni a gyermekesek által 2024-ben továbbra is változatlan feltételekkel igényelhető támogatási formákat is. Van mit felsorolni. Az elmúlt években fokozatosan bővülő személyi jövedelemadózás (szja) alóli mentességek értelmében például nem kell szja-t fizetnie a 25 év alatti fiataloknak, a nőknek gyermekvállalás esetén 30 év alatt, valamint a négy- vagy több gyermekes anyáknak (Orbán Viktor szavai szerint amint a gazdasági helyzet lehetővé teszi, utóbbi kedvezményt a kormány ki szeretné terjeszteni a háromgyermekes édesanyákra is.). Más adókedvezmények is vannak, így továbbra is él a gyermekek utáni adókedvezmény (egy gyermeknél havi 10 ezer, kettőnél 40 ezer, háromnál és többnél gyermekenként 33 ezer forint) és az első házasok két éven át igénybe vehető havi ötezer forintos kedvezménye. Él a diákhitel-elengedés lehetősége mindazoknak a 30 évnél fiatalabb nőknek, akik felsőfokú tanulmányaik alatt vagy a befejezésüket követő két éven belül szülnek vagy örökbe fogadnak. Csökkenthető emellett a jelzáloghitel-tartozás mindazon otthonteremtő családoknak, amelyeknek fennálló tartozásuk idején gyermekük születik. Ez a második gyermeknél 1, a harmadiknál 4, minden további gyermek születésénél pedig újabb 1-1 millió forint állam általi elő- vagy végtörlesztést jelent.

Nem beszéltünk még az ingyenes tankönyvekről, a kedvezményes étkezésről sem, de ahogy arra Hornung Ágnes családokért felelős államtitkár többször utalt, több mint harmincféle támogatási lehetőség áll nyitva a gyermekes vagy gyermeket tervező családok előtt. A konkrét élethelyzetre vonatkozó támogatásokért és kedvezményekért érdemes felkeresni a Család.hu oldal Családtámogatási kalkulátorát. Ezen néhány adat (családi állapot, nem, a felhasználó és házas- vagy élettársa születési dátuma, a meglévő gyermekek száma) megadása és pár egyszerű kérdés megválaszolása (tervez-e még gyermeket, mióta dolgozik folyamatosan, van-e otthona és bármilyen otthonteremtési terve) után személyre szabottan lehet tájékozódni a különféle lehetőségekről.

CSALÁDTÁMOGATÁSOK 2024-BEN

Otthonteremtési célú támogatások

Csok plusz
Falusi csok
Jelzáloghitel-csökkentés
Illetékmentesség
Áfa-visszatérítés

Egyszeri juttatások

Babaváró hitel
Anyasági támogatás
Babakötvény (életkezdési támogatás)
Diákhitel-tartozás eltörlése
Ingyenes tankönyv
Első nyelvvizsga
Jogosítvány megszerzésének támogatása

Havi ellátások

Csecsemőgondozási díj (csed)
Gyermekgondozási díj (gyed) – nagyszülői, diplomás és nevelőszülői is
Gyermekgondozást segítő ellátás (gyes)
Gyermeknevelési támogatás (gyet)
Gyermekek otthongondozási díja (gyod)
Gyermekétkeztetési kedvezmények
Családi pótlék

Adókedvezmények

Első házasok kedvezménye
25 év alatti fiatalok szja-mentessége
30 év alatti anyák szja-mentessége
Családi adó- és járulékkedvezmény
Négy- vagy többgyermekes anyák szja-mentessége

(Demokrata-gyűjtés)

Fotó: T. Szántó György/Demokrata

Jön a negyedik pillér

Szemléletbeli újítás is várható a családtámogatásoknál. Ezt Hornung Ágnes az otthonteremtés, az anyagi biztonság, a munka és a magánélet közötti döntési szabadság mellett a családtámogatások negyedik pillérének nevezi. „Eddigi családpolitikánkat kiegészítjük egy olyan elemmel, amely a testi, lelki és szellemi egészséget szolgálja, valamint biztosítja a stabilitást” – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára a Család.hu oldalnak adott év eleji interjújában. „Azt szeretnénk, hogy minden életszakaszban legyenek olyan segítségek, lehetőségek, amelyeket a családok igénybe tudnak venni, a többi között például különböző civil szervezeteken vagy az egészségügyön keresztül. Például nagyon fontos, hogy támogassuk a szűréseken való részvétel fokozását a fiatalabbak esetében is, mert ezáltal csökkenthető a meddőség kialakulásának esélye. Ugyanakkor szükségesnek tartom egy olyan, a családi életre nevelésről szóló program kidolgozását is, amelyben a gyermekek valós képet kaphatnak arról, hogyan működik egy család” – magyarázta Hornung Ágnes.