Fizetni fogsz, sokat

Az állam által garantált gáz- és villanyár pazarlásra, míg a piaci, drágított ár takarékosságra ösztönöz. Így foglalható össze egy mondatban, mivel indokolja Márki-Zay Péter az Orbán-kormány egyik legnépszerűbb eredményének, a rezsicsökkentésnek a megszüntetését. Szerinte a valódi rezsicsökkentés az lenne, ha kevesebb vizet és gázt használnánk.

Erről, az általa forradalminak tartott elképzelésről még tavaly ősszel beszélt, amikor kifejtette, „néphülyítés” a rezsicsökkentés, ezzel a kormány csak veszteségessé tette az energiaszektort. „Valódi rezsicsökkentést el lehetne érni Magyarországon akkor, ha nem néphülyítéssel, adminisztratív módon ráterhelem a lakosságtól elvett, a lakosság könnyítése érdekében onnan elvont díjakat, ráterhelték az ipari fogyasztókra, adók formájában mindenkire, veszteségessé tették az egész iparágakat. […] Micsoda ostobaság volt annak idején így rezsit csökkenteni. Lehet rezsit csökkenteni, hogyne lehetne: kevesebb vizet kell használni, kevesebb áramot kell használni, kevesebb gázt kell használni. Át kell térni megújulókra” – magyarázta Márki-Zay Péter.

Valódi rezsicsökkentés

Márki-Zay a HVG által idén októberben rendezett baloldali miniszterelnök-jelölti vitán is ostobaságnak nevezte a rezsicsökkentést. „Az a baj ezekkel a felelőtlen lépésekkel, mint a rezsicsökkentés is, hogy ezeket nagyon könnyű megígérni, megadni, és rendkívül nehéz megszüntetni” – mondta a baloldal miniszterelnök-jelöltje, majd kifejtette, miért látja szükségét annak, hogy mindenki a saját bőrén érezze a magas energiaárakat.

„Ahhoz, hogy fönntarthatóvá alakítsuk a gazdaságot, ahhoz igenis érezni kell az energiaár-növekedést. Azokat az externáliákat, amiket ráterhelünk a fogyasztókra, mert végül is mindent a fogyasztókra… Persze, a kibocsátó fizet, de az be fog épülni az árba. A végén mindent a fogyasztó fizet, olyan nincs, hogy nem a fogyasztó fizet, meg hogy nem az ember fizeti meg. Ez egy populizmus. Tehát az, hogy ha ezt nem tudjuk érvényesíteni az árakban, akkor nem fogunk ösztönözni senkit az energiatakarékosságra. És igenis az árakon keresztül ösztönözzünk az energiatakarékosságra. Az energiavédelmi, hatékonysági beruházások soha nem térülnek meg, ha mesterségesen alacsonyan tartjuk az árakat” – fejtette ki Márky-Zay Péter, kétséget sem hagyva afelől, hogy kormányfőként eltörölné a rezsicsökkentést.

A többséggel szemben

Ugyanakkor óvatosan hozzátette, „a rezsicsökkentés kivezetéséről se beszélünk, hiszen egyszer megadta ezt az Orbán-kormány valakinek, akkor ebből nagyon nehéz kimászni”. Ez az elszólása kísértetiesen emlékeztet arra, amikor Karácsony Gergely főpolgármester még miniszterelnök-jelöltként egy német lapnak adott interjúban elismerte, „a menedékkérők jogainak a biztosítása erkölcsi kötelességünk, és a programunk része is, de ezt egyetlen plakátra sem fogjuk ráírni, mert ezzel nem nyerhetjük meg a választást”.

Ne legyen kétségünk, a bevándorlás támogatása mellett a rezsicsökkentés eltörlése is központi eleme az ellenzék kormányprogramjának, ám ők is tisztában vannak azzal, ha ezeket a zászlajukra tűznék, úgy hatalmasat buknának a választáson. Ezt igazolja a Századvég közvélemény-kutatása: eszerint a magyarok több mint háromnegyede egyetért az energiaárak állami szabályozásával, és csak 18 százalék azok aránya, akik olyan jelöltet támogatnának, aki a piaci energiaárak híve, és megszüntetné a rezsicsökkentést. A kutatásból kiderül az is, hogy a válaszadók 91 százalékát aggodalommal tölti el az Európai Unióban tapasztalható energiaár-emelkedés, míg csupán hét százalékukat nem aggasztja a kérdés.

A rezsicsökkentés témájának ugyanolyan a politikai relevanciája, mint a bevándorlás kérdésének. Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint Márki-Zay Péterre Karácsony Gergelyhez hasonlóan azért várhat bukás, mert több politikai kérdésben is a társadalmi kisebbség álláspontjára helyezkedett. A politológus blogjában kifejtette, a rezsicsökkentés nemcsak a hó végi alacsonyabb közüzemi számlákról szól, hanem a nemzeti szuverenitásról és az energiafüggetlenségünkről is.

2010 után a közműcégek túlnyomó része ismét magyar tulajdonba került, a lakosság nincs kiszolgáltatva a globális piaci folyamatoknak, hiszen a magyar államnak van lehetősége a rezsicsökkentés keretében szabályozni a lakossági rezsiárakat, viszont azokban az európai országokban, ahol elszabadultak az energiaárak, a kormány nem ura a folyamatoknak, és nem nagyon tud mit tenni a lakosság megsegítése érdekében.

Deák Dániel szerint Márki-Zay Péter szembeszáll a társadalom többségének akaratával, amit komoly stratégiai hibának tart. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára közösségi oldalán közzétett videójában pedig egyenesen „tőrőlmetszett érzéketlenségnek” nevezte Márki-Zay Péter rezsicsökkentéssel kapcsolatos kirohanásait, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar háztartások a rezsicsökkentésnek köszönhetően az átlagos európai áramár harmadát fizetik, a földgáz pedig a negyedébe kerül. Ha nem lenne hatósági árazás, akkor minden magyar családnak 32 ezer forinttal kellene többet fizetnie havonta, ami évente 400 ezer forint pluszkiadást jelentene.

„A baloldalnak nagyon világos álláspontja van: ha a piacon nőnek az árak, akkor az emberek is fizessenek többet, ami logikus gondolatnak tűnik, de nem barátságos, és különösen nem életszerű” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádiónak adott interjújában. A miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzeti kormány rögzítette az árakat a háztartások számára a családok és a nyugdíjasok védelme érdekében. Leszögezte, amíg a jelenlegi vezetés van a kormányrúd mögött, addig biztosan marad a rezsicsökkentés.

Lesz gázáremelés!

Az ismét kormányzásra készülő baloldal a 2002-es országgyűlési választási kampányban még határozottan tagadta, hogy hatalomra kerülésük esetén emelnék az energiaárakat. Ki ne emlékezne Lendvai Ildikó szállóigévé vált mondataira, miszerint „lassan mondom, hogy Orbán Viktor is megértse: nem lesz gázáremelés”? Mint ahogy arra is emlékszünk, hogyan szegték meg ezt az ígéretet: az MSZP–SZDSZ-kormányok 2010 előtt tizenötször emelték a gáz és kilencszer a villamos energia árát. Most legalább már nem palástolják, mit terveznek az energiaárakkal, ha megnyerik a választást, bár mintha Márki-Zay Péter a múlt héten visszavonulót fújt volna.

Ujhelyi Istvánnal tartott közös brüsszeli sajtótájékoztatóján ugyanis kínos magyarázkodásra kényszerült, amikor megkérdezték, igaz-e, hogy meg akarja szüntetni a rezsicsökkentést.

„A rezsicsökkentés eltörlését soha senki nem vetette fel az ellenzéken belül, én sem. Azt sem mondtuk, hogy elfogadhatatlan” – válaszolta Márki-Zay Péter, majd ennek ellentmondva hosszas fejtegetésbe kezdett arról, hogy a rezsicsökkentéssel csak a fideszes oligarchák jártak jól, a mélyszegénységben élők pedig, akik vegyes tüzeléssel fűtenek, semmilyen hasznát nem látják. „Ez kommunista típusú rendszer. Ha a Fidesz kommunizmust működtet, miért nem 3 forint 60 fillér a kenyér? Miért nem viszik le 50 forintra a benzinárakat? Megmondom, miért. Mert ezt az ostobaságot Orbán Viktor sem gondolja komolyan. A rezsicsökkentést a Fidesz maga fogja felszámolni, ha véletlenül hatalmon marad, ugyanis ebben a formában fenntarthatatlan” – fejtette ki véleményét. Hozzátette, az új kormány úgy fog gondoskodni a valódi rezsicsökkentésről, hogy a lakóházakat napelemekkel látják el.

A magát jobboldalinak mondó Márki-Zay Péter a rezsiharcban nemcsak a szavak szintjén áll a multinacionális cégek oldalán. A hódmezővásárhelyi polgármester 2009-től ugyanis az EDF francia energiaszolgáltató vállalatnál 2009–10-ben projektvezetőként, majd 2010-től stratégia- és regulációvezetőként dolgozott. A Kontra.hu pedig kiderítette, hogy 2011–12-ben az Eurelectric-bizottság egyik tagja volt. A brüsszeli székhelyű Eurelectric az európai villamosenergia-ipari vállalatok legjelentősebb szakmai és érdekvédelmi szervezete, ajánlásokat és véleményeket fogalmaz meg az Európai Bizottság részére. Érthető, hogy a hódmezővásárhelyi polgármester nem büszke az energetikai lobbiszervezetnél eltöltött időszakra: ezt a tényt nyilvános önéletrajzaiban nem tüntette fel, és csak az archivált adatokban lehet rábukkanni.

Az ellenzéki kormányfőjelölt megszólalásaival nap mint nap bizonyítja, hogy a multinacionális cégek érdekeit tartja szem előtt. Gyurcsány Ferenc baloldali miniszterelnök-jelöltje nem árul zsákbamacskát: kormányzása alatt folyamatosan emelkedő energiaárakra számíthatunk.

Magyarországon a rezsicsökkentés eredményeként az energiaválság okozta áremelkedés nem befolyásolja a hazai háztartások rezsiszámláit: a földgáz és a villamos energia ára a legalacsonyabb az Európai Unióban. Ha lassan is, de remélhetőleg mindenki megérti, mivel járna a baloldal kormányra kerülése.