Földi László: Még tart Moszkva türelme
Mariupol ostromgyűrűjéből úgy kellett kimenteni több magasrangú, francia tisztet is. Innen kezdve sejteni lehetett, hogy a Nyugat aktív szerepet vállal az orosz-ukrán háborúban. Persze Kijev oldalán. Földi László ezredest, biztonságpolitikai szakértőt, a titkosszolgálatok egykori műveleti igazgatóját kérdeztük.
– Sok szó esik most a Joe Biden amerikai elnök által Kijevnek adott engedélyről, amely szerint az ukrán hadsereg oroszországi célpontokat is lőhet az Egyesült Államoktól kapott fegyverekkel. Josep Borrell, az Európai Bizottág (EB) kül- és biztonságpolitikájáért felelős főelőadó pedig arra biztatja az európai NATO-tagállamokat, hogy kövessék ebben a kérdésben Amerikát. Először lép színre a NATO ezen a szinten Oroszország ellen?
– Ne legyenek illúzióink, a NATO, élén az Egyesült Államokkal az első pillanattól kezdve benne van a háborúban. Legutóbb, a Kurszk térségben végrehajtott ukrán hadműveletekben például olyan zsoldosok adták az élőerőt, akik a NATO irányából érkeztek, vagy éppenséggel a NATO kötelékébe tartoznak, de itt önkéntesként szerepelnek.
– Ez akkor már világháború, vagy legalábbis annak a közvetlen küszöbe?
– Az, hogy nem lett, a és jelek szerint nem is lesz ebből világháború, egyedül Moszkván múlik. Oroszország nem deklarálja egyelőre, hogy tulajdonképpen nem Ukrajnával, hanem a NATO-val áll hadban. Ha megtenné, az de jure a világhábú bejelentése lenne. Ilyen értelemben Moszkva nem akarja eszkalálni a konfliktust, pontosan tudja, ha ezt megteszi, onnan nincs visszalépés.
– Ön szerint milyen mértékű, más szóval milyen szélességű a NATO szerepvállalása Ukrajnában?
– Azokat a harceszközöket, amelyeket az ukránok a NATO-tagországoktól kaptak, főként tüzérségi lövegeket, rakétaütegeket, drónokat, valójában a szövetség kiképzett katonái irányítják. Akár a Pentagonból is. Ezt a műholdak és a korszerű digitális eszközök simán lehetővé teszik. Ezt is tudja Moszkva, de nem emel szót. Nem akar világháborút.
– Akár a legfejlettebb rakéták is ott lehetnek már Ukrajnában, miért is ne, de kérdés, hogy a Bidentől kapott engedély után ki tudják-e lőni ezeket?
– Nem, az ukrán hadsereg személyzete nem ért ezeknek az eszközöknek a kezeléséhez. Ahhoz, hogy ezek eltaláljanak egy fontosnak tartott oroszországi célpontot, szükség van a NATO-s célravezetésre. Másként nem megy. Az eddig kilőtt eszközök is így működtek, függetlenül attól, hogy oroszországi célpontokat, vagy valamilyen frontszakasz orosz erőit akarták eltalálni velük.
– Azt lehetett hallani, hogy az ukrán hadseregnek nem voltak meg az eszközei és a kiképzett katonái a harctéri felderítéshez, és ezt egy NATO-tagállam, konkrétan Lengyelország végzi el számukra. Igaz lehet ez?
– Az oroszok 2022 februárjában azzal kezdték a pár naposra tervezet háborút, hogy az ukrán hadsereg harcálláspontjai ellen indítottak támadást. Ezzel megbénították az ukrán irányítást, szétverték a kommunikáció csatornáit. Innen kezdve az ukrán katonai vezetés egyszerűen nekivezette saját gyalogságát az orosz tüzéreségnek minden védelem, háttér és fedezet nélkül. Hozzáteszem, ez háborús bűncselekmény volt Kijev részéről. Az oroszok arra számítottak, hogy az ukránok felteszik a kezüket, mert nem tudják irányítani a hadseregüket, jön a tűzszünet, jönnek a tárgyalások, és vége is konfliktusnak. Emlékezzünk, majdhogynem így is történt. De színre lépett a NATO, és átvette az ukrán védelmi- és támadó eszközök kezelését, a csapatok irányítását, a hadműveletek megtervezését. És ez azóta is így működik.
– Mire lehet számítani? Biden kiadta az engedélyt, Borrell pedig sürgeti a NATO európai tagállamait, hogy kövessék Amerikát. Van már akkora erő Donald Trump kezében, hogy közbelépjen és leállítsa az őrültséget?
– Nincs. Hogyan is lehetne? Két hónapig még Joe Biden az Egyesült Államok elnöke. Azt sem értem egyébként, hogy Trump miért ijesztgeti kirúgásokkal már most a Biden-féle adminisztráció embereit. Így nekik most minden mindegy, utánuk a vízözön, bármi megtörténhet. Ha Trump jövő márciusban köt útilaput a talpukra, az már más. Érthetetlen a brüsszeli elit is. Egy Moszkvára mért megsemmisítő csapást rettenetes válasz követne. De Berlinben, Varsóban vagy Párizsban úgy tesz mindenki, mintha nem lenne tisztában ezzel. Nem akarok túlozni, de egy rövidebb nukleáris tűzpárbajban is azonnal meghal kétmilliárd ember.
– Azt hiszik, mondja Ön… De vajon miben lehet hinni egyáltalán ebben a kiélezett helyzetben?
– Brüsszelben nyilván abban, hogy végtelen az oroszok béketűrése. Hozzáteszem, Moszkva számára is terhes a háború, még ha erről nem is beszél az orosz vezetés. No de ha komoly találatok érik Moszkvát, akkor az oroszok visszalőnek, és onnan nincs megállás, előkerülnek a nukleáris fegyverek.
– Tud valamilyen pozitívumot mondani a végére?
– Igen! El kell zavarni a mindenfajta mérlegelésre, és felelősségvállalásra képtelen politikusokat. Ha ez nem sikerül, vége a civilizációnak.
