Folynak a tárgyalások az EU-val a hétéves költségvetésről

Gulyás Gergely az ülésen az unió hétéves költségvetésével kapcsolatos tárgyalásokról szólva hangsúlyozta: nem lát olyan okot, ami akadályozná, hogy a rendes ügymenetben megállapodhassanak, és erre akár hónapokon belül sor kerülhet.

A miniszter jelezte: Magyarország kifogásolja, hogy az uniós forrásokból megvalósuló beruházások adatait összefogó informatikai rendszert az Európai Bizottság a tagállamok számára nem kívánja nyilvánossá tenni, vagyis az információszabadság elve a bizottság számára „nem korlátlan”, miközben a nyilvános adatok hozzájárulnának az ellenőrizhetőséghez, és korrekt összehasonlítást tennének lehetővé. De – mint mondta – ez a vita önmagában nem elég ahhoz, hogy ne szülessen meg a megállapodás.

Közölte: bizonyos gazdasági területeken sikerült előrelépést elérni, ezért ezekre kevesebb pénz fordítunk a következő hétéves időszakban. Példaként említette, hogy direkt foglalkoztatástámogatásokra kevesebb pénzt szánnak, de többet gazdaságfejlesztésre, infokommunikációs fejlesztésekre. A közlekedési projekteknél a zöld átállás miatt kevesebb forrás jut a közúti fejlesztésekre, de több a vasúttámogatásra.

Szólt arról is, a magyar támogatási rendszer előtámogatási, így már most kiírták a pályázatokat, a források rendelkezésre állnak. Úgy véli, a Brüsszelben zajló adminisztratív, „időnként rosszízű és politikai szándékoktól sem mentes vita” ellenére a magyar támogatáskifizetés hatékonyan működik.

Kiemelte: a Magyarországnak járó pénzösszeg nagyságrendileg hasonló, mint a korábbi hétéves ciklusban volt. Hangsúlyozta: minden euróból, ami a térségbe érkezik az EU-ból, 70 cent „visszamegy” Nyugat-Európába, vagyis „win-win helyzet van”, mindkét oldal nyer.

„Senkinek semmilyen hálával, köszönettel ezért nem tartozunk, legkevésbé az Európai Uniónak és Brüsszelnek” – jegyezte meg, hozzátéve, az EU egy keret, amibe „azért léptünk be és azért vagyunk tagok”, mert az előnyös az EU és Magyarország számára is.

A helyreállítási alapról szólva a miniszter hangsúlyozta: már megszületett az informális megállapodás, amikor az Európai Bizottság „a gyermekvédelmi törvény elfogadása utáni európai hisztériában” újraindította a tárgyalásokat. Jelezte: „a legfőbb kérdés továbbra is az LMBTQ-kérdés”, erre az egyetlen helyes választ adták, azt, hogy népszavazást kell tartani.

Kiemelte: a családpolitika és a gyermekek nevelésével, oktatásával összefüggő kérdések nemzeti hatáskörbe tartoznak, és kikéri magának Magyarország, hogy ezekről a bizottság „akár csak véleményt is mondjon”.

Azt mondta, a bizottság előhozott más, „hajánál fogva előrángatott” témát – így például az átláthatóságot és a közbeszerzéseket – is, de nem lát olyat, amiben ne tudnának megegyezni. Jelezte: ahol a bizottság felvetése jogos, ott Magyarország hajnaldó a mutatószámokban is javulást vállalni.

Hozzátette: bíznak abban, hogy előbb-utóbb megszületik ez a megállapodás is, „ha előbb nem, akkor a választások után”.

Gulyás Gergely szerint az EU aktuális válságai súlyosabbak, mint a korábbiak, ahol a tagállamok külső fenyegetéssel néztek szembe, ugyanis most a bővítés után a 27 tagállam által alkotott unióban komoly politikai és társadalmi különbségek vannak. Kijelentette, az önmagát liberálisnak nevező nyugat-európai eszmerendszer a legkirekesztőbb a második világháború óta, a politikusok nem tudják elfogadni a sajátjuktól eltérő álláspontot. Van, amiben nem kell egyetérteni – közölte, példaként a családpolitikát, gyermekvédelmet és migrációt említve.

Ehelyett az európai intézmények jó része, leginkább a parlament úgy gondolja, hogy az akaratát rá kell kényszeríteni a közép-európai tagállamokra és ennek az erőszaktételnek a fedőneve jogállamiság, jogállamisági kondicionalitás – fogalmazott.

Gulyás Gerely szerint a társadalmi-kulturális különbségek azért keletkeztetnek Európában feszültséget, „mert nem tudunk az egyet nem értésről megállapodni”, azaz abban, hogy a 27 társadalom nem egyforma, és „nem is akarunk hasonulni azokhoz, akik ebben tőlünk eltérő álláspontot foglalnak el”.

Az Európai Bizottság közelmúltban küldött leveléről azt mondta, annak hátterében az áll, hogy a bizottság politikai támogatottság hiányában „retteg az Európai Parlamenttől”, ahol „a szélsőségesen liberális, baloldali többség” folyamatosan „szidja a bizottságot”, amiért nem indít eljárást a nekik nem szimpatikus országokkal szemben.

Arról, milyen célja lehet az EP-nek Magyarországon és Lengyelországon, azt mondta, Magyarországon az, hogy ne Orbán Viktor legyen a miniszterelnök, Lengyelországban pedig ne konzervatív kormány legyen.

Gulyás Gergely szerint a bizottság „kínjában próbál valamilyen eszközt alkalmazni”, és ezért írták az érdeklődő levelet.

A Szputnyik V vakcina kapcsán kérdésre válaszolva közölte, az, hogy az EU válsághelyzetben, a járvány elleni védekezéshez szükséges oltóanyaggal kapcsolatban alkalmazzon kereskedelmi szankciót, „minősíthetetlen játék az emberek életével”. Kiemelte: minden elemzés szerint az egyik leghatékonyabb vakcina az orosz, de politikai okokból az EU és az Európai Gyógyszerügynökség nem hagyja jóvá.

Az euró bevezetéséről azt mondta, akkor érdemes arról beszélni, ha az ország gazdasági fejlettsége eléri az EU átlagának 90 százalékát, ez most jelenleg 76-78 százalék.