Folytassa vidéken!

Nem dúskál a választékban, aki most akar Vértesacsán házat venni. A Fejér megyei kis faluban mindössze két találatot mutat a legnagyobb ingatlanos portál. Nem volt ez mindig így – tudjuk meg a település polgármesterétől. Két évvel ezelőtt még bőven akadt eladó ház, és hiába hirdették őket, nem kapkodtak értük a vevők. Kovács Zoltán most úgy látja, a falusi csok elindulása hozta meg a régóta várt fordulatot.

Az új családtámogatási intézkedéscsomag segítségével tízmillió forintot kaphatnak a házvásárlás előtt álló, három gyereket vállaló családok; ötmillió forintot, az összeg felét fordíthatják a kiválasztott ingatlan megvásárlására, a másik felét renoválásra. A mai ingatlanárak ismeretében ez nem tűnik túl nagy segítségnek, ám a feltételek között szerepel az is, hogy a támogatást csak bizonyos falvakban lehet igénybe venni: azon a közel 2500 kistelepülésen, amelyek lakossága ötezer fő alatt van, és az elvándorlás, a természetes fogyás miatt nem sok remény maradt rá, hogy újra egyenesbe jöjjenek. Ezeken a helyeken tízmilliós a támogatás sokat ér.

A program tehát amellett, hogy segíti a gyerekvállalásra készülő családok otthonhoz jutását, azt a célt is kitűzte, hogy mentőövet dobjon ezeknek a falvaknak, amelyekben a gyerekzsivaj már rég feledésbe merült. Benne volt a pakliban, hogy bukás lesz a vége, elvégre ezek a települések többnyire távolabb esnek a munkahelyet adó városoktól annál, mint amennyi ingázást az emberek még szívesen vállalnak. Ennek dacára a falusi csokkal a legfrissebb statisztikák szerint kicsit több mint egy év leforgása alatt 13 ezer család élt. Noha ez az évi százötvenezer lakóingatlan-adásvételnek legfeljebb csak egy-két százaléka, azon a kilencszáz településen, ahova már elkezdtek betelepülni az új lakók, jól látható a hatása. Tudunk olyan ingatlanosról is, akinek eladásai negyven-ötven százalékát teszik ki a falusi csokos vásárlások.

Számítanak az adottságok

A kijelölt települések persze nem egyenlően népszerűek. A top tízből hat található Pest megyében. A listavezető pedig Tóalmás, ahol 150 fővel gyarapodott a lakosság. A második helyezett 102 betelepülővel a Fejér megyei Adony, Dunaújváros tőszomszédságában, ahonnan Budapest is viszonylag gyorsan elérhető. Harmadik a Pest megyei Örkény, ahol 99-en találták meg új otthonukat.

– Vértesacsa sokat köszönhet annak, hogy ideális a fekvése. Zöldövezetben található, de Székesfehérvár mindössze huszonöt kilométerre fekszik innen, Budapest is könnyen megközelíthető az M1-en, közel van Tatabánya, a Balaton és a Velencei-tó is – mutat rá Kovács Zoltán polgármester. A vonatközlekedés sem rossz, Bicskére negyed óra alatt el lehet jutni autóval, onnan pedig elég sűrűn vannak járatok Budapestre, így a kiköltözőknek nincs olyan érzésük, mintha a világ végén élnének. A falu túl sok álláslehetőséggel persze nem kecsegtet, viszont vállalható az ingázás a környező városokba.

Az ingatlanárak is elfogadható szinten mozogtak, már amíg voltak eladó házak. A polgármester azt is hozzáteszi, a tulajdonosok jól jártak, hiszen a falusi csoknak köszönhetően kedvezőbb áron tudták eladni azokat az ingatlanjaikat, amelyek korábban a nyakukon maradtak. A változás a település képén is szembetűnő, a beköltözők gyönyörűen rendbe rakják a korábban sokszor éveken át üresen álló ingatlanokat, még a több száz éves parasztházakba is visszatért az élet.

Nem ördöngösség a papírmunka

„Tarján községben 3 szobás ház eladó. Falusi csok igényelhető! Falusi csokra, babaváróval minden ügyintézés az én feladatom” – olvassuk egy hirdetésben, csupa nagybetűvel. A házat áruló Czenke Erzsébet lapunknak elmondja, azért írta meg így a hirdetést, mert sokan kifejezetten keresik ezeket a lehetőségeket. Az ingatlanos pedig szívesen segít az ügyintézésben, például megmondja, milyen papírok kellenek, mit hol kell beszerezni, illetve hogy mikor, hova kell menni aláírni a szerződést, így az érdeklődők nem vesznek el a részletekben. Azt mondja, jobban elmennek most a házak azokon a helyeken is, amelyek eddig nem voltak felkapottak.

– Nem volt olyan egyszerű az ügyintézés, mint a babaváró esetében, ráadásul az igénylés végére befutott a járvány is, de azért sikerült – mondja a Demokratának Németh Gábor, aki családjával idén júniusban költözött új házba úgy, hogy a falusi csokot is igénybe vették. A házon nem volt sok felújítanivaló, festés és egyéb apró-cseprő munkák. Ezért azt tervezi, hogy a felújításra szánható pénzt korszerűsítésre fordítja, egy négy kilowattos napelemrendszert szereltet a tetőre, ami bőven fedezni fogja a fogyasztásukat.

Gáborék otthona Tasson található. Az alig háromezer fős Bács-Kiskun megyei települést átszeli az 51-es főút, és bár nincs kényelmes közelségben Budapesthez, a távolsági buszok elég sűrűn járnak, amit sokan ki is használnak ingázásra. Nagyjából hasonló idő alatt Kecskemétre is el lehet jutni, többen inkább ott vállalnak munkát. Dunaújváros már jóval közelebb van.

– Húsz éve a hatvan kilométer még jelentős távolságnak számított, ma már egyáltalán nem – teszi hozzá Gábor, akinek még ennyit sem kell ingázni, a közeli Ráckevére jár dolgozni.

Segít a home office

A falusi csokos települések kétharmadában emelkedtek az ingatlanárak, negyven százalékukban pedig a lakosságszám is nőtt tavaly, ami az országos átlagot is meghaladta, bár nem egyenlő mértékben. Örkényben például egy vegyes falazatú, felújítás kellős közepén álló családi házat is meg lehet hirdetni tizenötmillióért, még úgy is, hogy nincs bekötve a gáz. Ezzel szemben a városoktól távol eső helyeken már hárommillió körül alakulnak az ingatlanárak, a jobb statikai állapotú „Kádár-kockákat” sem érdemes többért kínálni, a nagyobb, felújított, de drágább ingatlanokra pedig még mindig művészet vevőt találni.

– A családi házas övezetek eddig is népszerűek voltak, az agglomerációban még a pandémiás helyzetben sem lanyhult a kereslet. Sokan pont emiatt akarták, hogy legyen egy kis kertjük, ahova ki tudnak mozdulni, még akkor is, ha emiatt ingázni kell. A falusi csoknak hála pedig kitolódott az a határ, ameddig a vevők még hajlandóak elmenni. Például eddig Gyömrőn túl már nem nagyon mentek házat keresni, most viszont már Sülysápnál sem állnak meg. A városból és a drága agglomerációból kiszorulók vállalnak olyan településeket is, ahol eddig legfeljebb a belső értékesítés működött – mondja lapunknak Gadanecz Zoltán. A GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa úgy látja, több szempontból is nagyon életszerűen lett kitalálva ez a támogatási forma. Mivel kedvezményes hitel is igényelhető mellé, olyan ház is beleférhet a keretbe, amelyre az ötmillió forint nem lenne elég. Egyből ad forrást a felújításra is, amire a vásárlás után nem biztos hogy akad rávaló a családi kasszában. A gyerekek első tíz éve is lényegesen könnyebben telik kertes házban.

Gadanecz Zoltán azt is elárulta, mostanra tudatosult az emberekben, milyen támogatások közül választhatnak, és ezek szemlátomást jobban felkeltették az érdeklődésüket, mint mondjuk a korábbi szocpol. Óriási hívószó most a falusi csok tízmillió forintja is. Ehhez járul még hozzá, hogy az elmúlt években sokan tudtak félrerakni, és attól sem tartanak, hogy hitelválság fenyegetne. Stabilabbnak érzik a saját életüket, így jobban mernek gyereket vállalni. Ehhez jött most hozzá a koronavírus, illetve a home office elterjedése.

– Sok alkalmazott találta magát abban a helyzetben, hogy csak heti egy-két alkalommal kell bejárnia az irodába, így már nem volt olyan fontos, hogy minél közelebb lakjon a munkahelyéhez, ezért már a távolabbi, kisebb települések is képbe kerültek, ahol eleve kevesebb az ember, nagyobb a hely; tavasszal ez hirtelen nagyon fontos szempont lett – mutat rá Gadanecz Zoltán, hozzátéve, mindez a falusi csoknak is adott egy lökést. A növekvő érdeklődést ők is érzik, sőt arra számítanak, hogy ez tovább növekszik 2021-ben is.