Folytatódhatnak a zöldfejlesztések a Ligetben
A Miniszterelnökség parlamenti államtitkárának expozéjával kezdődött meg az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról és ingyenes vagyonjuttatásról szóló törvényjavaslat általános vitája kedden az Országgyűlésben.
Kiemelten közérdekű beruházásnak minősülhet a Liget Budapest projekt, és a helyi önkormányzatok részéről változtatási tilalom nem lenne alkalmazható – közölte Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításait ismertetve kedden az Országgyűlésben.
Orbán Balázs kifejtette: ha önkormányzati rendelet ezzel ellentétes előírást tartalmaz, akkor helyette a törvényi előírást kell alkalmazni. Rámutatott: a javaslat benyújtására azért is szükség volt, mert a Fővárosi Közgyűlés által elrendelt változtatási tilalom a már folyamatban lévő zöldfelületi munkálatokat is megakadályozta. Ezek között említette a városligeti kis botanikus kert megújítását és bővítését, az 56-os terén kialakítandó zöld promenádot, multifunkcionális sportpályák megvalósítását, két kilométeres futókör kialakítását és egy újabb, kutyás élménypark kiépítését. Kitért továbbá a Városligetben található aszfalt- és betonfelületek feltörésére és visszazöldítésére.
Az államtitkár hangsúlyozta: a kormány azt gondolja, hogy a Fővárosi Közgyűlés változtatási tilalma az új épületek megépítésére vonatkozik, így az új Nemzeti Galériára, a Magyar Innováció Házára, és a Városliget Színházra. Ezek – noha érvényes engedélyekkel bírnak – nem fognak megépülni míg a közfejlesztések tanácsa egyhangúlag így nem dönt – jelezte.
A benyújtott törvényjavaslat része, hogy a mátraverebélyi, szentkúti és máriapócsi nemzeti kegyhelyeket nemzeti emlékhellyé nyilvánítják. Ezzel egyidejűleg a kegyhelyként működő nemzeti emlékhelyeknél a szakrális események és egyéb szabadtéri programok zavartalansága érdekében a külfejtéses bányászati tevékenységet korlátoznák – jelezte.
A javaslat kiemelt pontjaként említette az államtitkár az úgynevezett függő hatályú döntés jogintézményének kivezetését. A hatósági eljárások felgyorsítása mostanra megvalósult, nincs szükség a függő hatályú döntések meghozatalára, amelyek hatalmas adminisztrációs terhet jelentenek a jogalkalmazó ügyintézők számára, és éves szinten majdnem fél milliárd forintos terhet eredményeztek 2018-ban – közölte Orbán Balázs.
Kitért arra is: az előterjesztés az anyakönyvi eljárásról szóló törvény módosításával rendezi a nemváltoztatás területén fennálló bizonytalan jogi helyzetet. Azt javasolják, hogy a jövőben a magyar hatósági nyilvántartásban a születéskori biológiai nemet rögzítsék – ismertette. Ezt követően, azzal, hogy ki milyen neműnek tartja magát, ki milyen nemátalakító műtétnek veti alá magát, a magyar államnak semmilyen dolga nincs, ezzel összefüggésben a javaslat semmilyen korlátozást nem tartalmaz – rögzítette.
További jelentős pontként jelölte meg azt a vagyonjuttatást, amellyel a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalomkutatásokért Közalapítvány működését ismerik el.
Kitért a módosítás azon pontjára is, amely a polgármesterek védekezéssel összefüggő jogaira terjed ki. Jelezte: a kormány a változtatási szándékától eltekintett, miután az komoly politikai turbulenciát okozott. A veszélyhelyzeti jogalkotással összefüggésben a kormány a lehető legszélesebb nemzeti egység fenntartására törekszik – közölte az államtitkár.
Fidesz: igen a javaslatra
Salacz László, a nagyobbik kormánypárt vezérszónoka kiemelte a javaslatból a közigazgatási bürokrácia csökkentését szolgáló jogszabályok megalkotását.
Szükségesnek tartotta az anyakönyvi eljárásról szóló törvény módosítását is. Rámutatott: hatályos jogszabályok jelenleg nem tartalmazzák a nem fogalmát, ugyanis annak meghatározása biológiai alapokon nyugszik.
Hangsúlyozta: a módosítás nyomán az esetleges nemi átalakító műtétek után az anyakönyvi adatok változatlanok maradnak a nemre vonatkozóan.
A politikus üdvözölte a nemzeti kegyhelyekre vonatkozó változtatásokat. Jelezte: a Fidesz-frakció támogatja a javaslatot.
