Kiemelte: a visszaállítani tervezett építményi jog nem ismeretlen a magyar jogrendszerben, a klasszikus magánjog integráns része volt, amely a 20. század első felében jelent meg a hazai jogban. Hozzátette: az intézményt szervesen illeszkedő módon helyezik vissza a rendszerbe, a hagyományok mellett a környező országok által e téren elért sikerekre is figyelemmel.

Hirdetés

A gazdasági növekedés gátját képezi, hogy különféle épületek, építmények, műtárgyak, műszaki berendezések létesítésére irányuló beruházások finanszírozása megfelelő hitelbiztosíték hiányában nehézségekbe ütközik; az építményi jog magyar jogba törtépnő ismételt bevezetésével az ilyen beruházások finanszírozása megoldható, illetve elősegíthető lenne – fogalmazott.

Az államtitkár elmondta: az építményi jog arra ad lehetőséget, hogy a jogosult az ingatlanon vagy annak felszíne alatt épületet létesítsen vagy hasznosítson, határozott időre, legfeljebb ötven éves időkorláttal. Fónagy János megemlítette: a törvényjavaslat a nemzeti vagyon tekintetében is lehetővé teszi az építményi jog alapítását, speciális szabályok mellett.

Hangsúlyozva, hogy a zálogjognak egyre jelentősebb szerep jut a gazdasági életben, arról beszélt, ez szükségessé tette a biztosítékként igénybe vehető alzálogjog részletesebb és áttekinthetőbb szabályozását, különösen az annak érvényesítésére vonatkozó szabályok esetében. Kiemelte: a módosításban szerepel, hogy az alzálogjog jogosultja egyszerűbben igazolhatja ezen jogát közjegyzői eljárás révén.

Az államtitkár azt is megemlítette: a tervezet a polgári törvénykönyv szét- és kiválási szabályai közé bevezeti a leválás intézményét, amelynek lényege, hogy a jogelőd cég vagyonából leválasztott, önálló cégbe rendezett vagyon tulajdonosává maga a jogi személy válik. Felidézte, erre korábban nem volt lehetőség.

Fónagy János azt is elmondta: a törvényjavaslat részét képezi a pénzügyi szektort szabályozó törvények módosítása, egyrészt jogharmonizációs céllal, másfelől a folyamatos fejlődésnek való megfelelés érdekében.

Szólt arról is: a módosítás elfogadásával a gépjármű üzemeltetésének fogalma helyébe a használat lép, így az a bármilyen nemű használatra kiterjed. Emellett egyszerűsödik azon külföldi balesetek ügyintézése, ahol a másik félnek egy épp becsődölt biztosítóval van szerződése; itt a jövőben a hazai garanciaalapnál is benyújthatják kártérítési igényünket. Szólt arról is: a módosítás egyik eleme, hogy akár mobiltelefonon is be lehet mutatni a jármű zöldkártyáját.

Korábban írtuk