A cívis városban a virágzó szellemi élettől a sportsikerekig, a közlekedéstől az építészetig, a kultúrától a színvonalas felsőoktatásig, a tudásipar meghonosodásától a városrendezésig se szeri, se száma azoknak az új kezdeményezéseknek, beruházásoknak, amelyek az elmúlt néhány évben valósultak meg. Aki már rég nem járt Debrecenben, ha eljön, biztosan megdöbben: a szűk és forgalmas Piac utca helyét a Nagytemplom előtt gyönyörű, tágas tér foglalja el. Ez a tér a páratlan adottságaival és meghitt hangulatával a város egyik szimbólumává vált.

– Két közvetlen haszonnal járt a belváros rekonstrukciója – emlékezik vissza a kezdetekre Kováts Ákos, a város főépítésze, aki még a Cívis Ház Zrt. vezérigazgatójaként kezdett neki a belváros rekonstrukciójának. – Az egyik az volt, hogy a régi, nedves, rossz állapotú kis lakásokkal telezsúfolt telkeket felszabadítottuk, az itt élő lakókat gyakorlatilag kivásároltuk, kártalanítottuk, jobb lakásba helyeztük őket. Elindítottunk egy folyamatot: korábban az volt a gyakorlat a Debrecenhez hasonló nagyvárosokban, hogy a mosókonyhákból, dohos pincékből szociális lakásokat alakítottak ki. Ettől az örökségtől úgy szabadultunk meg, hogy a nagyon rossz állapotú lakásokat elbontottuk. A kiürítést abból az összegből finanszíroztuk, amit maga a telek ért. Az itt lakók jobb körülmények közé kerültek, az ingatlan felszabadult és a telkeket beruházási célra fel tudtuk használni. Ez volt a debreceni belváros-rehabilitáció alapelve. Új épületek és új utak építésére nyílott lehetőség, ki lehetett alakítani a város körút-rendszerét. Így épülhetett fel a Táblabíróság, amely egyebek mellett azért került Debrecenbe, mert az épülethez a telket az önkormányzat ingyen biztosította. A Cívis ház életének első négy éve kiürítésekkel és bontásokkal telt el – sorolja a kezdeti intézkedéseket a főépítész, aki szerint minden új építkezés először bontással kezdődik. Ennek a folyamatnak a részeként épült az új Fórum Bevásárlóközpont, vagy az új konferenciaközpont és szálloda az azóta híressé vált Modem épületével.

Kováts Ákos szerint azonban a városrehabilitációnak van egy másik irányvonala is: a város üzleti forgalmának átszervezése.

– Korábban egy utcája volt a városnak, a Piac utca. Nagy forgalmú úttá vált ez az utca a Nagytemplom előtt, ott dübörögtek végig a gépkocsik, a zaj és por miatt nem szerettek az emberek a belvárosban élni. Azután a Nagytemplom előtti részt lezárták, a sétálóutca a szélességéből adódóan gyönyörű térré tágasult. A forgalom elterelésének volt némi kockázata: félő volt, hogy bedugul a város. A dugókat nagyrészt sikerült elkerülnünk, a körgyűrűkön forgalomgyorsítással oldottuk fel a szűk keresztmetszetet.

Kováts Ákos szerint az építészet nem esztétikai kérdés önmagában, hanem szociológiai kérdés is. Függ tőle, hogyan érzi magát a városlakó. Akik korábban nem szerettek itt élni, újra felfedezték maguknak a várost. Ezt követően megépült egy sor olyan beruházás, amelyet kezdetben sokan elleneztek. A városlakókat azóta már meggyőzték az eredmények, ám Kósa Lajosnak, Debrecen polgármesterének az elmúlt két ciklusban komoly politikai ellenszélben kellett megvívnia a harcait a városért. Mintha nem is kaptak volna kellő visszhangot az elért eredmények.

– Szerencsére vannak olyan debreceni sikerek, amelyeket nagy érdeklődés kísért. Ilyen volt például a Bajnokok Ligája, amikor a Debreceni Vasutas Sport Klub, ismertebb nevén a Loki szereplésétől nemcsak a magyar, de az európai sajtó is hangos volt. A Lokiban a város is tulajdonos egy helyi magánbefektető mellett. A csapat szereplése jól mutatja, hogy milyen sikereket tudunk közösen elérni – mondta a Demokratának Kósa Lajos, Debrecen polgármestere, aki szerint nagy érdeklődés kísért számos kulturális rendezvényt is, amelyek kapcsán megjegyezték némi irigységgel, hogy az az egyetlen bajuk, hogy nem Budapest adott otthont azoknak.

Ilyen volt a Messiások, vagy a Kis Magyar Pornográfia, ha csak az elmúlt fél év legsikeresebb tárlatait idézzük. Az elmúlt évben átalakult a debreceni közösségi közlekedés rendszere is. Miközben a fővárosban romokban hever a BKV, Debrecenben a közelmúltban 150 vadonatúj Volvo busz kezdte meg a szolgálatát. A trolikat teljes mértékben felújították, most az új villamosvonal megépítésén a sor.

– Több olyan városüzemeltetési, illetve városfejlesztési modellünk van, ami országos figyelmet érdemel, amelyeket részben már más városok is átvettek, vagy a közeljövőben át akarnak venni. Van néhány olyan megoldásunk, amely mások számára is megfontolandó lehet: egységesítettük a debreceni parkolórendszert. A parkolásnak egy üzemeltetője van, amely nem más, mint maga a város tömegközlekedési vállalata, a DKV. A parkolás és a közösségi közlekedés szorosan összefügg egymással, ezért ha különböző kezekben van, a parkolóhelyek üzemeltetőjének épp ellentétes az érdeke, mint a DKV-é. A parkolási társaság célja, hogy minél többen jöjjenek autóval a belvárosba, miközben a DKV a közösségi közlekedés minél szélesebb körű igénybevételében érdekelt. Ha egy kézben van a kettő, akkor világossá lehet tenni, hogy a cél a közösségi közlekedés erősítése – tette hozzá Kósa Lajos.

Debrecen figyelemre méltó megoldást választott a városi közlekedés fenntartására és üzemeltetésére, olyat, ami Magyarországon tényleg újszerű: elválasztották a tömegközlekedés üzemeltetését a járműpark fenntartásától. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a DKV-nak nincs egyetlen darab busza sem. A teljes buszállomány a DKV konzorciális partnerének a tulajdona.

A DKV nem buszokat vesz vagy bérel, hanem meghatározott kapacitást vesz igénybe az üzemeltetőtől. A buszsofőr a DKV alkalmazottja, emellett a közlekedési vállalat a megrendelő is: előre megadja, hány órától hány óráig, mennyi csuklós, midi, illetve normál buszra tart igényt, és ennek az árát szigorú tarifarendszer alapján kifizeti az üzemeltetőnek. A DKV tehát abban érdekelt, hogy a lehető legjobban mérje fel a kapacitást, hogy az üres járatokkal járó többletköltségeket elkerülje.

A DKV nem foglalkozik buszbeszerzéssel, buszfenntartással. Ez az üzemeltető feladata, a díjazása pedig világos elszámolás mentén történik. Nem alakulhat ki az a vita, amit a Budapesti Közlekedési Vállalatnál láthattunk, hogy a sofőrök kiállnak-e a busszal, vagy sem. A buszokat üzemeltető és tulajdonló társaságnak kell elvégeznie a karbantartást, ő végzi a takarítást, mialatt a DKV tankol, biztosítja a buszvezetőt, és forgalmat szervez.

Ez sokkal nagyobb rugalmasságot biztosít, és számos előnye van: szerződésben rögzítik, milyen legyen a buszok várható élettartama, a műszaki állapotuk. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy új típusú járműveket is kipróbáljanak. Debrecen üzemeltet hibrid trolikat is, amelyek árammal is és robbanómotorral is közlekedtethetők. Egyre több midibuszt is beállítanak a közlekedésbe, mert napközben nincs szükség csuklós buszokra.

Kósa Lajos úgy véli, a közösségi közlekedésben a két legfontosabb szereplő az állam és az önkormányzat, ezért szeretnék elérni, hogy Debrecen városa lehessen az első olyan cégtulajdonos, ahol az államnak és az önkormányzatnak közös tulajdona van.

– Ez az összhang teremthetné meg egy jobb közösségi közlekedés kialakításának a feltételeit – szögezte le. Van egy másik kiváló adottsága Debrecennek: az a jelentős szellemi potenciál, ami lehetővé teszi a tudásipar meghonosítását a városban. Az utóbbi fél évben Debrecenben több ezer technológiai munkahely jött létre. A tudásipar az egyetemek, kutatóintézetek, gyógyintézetek, gyógyszergyárak, az informatikai ipar, a mezőgazdasági alapanyaggyártás fejlett kapcsolatrendszerén alakulhat ki.

– Miközben országosan csökkennek a munkahelyek, addig nálunk új beruházások jönnek létre, és szaporodnak azok a magas hozzáadott értéket előállító cégek, int amilyen a Richter, amely egy 15 milliárdos, vadonatúj beruházást valósít meg. A TEVA Gyógyszergyár Rt. a saját telephelyén egy olyan új beruházást valósít meg, ami 400 új munkahelyet teremt. De ilyen a FAG Components Hungary Zrt., amely az egykori Gördülőcsapágy Művek telephelyén üzemel, a T-System, amely ezernél több fővel nyitott IT-Service-t, és a felsorolást még hosszan folytathatnánk. A beruházásokat leginkább a munkahelyek számával lehet jellemezni. A legjobban azon lehet lemérni, hogy nem csökken a város iparűzési adóbevétele, miközben még adókedvezményeket is biztosítunk ezeknek a vállalatoknak – tette hozzá Debrecen polgármestere.

Vajon mi a recept? Kósa Lajos szerint a munkahelyteremtés nagyon fontos. De csak úgy általában nem lehet munkahelyeket teremteni.

– A vasárnapi ebéd is nagyon fontos, de nem lehet általában főzni. Ki kell találni, hogy tyúkhúsleves vagy töltött káposzta legyen ebédre, mivel ez a két étel két teljesen különálló eljárást igényel. Nekünk is ki kellett találni, hogy konkrétan milyen iparra, milyen szolgáltatásra van szükségünk.

Kósa Lajos szerint a kormány egyik stratégiai hibája, hogy általában gondolkodik munkahelyteremtésről, ahelyett hogy megkeresné, mi az a prioritás, amelyben a legjobbak az adottságaink.

– Azokat kell támogatni, azoknak kell adókedvezményt és infrastruktúrát biztosítani szűkebb és tágabb értelemben egyaránt.

Debrecent tehát a magas hozzáadott értékű ipar és szolgáltatás érdekli. Ilyen a gyógyszergyártás, az információs technológia, a biotechnológia, a humán orvoslás, a funkcionális élelmiszer-termelés és kutatás. Az idegenforgalomnak a magas hozzáadott értéket képviselő része a gyógyturizmus. Ennek megfelelően alakították ki a helyi adózási rendszerüket, amely az országban egyedülálló. Miközben a mai iparűzési adórendszer kifejezetten üldözi a magas hozzáadott értéket képviselő termelést, illetve szolgáltatást, Debrecenben azt is felismerték, hogy mivel itt van Magyarország egyik legjobb egyeteme egy sor kitűnő fakultással, hiba lenne nélküle az elképzelések megvalósításába kezdeni. A város ereje az egyetemmel való együttműködésben rejlik.

– Kétségkívül tény, hogy vannak általános munkahelyteremtő technikák is. A főzésnél maradva, kell egy jó tűzhely. Kell egy jó szagelszívó. Ez tény. Fontosak a keretek. Kétségtelenül nagy probléma, hogy ma a kormány a tűzhelyet eladta, a szagelszívót is árulja, hogy azután méregdrágán visszabérelhesse, a tüzelőt ellopták, a maradék evőeszközt pedig 23 millióért számolja egyesével valamelyik cég… Itt tartunk: van egy lábasunk, ennyi maradt, enni viszont kell. Ám a mostoha körülmények sem változtatnak azon, hogy a munkahely-fejlesztési politika meghatározott célok nélkül nem fog működni.

A polgármester példaként említette a TEVA tablettázó üzemét, ahova most négyszáz magasan képzett gyógyszervegyészeti szakmunkást és mérnököt keresnek.

– Gyógyszervegyészeti szakmunkásképzés ma nincs Magyarországon. Megszerveztük és beindítottuk a szakképzést a TEVA-val közösen, angol nyelven. A végzős hallgatók a TEVA-nál fognak dolgozni, nem kell attól tartaniuk, hogy a szakmunkás-bizonyítványukkal kitapétázhatják a szobájukat – tette hozzá.

Egy másik figyelemre méltó modell a város üzemeltetési újítása az egészségügyi ellátás terén.

– Összefogtunk a megyével és összetoltuk a város és a megye egészségügyi ellátórendszerét. Korábban egymás mellett működött a két szervezet. Ma már egységes ellátórendszert üzemeltetünk: olyan esetekben, ahol a minőség, illetve a finanszírozás lehetővé tette, megszüntettük a párhuzamosságot. Szeretnénk a jövőben együttműködni a Debreceni Klinikával is. Azt hiszem, ez is egyedülálló modell az országban – mutatta be a szervezeti újítás lényegét Kósa Lajos.

A város népessége stagnál. A városlakók száma 205 ezer, de ehhez hozzá kell adni a 33 ezer egyetemistát és mindazokat, akik nem rendelkeznek állandó debreceni lakhellyel, de életvitelszerűen a városban laknak. A város nappali lakosságának a száma jóval magasabb, ami azért érdekes, mert őket ki kell kiszolgálni. Velük együtt Debrecen nappali lakossága negyedmillióra tehető. És mindez lehetséges botrányok, a város és cégei alapvető működésével kapcsolatos, mindennapos skandalumok nélkül. Az önkormányzat cégeinél szigorú kontrolling rendszer működik: egy olyan számla, amely a BKV-nál zsákszámra került elő, Debrecenben azonnal fennakadna az ellenőrzés hálóján.

Kimondottan fájó ugyanakkor, hogy mindeközben Debrecen csak néhány vicc- vagy bulvárlapba illő történet kapcsán kerül az országos lapok címlapjára. Ilyen volt a Kis magyar pornográfia kiállítás esetében az az ominózus mellszobor, amelyet kifejezetten provokációs szándékkal állított ki a művész. Az ország, sőt Közép-Európa legmodernebb és környezetkímélő buszparkjának működése nem érte el a magát mértéktartónak tekintő sajtó ingerküszöbét…

Nem volt könnyű az elmúlt nyolc év. De vajon mit tart a legfontosabbnak, és mit vár Debrecen az új kormánytól?

– Ez a kormány a közigazgatást teljesen szétverte és összekuszálta. Olyan állapotokat teremtett, amelyek közepette még akkor sem tudná a politikáját végrehajtani, ha véletlenül lenne neki ilyen. Debrecen polgármestere és a debreceniek egy olyan országban bíznak, amelyben egyszer s mindenkorra véget lehet vetni az elmúlt időszak felháborító káoszának. Egy olyan országban, ahol ami nem erkölcsös, az nem lehet törvényszerű, s ahol a bűn nem virulhat következmények nélkül…

Hernádi Zsuzsa