Fontos beépíteni a helyi tapasztalatokat a nemzeti állatvédelmi programba

Ovádi Péter elmondta, hogy eddig négy egyetértési pillér alakult ki a megbeszéléseken. Az egyik ilyen pillér az ivartalanítási program fontossága, ennek folytatásáért helyben az önkormányzatoknak, civil szervezeteknek segítséget kell nyújtani.

A második pillérként említette, hogy a felelős állattatásról már óvodai, iskolai környezetben is beszélni kell a gyermekeknek, mert lényeges, hogy helyes képük legyen róla.

A harmadik, hogy az illegális szaporítók ellen fel kell venni a harcot, a telepeket fel kell számolni, mert a kóbor állomány nagy részben ezekről a telepekről kerül ki – folytatta.

Hozzátette, az egyik lefontosabb pillér, hogy a civil szervezetek támogatásában a személyi jövedelemadó felajánlható egy százaléka és a lakossági támogatások után az államnak is szerepet kell vállalnia, mert a civil szervezetek adják ma Magyarországon az állatvédelem gerincét.

A miniszteri biztos kitért arra is, hogy Székesfehérvár és Zalaegerszeg után Győr a harmadik olyan város, ahol országjárása keretében megbeszélést folytatott a helyi hatóságok, civil szervezetek és önkormányzatok képviselőivel.

Győr és térsége az állatvédelmet tekintve jól áll, felkészült csapat foglalkozik az állatvédelemmel a hatóság, a civil szervezetek és az önkormányzat részéről – fogalmazott.

Simon Róbert Balázs, Győr és térsége fideszes országgyűlési képviselője azt hangsúlyozta, hogy az állatok védelmének központi szerepe van az emberek életében.

Hozzátette, hogy a megyeszékhelyen és környékén mintegy harminc éve zajlik szervezetten az állatmentés. Több civil szervezet is működik, amelyek az állatvédelemmel eredményesen foglalkoznak.

Nagy Péter, a győri Emberek az Állatokért Alapítvány menhelyvezetője azt mondta, hogy az állatvédelemnek kezd rangja lenni a társadalomban. Az alapítvány menhelyén évente mintegy hatszáz állatot gondoznak, emellett csaknem háromszáz állat ivartalanításában segítenek.