Hirdetés

Az Alkotmánybíróság az Európai Unió Bíróságának a magyar állam területén jogellenesen tartózkodó külföldi állampolgárok jogállására vonatkozó ítéletével kapcsolatosan, az Alaptörvény értelmezése alapján megállapította, hogy amennyiben az Európai Unióval közös hatáskörgyakorlás érvényesülése hiányos, Magyarország a fenntartott szuverenitás vélelmének megfelelően jogosult a nem kizárólagos uniós hatáskör gyakorlására, amíg az Unió intézményei meg nem teszik a közös hatáskörgyakorlás hatékony érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket.

Az Alkotmánybíróság azt ugyanakkor nem vizsgálhatta, hogy a konkrét esetben megvalósul-e a közös hatáskörgyakorlás hiányos érvényesülése. Az Alkotmánybíróság egyúttal hangsúlyozta a határozatban azt is, hogy az absztrakt alkotmányértelmezés nem irányulhat az EUB ítéletének felülvizsgálatára, illetve jelen ügyben az eljárás az uniós jog elsőbbségének vizsgálatára sem terjed ki – olvasható a testület honlapján. 

A kormány nevében az igazságügyi miniszter idén februárban fordult a bevándorlás ügyében az Alkotmánybírósághoz. Beadványában arra a kérdésre kereste a választ, hogy az Alaptörvény Európa klauzulájának fényében végrehajthat-e Magyarország olyan európai uniós jogi kötelezettséget, amely arra vezethet, hogy a Magyarország területén jogellenesen tartózkodó külföldi állampolgár a tagállam területén előre nem meghatározható ideig tartózkodik, és ezáltal ténylegesen az ország népességének részévé válik.

Varga Judit Facebook-videójában közölte: a magyar alkotmánybírósági határozat a bevándorlásról szól, semmi másról.

Az Alkotmánybíróság egyértelművé tette, hogy jogunk van elutasítani, hogy másokkal éljünk együtt, mint akikkel évszázadok óta közös a sorsunk. A migráció nem csupán a szuverenitásunkat és önazonosságunkat veszélyezteti, de emberi jogaink, emberi méltóságunk sérelmét is magában hordozza. Magyarország továbbra is elkötelezett tagja az Európai Uniónak – jelentette ki.

Az Alkotmánybíróság pénteken közzétett ítélete világossá tette, hogy mindaddig, amíg a bevándorlásra vonatkozó uniós szabályrendszer érvényesülése hiányos, addig Magyarországnak joga van ezen hatáskör gyakorlásához. Joga van ahhoz, hogy határainak hatékony védelme érdekében kiegészítő, egyedi megoldásokkal a nemzeti szabályokat a valósághoz igazítsa. Az Alkotmánybíróság döntésével a fizikai határzár mellé épített egy erős jogi kerítést – mondta a miniszter. Ez a vita arra is rámutatott, hogy a brüsszeli bevándorlási szabályokat meg kell változtatni – fűzte hozzá.

A magyar Alkotmánybíróság eljárása nem terjedt ki az uniós jog elsőbbségének a vizsgálatára és nem irányult az Európai Unió Bírósága ítéletének felülvizsgálatára sem – hangsúlyozta Varga Judit. A jogi határzárra vonatkozó európai uniós bírósági ítélet végrehajtásával kapcsolatban idén februárban a magyar kormány nevében az Alkotmánybírósághoz fordult – emlékeztetett. Az ítéletnek való megfelelés ugyanis alkotmányjogi problémát vetett fel – mondta a miniszter.

Arra a kérdésre keresték a választ, hogy az Alaptörvény Európa-klauzulájának fényében végrehajthat-e Magyarország olyan európai uniós jogi kötelezettséget, amely arra vezethet, hogy a Magyarország területén jogellenesen tartózkodó külföldi állampolgár a tagállam területén előre nem meghatározható ideig tartózkodik, és ezáltal ténylegesen az ország népességének részévé válik – ismertette.

Migráció kérdésében a világ nagyot változott és az európai uniós szabályok nem képesek a valóságot követni – hangsúlyozta. Egyre több és több ország számára válik nyilvánvalóvá, hogy a hatályos migrációs joganyag nem érvényesül a gyakorlatban, így nem képes megvédeni Európát az illegális bevándorlástól. A tagállamok csak saját intézkedéseikre, egyedi megoldásokra támaszkodhatnak a rendkívüli migrációs nyomás okozta helyzetben. Ezt a jogot ma már egyre több ország követeli magának – jelezte Varga Judit.

A jogi és fizikai határzár megalkotásával 2015 óta Magyarország egy hatékony, az országot megvédeni képes rendszert épített ki, ez azonban nem tetszett Brüsszelnek és kötelezettségszegési eljárást indított – idézte fel. Ennek eredményeképpen tavaly decemberben kimondták, hogy a Magyarország területén jogellenesen tartózkodó külföldi állampolgárt nem lehet átkísérni a határon, ehelyett menekültügyi vagy kiutasítási eljárást kell lefolytatni. Hatékony visszafogadás hiányában azonban ennek a gyakorlatban az lenne az eredménye, hogy ezek a jogellenesen itt tartózkodó külföldiek végül itt maradnának – hívta fel a figyelmet. Magyarország az Európai Unió Bírósága döntésére felszámolta a tranzitzónákat is – fűzte hozzá.

„Viszont nem engedjük be automatikusan a migránsokat, hanem arra kérjük őket, hogy a szomszéd országok magyar nagykövetségein adják be a menekültügyi kérelmüket. Elvégre szomszédaink mindannyian biztonságos országnak számítanak, ezekben az országokban senki sem fenyegeti a migránsokat. Brüsszelnek ez sem jó, bírsággal és büntetéssel fenyegetik Magyarországot!” – mondta az igazságügyi miniszter.

A közeljövőben nem várható a migrációs nyomás enyhülése – folytatta -, a brüsszeli szabályok pedig, amelyek békeidőben születtek, nem tudják megállítani az illegális bevándorlást.

Az Alkotmánybíróság most irányt mutat ahhoz, hogy miként kellene az európai szabályokat is a valósághoz igazítani azért, hogy hatékonyan védhessék Európa határait az illegális bevándorlástól – hangsúlyozta Varga Judit videójában.

A további részletekről IDE KATTINTVA a Magyar Hírlap honlapján olvashatnak.

Korábban írtuk