Fontos magyar érdeket szolgálnak a magyar katonák a Száhel-övezetben

Ruszin-Szendi Romulusz felhívta a figyelmet: a Szahara déli részén fekvő Száhel-országok között és kifelé is megfigyelhető a migráció. Nehéz követni a bűnözői, dzsihadista csoportok mozgását, így azok tagjai bármikor, bárhol megjelenhetnek, akár Magyarország déli határán is – tette hozzá.

Az altábornagy ismertette, a régióban jelenleg jelen van egy ENSZ békefenntartó misszió, az Európai Unió (EU) Mali-missziója, a legújabb pedig a Takuba alkalmi harci kötelék, amelyhez Magyarország is csatlakozott.

Megjegyezte: egy misszió sikere nagyban függ attól, hogy a befogadó nemzet „mennyire akarja azt”. Fontosnak nevezte a missziót, mert ott jelentős harci tapasztalatot szerezhetnek a katonák, de – mint hozzáfűzte – nem csak szakmailag jelent sokat: a magyar katonák „a szó legnemesebb értelmében” segíteni mennek az övezetbe.

Ruszin-Szendi Romulusz és Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos a közelmúltban meg is látogatta a Száhelben szolgálatot teljesítő magyar katonákat. Azt mondta, a Száhel-övezet kiterjedt régió rossz infrastruktúrával. Hozzátette ugyanakkor: azzal a fegyverzettel és felszereléssel, amellyel a magyar katonák a harctérre mennek, igazán magabiztosak lehetnek.

Maróth Gáspár is fontosnak nevezte azokat a beszélgetéseket, amelyek során a katonák elmondták, mire lenne még szükségük, hogy feladatukat maximálisan el tudják látni.

Hangsúlyozta: nem a katonákon múlik az eredmény vagy az eredménytelenség. Szerinte a Száhelben az látható, hogy a korábbi missziók nem voltak eredményesek, hiszen a konfliktus kiterjedtebbé vált, egyre több országot érint, a katonák mindeközben visszaszorultak, a régióban nőtt a radikalizmus és a bizonytalanság is.

Úgy vélekedett: a régió „az európai gyarmatosító politika csődje”; Mali egy „mérnökasztalon összerakott” mesterséges ország, amelyben különböző törzsek, népcsoportok élnek; az egész régióban nemcsak nagy szegénység, hanem komoly etnikai konfliktusok vannak; elutasítanak minden európai értéket, a muszlim radikalizáció pedig egyre erősebb.

Felhívta a figyelmet továbbá arra is, hogy ott található az uránérc-utánpótlás központi régiója, így – mint mondta -, bár „sokan nem vallják be”, gazdasági érdekek is vannak a térségben.

Marsai Viktor, az MKI kutatási igazgatója és Maróth Gáspár is arról beszélt, hogy a régió az utóbbi években már nemcsak tranzitország, hanem egyre inkább kibocsátóország is lett a migráció szempontjából.

Az egész Európai Unió és Magyarország biztonsága és jövője szempontjából is kiemelten fontos, hogy mi történik a régióban – jelezte Maróth Gáspár.

Marsai Viktor elmondta: a régióban a ’80-as évekre visszavezethető strukturális, s ahhoz szorosan kapcsolódó politikai és gazdasági válság van. Emellett további kihívásokat jelent a túlnépesedés, a klímaváltozás, a gyenge államiság és az etnikai feszültség. Mindehhez kapcsolódva megjelent a dzsihadista ideológia, és a szervezett bűnözői csoportok tevékenysége.

A kutatási igazgató felidézte, hogy 2011 előtt Mali működőképes állam volt. Amikor viszont kirobbantak az etnikai konfliktusok, amelyekhez a dzsihadista jellegű csoportok is csatlakoztak, nem volt érdemi helyi erő, amely a helyzetet kezelni tudta volna. Néhány évvel később regionálissá vált a válság, Niger és Burkina Faso is belesodródott. A Száhel eseményeit manapság is aggodalommal figyelik – mondta.

A szakértő szerint az elmúlt években kiderült, hogy az EU Mali-missziója nem működik. A műveletet vezető franciákkal szemben erős utálat alakult ki a Száhelben. Ezt is kihasználva Oroszország és Törökország is megjelent, hogy politikai, gazdasági érdekeit érvényesítse.

Marsai Viktor úgy értékelt: a Takuba-küldetés – amely alakulatszinten képezi ki a katonákat – eredményessége ugyanakkor „nem lehetetlen”.