Az igazságügyi miniszter szerint a hétfői tárgyalások nagyon fontos mérföldkövet tettek le az EU és Magyarország közötti bizalomépítésben. „Magyarország, a múlt év decemberi megállapodással összhangban az év eleje óta az igazságügyi csomagot tekintette a legfőbb prioritásnak a kohéziós forrásokhoz és a helyreállítási alapokhoz való hozzájutás érdekében. Most egy nagyon fontos állomáshoz érkeztünk a jogi szakemberek, a bírói egyesületeknek, érdekvédelmi szervezeteknek többhónapos együttműködésének, munkájának köszönhetően” – hangsúlyozta.

Hirdetés

Felhívta a figyelmet, hogy a tárgyalási folyamatokat az is végigkísérte, hogy különböző baloldali, európai és magyar sajtóorgánumok álhíreket terjesztettek. „Amikor azt látták, hogy szépen haladnak a tárgyalások, elkezdtek hangulatot kelteni. A ceruzát és a szálakat magyar balkéz mozgatja Brüsszelben, Gyurcsány Ferenc nemrégiben őszintén és lelkesen be is vallotta egy interjúban, hogy rengetegen dolgoznak azon, hogy a bizottság újabb és újabb akadályokat gördítsen a megállapodás teljesítése elé” – fogalmazott. Hozzátette: a baloldali ellenfelek akárhogyan is próbálkoznak, a magyar kormány mindig is a magyar emberek érdekében fog dolgozni.

Varga Judit azt is elmondta, hogy az igazságügyi csomaggal kapcsolatban már nem számít újabb feltételekre az Európai Bizottságtól, de hozzátette, hogy a testület politikai nyomás alatt áll. Véleménye szerint, az „Európai Bizottság bátorságán és szakmaiságán múlik, hogy mennyire képes ellenállni az Európai Parlament abszolút politikai nyomásának, amely teljesen híján van a szakmaiságnak, csupán színtiszta politikai zsarolás és erőjátszma.”

Az igazságügyi miniszter a gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatban elmondta: Olaszország egyike volt azon országoknak, amely nem csatlakozott a jogszabály miatt indított uniós bírósági eljáráshoz.

„Ez is bizonyítja, hogy vannak országok, amelyek képesek a törvényt értelmezni, és nem esnek áldozatául a nemzetközi genderlobbinak, hiszen egyértelmű, hogy maguk az uniós szerződések rögzítik azt, hogy a gyermekek nevelése, a szülők joga, a köznevelés, és közoktatás, pedig tagállami kompetencia” – emlékeztetett.

Mint mondta, a bizottság „erőltetett” kötelezettségszegési eljárása, a szolgáltatások szabad áramlására hivatkozással, illetve az úgynevezett audiovizuális jogok uniós sérelme kapcsán próbál meg diszharmóniát vizionálni a magyar törvény és az uniós szabályok között. Azt is kiemelte, hogy „precedens nélküli”, hogy 15 tagállam a bizottság oldalán megtámad egy országot, pusztán azért, „mert létezik egy nagyon erős nemzetközi genderlobbi, amely egyébként politikai stabilitástól függően, vagy éppen koalíciós kényszerektől függően képes befolyásolni kormányokat”.

Korábban írtuk