Fordulat a minőségi turizmus felé

A célunk az, hogy a következő években egyre több olyan turistát csábítsunk Magyarországra, akik minőségi szolgáltatásokat vesznek igénybe, több időt töltenek el itt, és a korábbiaknál több pénzt költenek el nálunk – nyilatkozta lapunknak Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója, akivel a turisztikai világnap alkalmából beszélgettünk.

Fotó: shutterstock.com

– Az ENSZ Turisztikai Világszervezetének döntése alapján idén Budapest, illetve Magyarország lesz a házigazdája a turisztikai világnapnak. Ez csupán egyetlen nap a világnapok sorában, vagy kiemelt jelentőséggel bír hazánk számára?

– Ez a világnap elsősorban szakmai találkozó, nemzetközi konferencia. A legfontosabb üzenete talán az, hogy szeptember 27-én egy újabb rangos világ­eseménynek adunk otthont. Folyamatosan dolgozunk azon, hogy bebizonyítsuk, hazánk, ezen belül Budapest bármilyen rendezvény lebonyolítására alkalmas.

– A turisztikai világnap rendezvényei évről évre egy kiemelt téma köré szerveződnek. Idén ez a tematika a turizmus digitális átalakulása lesz. Milyen mértékben befolyásolja a digitális forradalom a jövő turizmusának arculatát?

– A most felnövekvő generációk utazási szokásai átalakulóban vannak. Az új típusú turisták egyik legfőbb jellemzője, hogy élményközpontú utazásaik tapasztalatait azonnal szeretnék megosztani a közösségi média felületein. A fiatalabb korosztályok már nem katalógusokból, hanem az interneten tájékozódnak, foglalásaikat is online intézik. Úti céljuk kiválasztásánál pedig leginkább társaik véleményére támaszkodnak. Azok a szolgáltatók, akik nem készülnek fel erre a kihívásra, lemaradnak a versenyben.

– Milyen kísérőprogramokkal készülnek az idei világnapon?

– A világnaphoz kapcsolódó lakossági programokat a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ szervezi és koordinálja. A rendhagyó nyílt napon az érdeklődők idegenvezetők kíséretében fedezhetik fel fővárosunk ikonikus épületeit, mint például a Pesti Vigadót, a Zeneakadémiát, a Széchenyi fürdőt vagy a Belvárosi Nagyboldogasszony-főplébániatemplomot. Az eseményhez külön ajánlatokkal csatlakozott számos múzeum is, köztük a Sziklakórház, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, a Bartók Béla Emlékház, valamint a Szamos Csokoládé Múzeum. A Magyar Nemzeti Múzeumban például tárlatvezetéssel lehet majd megtekinteni a Seuso-kincseket. És lesznek biciklis, hajós vagy kabrió buszos városnéző túrák is. A többnyire regisztrációhoz kötött részletes programokról az érdeklődők a www.budapestinfo.hu oldalon olvashatnak.

– Friss statisztikai adatok szerint rendkívül jó nyári szezont zár a magyar turizmus. Júliusban például – a tavalyi év azonos időszakához képest – 6,7 százalékkal, mintegy 45 ezer fővel több külföldi vendég érkezett hazánkba. Ezzel párhuzamosan pedig folyamatosan erősödik a belföldi turisták utazási kedve is.

– Nemcsak a nyári, hanem az egész évre vonatkozó mutatók is évről évre jól alakulnak. A magyar vendégforgalmi adatok európai és régiós összevetésben is figyelemre méltóak, hiszen a bővülés üteme meghaladja az uniós átlagot.

– Nem véletlenül hangsúlyozhatja az éves teljesítményt, hiszen az MTÜ célja, hogy hazánk négy évszakos úti céllá váljon. Ennek érdekében indították el tavasszal a Budapest-fókuszú nemzetközi Spice of Europe kampányt, amelynek keretében többek között légitársaságok gépein és a CNN-en is futott a magyar fővárost népszerűsítő imázsfilm.

– Ez volt az első olyan nemzetközi kampány a magyar turizmus történetében, amelynek során a rendelkezésre álló források mintegy 70 százalékát célzottan online felületeken költöttük el. Az adatok kiértékelése még folyamatban van, de egyúttal ez az első olyan kampány is, amelynél pontosan meg lehet majd mondani, hogy a befektetett pénz milyen arányban hasznosult. A célunk az, hogy a következő években, minden évszakban egyre több olyan turistát csábítsunk Magyarországra, akik minőségi szolgáltatásokat vesznek igénybe, és a korábbiaknál több pénzt költenek el nálunk.

– A bulituristákkal baj van?

– A buliturizmusnak is megvan a maga szerepe, de a londoni Luton repülőtérről hajnalban induló, fapados járatokon utazók feltehetőleg kevesebb pénzt hagynak nálunk, mint azok a turisták, akik a Heathrow-ról jönnek, és a csúcsgasztronómia, valamint a kulturális események iránt is érdeklődnek.

Fotó: Somfai Sándor/Demokrata

– Hamarosan, október elsejével elindul a Helló ősz! kampányuk. Kiknek szól?

– A Magyarország rád vár kampánysorozatunk a hazai, belföldi utazókra fókuszál. A Helló ősz! ennek a sorozatnak a legújabb forgalomélénkítő kampánya, amelyhez szeptember közepéig csatlakozhattak a színes őszi kínálattal jelentkező szolgáltatók. A fent említettek mellett a harmadik kampányunk – a Gyere át Magyarországra! – a határ menti településeken fut, és az ott élőket próbálja aktivizálni.

– 2017-ben fogadta el a kormány a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 című dokumentumot. Tavaly ősszel Orbán Viktor miniszterelnök egy szakmai konferencián úgy nyilatkozott, hogy „a turizmus a kormányzati gondolkodásban a hazaszeretet egyik formája”. Hogyan kapcsolódik össze a két fogalom?

– Egy országot csak úgy lehet hitelesen bemutatni, ha jól ismerjük, és ismerjük a történelmét is! Fontos, hogy a turizmus területén dolgozók megértsék ennek a jelentőségét. Az üzenet azonban a magyar családoknak is szól. Arra próbáljuk ösztönözni őket, hogy fedezzék fel, ismerjék meg hazájukat, és évente legalább egyszer tegyenek kirándulást egy-egy magyar településen, hiszen így amellett, hogy élményeket gyűjtenek, támogatják a magyar gazdaság húzóágazatát is.

– A magyar turizmus nagykönyve – ahogyan a szakma nevezi – konkrét célokat is megfogalmaz 2030-ig. Egyrészt, hogy a turizmus részesedését a GDP-n belül a jelenlegi 10-ről 16 százalékra kell emelni. Másrészt, hogy szükség van az ágazatban dolgozók létszámának a növelésére is, az aktuális 400 ezerről 450 ezerre. További kormányzati szándék, hogy az ország turisztikai versenyképességét a világranglistán a mostani 49. helyről a 30. helyre tornázzuk fel. Ezek szerint vannak még mozgósítható erőforrások az ágazatban?

– Persze! Óriási kiaknázatlan lehetőségek vannak még a területen! Jelenleg a KSH 30 millió vendégéjszakát mér egy évben, mi szeretnék, ha 2030-ra ez a szám 50 millióra emelkedne a belföldi és a külföldi vendégéjszakák számának együttes növekedésével. Az a célunk, hogy az ideérkező vendégek tovább maradjanak nálunk. Korábban élesen elkülönült például az üzleti és a szabadidős turizmus. Modern tendencia, hogy a két terület kezdi átfedni egymást. Vagyis, ha valaki üzleti útra érkezik egy adott városba, megtoldja az ott töltött időt néhány pihenőnappal is. A jelenségnek már új neve is van, a business és a leisure szavakból alkotott bleisure. Az ilyen, számunkra ideális vendégekre jellemző a nagyarányú költés és a fogadó ország kultúrája iránti nyitottság.

– Jelentkezhetnek problémák a növekvő vendégek és vendégéjszakák számával?

– Nagyon kell vigyáznunk az over­tourism jelenséggel, jól kell tudni kezelni a turisták növekvő számát. Nem szeretnénk, ha Budapest az olaszországi Velence sorsára jutna, ahol a néhány százezer helyi lakos évente sok-sok millió turistával kénytelen együtt élni. Budapesten, a bulinegyedben már jelentkeznek ezek a problémák, de vidéken, például a Balatonnál is vannak olyan települések, amelyek lakóit nyaranta zavarja a turistaáradat. Egyenletesebbé kell tenni a turisták koncentráltságát térben és időben is, csökkentve egyes területek túlterheltségét.

– Bár pillanatnyilag Németországból érkeznek hozzánk a legtöbben, a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia egyre inkább nyitna Kína és Délkelet-Ázsia felé is.

– A top 6 küldő ország listáján előkelő helyen szerepel az USA is, ahonnan egyre több turista érkezik hazánkba. Növekvő, új gazdasági lehetőségként nem hagyhatjuk figyelmen kívül a feltörekvő piacokat, így Ázsiát sem. Kínában például dinamikusan emelkedik a közép­osztály utazási aktivitása, számukra a magyar főváros évek óta kedvelt úti cél. A külföldi turisták tekintetében azonban figyelnünk kell arra, hogy egy-egy náció aránya ne haladja meg a 30 százalékot, és hogy a vendégek különböző országokból érkezzenek.

– A stratégia megvalósításának vannak kockázati tényezői is, mint például a szezonális szakemberhiány, a hazai bérszínvonal, illetve a feketemunka jelenléte. Nagyok a kockázatok?

– A kizárólag szezonálisan működő üzletek korszaka véleményem szerint a múlté. Egy életképes vállalkozás ma már egész évben nyitva tart, bejelenti dolgozóit, és piacképes munkabért fizet. Az ilyen szemlélettel működő üzletek biztosan találnak munkaerőt. A rendelkezésre álló forrásokkal ezeket a vendéglátóipari egységeket, panziókat kívánjuk támogatni. A koncepció további része a feketegazdaság súlyának visszaszorítása az ágazaton belül. Ezt a célt szolgálja majd az úgynevezett szobatükör nevű szoftver. Jövőre az összes hazai szálláshelykiadással foglalkozó vállalkozást – legyen az Airbnb, szálloda, kemping vagy vendégház – be fogjuk kapcsolni a NAV online rendszerébe.

– A stratégia öt kiemelt fejlesztési térséget jelöl meg, ezek a következők: Balaton, Sopron-Fertő, Tokaj–Felső-Tisza–Nyírség, Dunakanyar, Debrecen–Hajdúszoboszló–Hortobágy–Tisza-tó. A korábbi településfejlesztési szemlélet régiófejlesztési megközelítéssé alakult át. Miért volt erre szükség?

– 2016 előtt, tíz év alatt 1200 pontszerű, egymással összefüggésben nem lévő turisztikai fejlesztés történt az ágazatban. Ma úgy gondoljuk, hogy sokkal célszerűbb egy turisztikai térséget komplexen fejleszteni, egyszerre a szálláshelyeket, a vendéglátást, a kulturális és szabadidős programokat, turisztikai attrakciókat és az infrastruktúrát, valamint a térség egyedi arculatát, márkáját. A célunk, hogy a térségekben olyan élménykínálat legyen, hogy a vendégeknek több nap eltöltése után is legyen miért visszatérni.

– Friss hír, hogy eredményt hirdettek a Kisfaludy-program első ütemében.

– Eddigi tevékenységem során a legbüszkébb éppen erre a programra vagyok. A magyar kormány a vidéki Magyarországon működő panzióknak, főként családi vállalkozásoknak több mint kétharmadát részesíti most egyenként átlagosan 30-35 millió forint értékű, vissza nem térítendő támogatásban.

– Szintén aktuális információ, hogy a kormány több milliárd forintot csoportosított át a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból és a tavalyi költségvetési maradványokból a turisztikai országmárka építésére. Hogyan képzeljük el az új egységes országmárkát?

– Globalizált világunkban óriási verseny zajlik országok, városok, turisztikai térségek között a vendégekért, a nemzetközi események megrendezési jogáért, a befektetőkért. Ebben a rivalizálásban egy jól kialakított márka versenyelőnyt jelenthet az adott ország számára. A magyar turizmus legismertebb márkája Budapest, emellett október 16-án be fogjuk mutatni az új országmárkát, amely valamennyi térség szintézise, és öt pillérre épül: az ezeréves állam öröksége, az egyedülálló eredettörténet, a vizek kiemelkedő szerepe, a kávéházi kultúra és a romkocsmák pezsgő világa, valamint a hagyományos európai értékek, a család és a biztonság tisztelete. Ezen pillérek alapján lehet majd hazánkat megkülönböztetni a világ többi úti céljától.