Forgalmi dugó az égen

Vidáman hangoltak a szurkolók, szólt a ria-ria-Hungária – mindenki az esti magyar–skót meccsre készült a repülőtéren, ahová azért érkeztek, hogy felüljenek a Eurowings Stuttgartba tartó járatára. A gépnek 16.15-kor kellett volna felszállnia, a menetrend 17.45-ös érkezést ígért, így a drukkerek okkal remélték, hogy gond nélkül odaérnek a 21.00-kor kezdődő mérkőzésre. Nem így lett, a Eurowings Stuttgartból induló járata nagyjából 3 órás késéssel, 18.21-kor szállt le a Liszt Ferenc repülőtéren, márpedig ez a gép vitte volna Németországba a szurkolókat. Először csak másfél órás késésről volt szó, majd kiderült, hogy a tervezett 18.55-ös időpontban sem fog a gép felszállni a szűkösre méretezett résidő miatt, majd azt közölték a felbőszült utasokkal, hogy túlfoglalás miatt további problémák adódtak. A történet folytatása már ismert, az indulatok elszabadultak, többen is leszálltak, a járat pedig tetemes késéssel, 20.35-kor szállt fel Budapestről. Mint cseppben a tenger, a pórul járt szurkolók történetében ott van mindaz, ami idén nyáron a légi közlekedést sújtja. Az idei káosz messze felülmúlja a korábbi évek tapasztalatait, az utasok elégedetlensége és a repülési élmény romlása átfogó problémává vált. A káosz olyan nagy nemzetközi repülőtereken is jelen van, mint a London Heathrow, a frankfurti reptér vagy a New York-i JFK, hogy csak néhányat említsünk. Az utasok órákat, sőt akár napokat is kénytelenek várni a következő járatukra, és sok esetben alternatív megoldásokat kell találniuk, hogy elérjék úti céljukat.

Covid-hatás és túlterheltség

A légi közlekedés ha nem is olyan mértékben, mint idén nyáron, évek óta folyamatosan vergődik a turisztikai főszezonban. A koronavírus-járvány következtében több ezer járatot töröltek, légitársaságok mentek csődbe és milliók veszítették el munkájukat. A pandémia alatt elbocsátott alkalmazottak egy része nem tért vissza az iparágba, ami súlyos munkaerőhiányt okoz a földi kiszolgáló személyzet, pilóták és légiforgalmi irányítók körében. Az új alkalmazottak kiképzése időigényes, és a tapasztalt munkavállalók hiánya miatt a repülőterek és légitársaságok működése lassabb és kevésbé hatékony. A repülőterek és légitársaságok nem képesek elég gyorsan alkalmazkodni az utasforgalom növekedéséhez, ami hosszú várakozási időket és zsúfoltságot eredményez. A repülőgép-alkatrészek gyártása és szállítása pedig egyes területeken még mindig akadozik, ami karbantartási késedelmekhez vezet.

Ráadásul 2024 nyara különösen szélsőséges időjárási eseményeket hozott, beleértve hőhullámokat, viharokat és erős szelet, amelyek számos repülőtéren okoztak fennakadásokat. Ha mindez nem volna elég, a dolgozók több országban jobb munkakörülményeket és magasabb béreket követelnek, sztrájkok zajlanak, amelyek tovább növelték a késéseket és a járattörlések számát.

Persze az érintettek nem foghatnak mindent a külső körülményekre. Az európai légiirányítási rendszerek nem voltak felkészülve az utasforgalom 2024 nyarán bekövetkezett megugrására. A légtér kapacitása korlátozott, és a légiirányítók túlterheltsége gyakran késésekhez vezetett. Az elavult légiirányítási technológiák és rendszerek modernizációja lassan halad, növelve az operatív hatékonysági problémákat. A különböző országok közötti együttműködés és koordináció is akadozik, ami tovább rontotta a helyzetet. Az európai légiirányítók száma nem nőtt arányosan a forgalommal, ami szintén hozzájárult a késésekhez és a fennakadásokhoz, miközben több nagy európai repülőtér is kapacitásának határához ért, különösen a nyári csúcsidőszakban. A repülőterek infrastruktúrája sem mindig volt képes megfelelően kezelni a megnövekedett utasforgalmat, ami zsúfoltságot és késéseket vont maga után.

Közbelép a minisztérium

Aggodalomra azért nincs ok, az áldatlan állapotokat előbb-utóbb egész Európában elkezdik majd felszámolni. Magyarországon már el is kezdődött a probléma megoldása. A kormány összehangolt, azonnali cselekvést sürget a hazánkba érkező turisták és az innen induló utasok zavartalan utazása érdekében. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a helyzet mielőbbi rendezése érdekében hivatalában fogadta Tóth Lászlót, a HungaroControl vezérigazgatóját, és egy célzott akcióterv kidolgozására kérte a zavartalan forgalom érdekében. A Demokrata megkérdezte a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy milyen mértékben terheli a légi közlekedésben tapasztalható problémákért a felelősség a HungaroControlt, és milyen mértékben összeurópai hiba a sok késés. Válaszukból kiderült, a nyári utazási főszezon miatt megnövekedett forgalom, valamint a szomszédban zajló háború következtében bevezetett légtérzárlat jelentősen megnöveli az elterelések által hazánk légterének terhelését. Az áthaladó légi forgalom számára kedvező magyar légtérhasználati díj szintén tovább növeli a magas légtér zsúfoltságát.

Nagy Márton korábban egy sajtótájékoztatón arról beszélt, nem a fel- és leszálló gépekkel, hanem a magas légtéren átrepülő tranzitjáratokkal van a probléma, mert olyan fokú terhelést okoznak, hogy ellehetetlenítik a le- és felszállást. Magyarországnak továbbá ezekből az átrepülésekből gazdasági érdeke nem származik, ki vagyunk szolgáltatva az Európai Unió légtérszabályozásainak.

A miniszter elmondta, éppen ezért azt fontolgatja a kormány, hogy a légtérhasználati díj növelésével vagy ha az uniós szabályok nem engedik, akkor egyéb módon megdrágítsuk a légterünkön történő átrepülést. Ez nem érinti a le- és felszálló, Magyarországra utasokat szállító járatokat, ezek semmilyen hátrányt nem szenvednének. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ezzel kapcsolatban azt mondta, korábban már bővítették a dolgozók létszámát, de ez nem oldotta meg kellőképpen a problémákat. Magyarország felett egyes becslések szerint júliusban naponta akár négyezer gép is elhaladhat, ami jelentősen túlterheli a rendszert. Nem véletlen, hogy a Honvédelmi Minisztérium felvetette, önkéntes tartalékos katonákkal kellene feltölteni a HungaroControl állományát, ehhez egyébként már a légi káosz kialakulása előtt, májusban megszületett a miniszteri rendelettervezet, eszerint a módosítást követően szakszemélyzetnek minősülne önkéntes tartalékos légiforgalmi irányítóként az önkéntes tartalékos repülőtéri, bevezető és körzeti irányító, valamint az önkéntes tartalékos gyakornok légiforgalmi irányító.

Nincs gyors megoldás

A kormány törekvése a problémák mielőbbi megoldására érthető, hiszen nemrég vásárolta vissza a repülőtér üzemeltetési jogát, és a jelenlegi 15 milliósról 2030-ra húszmilliósra növelnék az éves utasforgalmat, 2040-re pedig 25 milliósat várnak. Ehhez azonban nem lesz elég egyenesbe hozni a HungaroControlt.

Ahogy arra a Nemzetgazdasági Minisztérium is felhívja lapunk figyelmét, a magyar utasokat is érintő jelentős késések fogyasztóvédelmi kérdéseket is felvetnek, amelyek miatt több légitársaság ellen indított vizsgálatot a fogyasztóvédelmi hatóság.

– Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta, a fogyasztóvédelmi hatóság kiemelten vizsgálja a légitársaságok működését, és szükség esetén kész fellépni az utasok védelmében a jelentős járatkésésekkel, illetve járattörlésekkel kapcsolatos esetekben. Amennyiben jogsértést tapasztalnak, a megfelelő lépések megtételére, akár nagy mértékű bírság kiszabására kerülhet sor – húzták alá hozzátéve, a kellemetlenségek csökkentésére a kormány kérésének megfelelően, alapvető feladatán túlmutatóan, a Budapest Airport Zrt. segítőpontokat hozott létre, ahol megfelelő eszközök és infrastruktúra segítségével kaphatnak ellátást és tájékoztatást a járatkésések miatt várakozó utasok.

Ugyanakkor a fapados légitársaságok működésébe szinte kódolva vannak a zűrök. A szurkolók járatának kapcsán már említettük a túlfoglalást és a résidőt. Előbbi azt takarja, hogy a légitársaságok több jegyet hirdetnek meg egy-egy járatra, mint ahány személyt a gép el tud vinni, mivel azzal számolnak, hogy úgyis lesz, aki az utolsó pillanatban mondja le az utazást. Utóbbi súlyosabb kérdés, és a fapadosok üzleti gyakorlatából ered. A repülésben a „résidő” (angolul „slot”) egy időablak, amit egy repülőgép kap egy adott repülőtér forgalmi irányítási rendszere szerint, hogy fel- vagy leszálljon. Ezeket a résidőket azért hozzák létre, hogy biztosítsák a repülőterek hatékony és biztonságos működését, valamint hogy minimalizálják a földi és légiforgalmi torlódásokat. Csakhogy ha egy repülőgép nem tudja betartani a számára kijelölt résidőt, például ha lassan szállnak be az utasok, késhet a felszállással, ami hatással lehet a repülési útvonalára és az érkezési idejére. Ez további késéseket okozhat más járatoknál is, különösen a zsúfolt repülőtereken. Ilyenkor ugyanis a légiforgalmi irányítás új résidőt ad a repülőgépnek, ami viszont további várakozással járhat a földön. Ez különösen problémás lehet a forgalmas időszakokban, amikor az új résidők kiosztása sokszor nehézkes. Itt jönnek képbe a fapados légitársaságok gazdaságos működést célzó stratégiái. A társaságok arra törekszenek, hogy minimalizálják a földön töltött időt, így gyors fordulási idővel dolgoznak, ami csökkenti a repülőtéri díjakat és növeli a gépek kihasználtságát. Ez a stratégia lehetővé teszi számukra, hogy több járatot üzemeltessenek ugyanazon repülőgéppel egy nap alatt, ugyanakkor ehhez mérten kevesebb résidőt vásárolnak, amiből viszont könnyű kicsúszni.

Jelen helyzetben Valentínyi Katalin, a Budapest Airport kommunikációs és kormányzati kapcsolatok vezérigazgató-helyettese sem tudott jobb tanáccsal szolgálni, mint hogy az utasok rugalmasan foglalható jegyeket vásároljanak, és átszállásnál kalkulálják be az esetleges késést a következő gép indulásába. Készüljenek fel arra, hogy esetleg több órát a terminálon kell tölteniük, tehát ha egészségügyi berendezésekre vagy gyógyszerekre van szükségük, azokat a kézipoggyászba érdemes csomagolni, illetve nem árt a reggeli, délelőtti járatokkal utazni, hiszen ekkor egy adott repülőgép, amely több fordulót teljesít, még nem halmoz fel késéseket, míg az esti járatoknál már jellemzően begyűrűznek a késések.

Az biztos, hogy villámgyorsan nem fog megszűnni a káosz. Jelenleg jól láthatóan átmeneti időszakban van a légi közlekedés, Európa-, sőt világszerte most zárkóznak fel a repülést támogató és szervező rendszerek ahhoz, hogy a repülőn való utazás elmozdult a tömegközlekedés felé. Ami a déli buszhoz hasonlóan tumultusokkal jár.