Formálódik az új uniós jobboldal

Az elmúlt hetekben felgyorsultak az események a formálódó új európai jobboldal háza táján. Orbán Viktor miniszterelnök Marine Le Pennel tartott közös budapesti sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy új európai csoportosulás van születőben, majd egy héttel később videókonferencián tárgyalt erről Matteo Salvinival, az olasz Liga vezetőjével és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel, a Jog és Igazságosság alelnökével.

Egyre aktuálisabb a kérdés, mikor alakulhat meg az új európai szövetség?

Számottevő erő

Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti képviselője a Demokratának elmondta, amióta tavaly nyáron 16 jobboldali párt deklarálta, hogy azonos nézeteket vall Európa jövőjéről, a szuverenitásról, a demográfiai kérdésekről és a migrációról, a jobboldali pártok és pártszövetségek arról tárgyalnak, milyen formában kellene az együttműködést szorosabbra fűzni úgy, hogy mindenkinek megfelelő legyen.

– Közös elhatározás, hogy létrehozzunk egy nagy politikai erőt a jobboldalon. Jelenleg tárgyalások folynak arról, hogy ezt az együttműködést milyen formában valósítsuk meg. Orbán Viktor miniszterelnök személye és az Európai Néppártból kilépett Fidesz húzóerőt jelent a jobboldali pártok számára, így megnyílt az út egy kereszténydemokrata–konzervatív összefogás megvalósítása előtt. Közeledünk a parlamenti ciklus két és fél éves félidejéhez, amikor újra megerősítik a különböző tisztségeket, bizottsági helyeket, és az EP-frakciók is átrendeződhetnek, ami külön lehetőséget kínál arra, hogy a jobboldal az Európai Parlamentben is láthatóvá váljon, sőt számottevő erőt képviseljen – fejtette ki a képviselő.

Kérdésünkre megerősítette, a tárgyalások technikai kérdésekről folynak, hiszen a szövetségre lépni kívánó jobboldali pártok képviselői különböző frakciókban ülnek, és a fő kérdés az, hogy ezek a frakciók miként tudnak együttműködni.

– A jobboldali szövetségben szeretnénk a kölcsönös tisztelet és az egymás iránti megbecsülés jegyében együttműködni – mondta Gál Kinga.

Az Európai Parlamentben jelenleg két jobboldali frakció működik. A 73 képvise­lőt számláló Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) legnagyobb delegációját a lengyel kormánypárt (Jog és Igazságosság) adja, továbbá tagjai még az olasz Fratelli d’Italia, a spanyol Vox és a Svéd Demokraták. Az Identitás és Demokrácia (ID) frakciónak 76 képviselője van, köztük a Salvini vezette Liga, a Marine Le Pen vezette francia Nemzeti Tömörülés és a német AfD képviselői. A két szövetséghez csatlakozhatna a Fidesz 12 független képviselője, így a magyar kormánypárt meghatározó erőt jelentene az új frakcióban.

Már csak a dátum a kérdés

Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője szerint olyan új jobboldali frakció jöhet létre, amelyik az Európai Parlament akár második legnagyobb képviselőcsoportja is lehet, így átrajzolná az EP belső erőviszonyait. A Demokratának elmondta, az ezzel kapcsolatos egyeztetések már hónapok óta zajlanak az ECR és az ID meghatározó pártjai, illetve a Fidesz között, és elképzelhetőnek tartja, hogy egy ilyen új jobboldali frakcióhoz a Néppártban lévő képviselők közül is többen csatlakoznának.

– A tizenhat konzervatív, jobboldali párt által júliusban elfogadott dokumentum olyan közös értékeket fogalmazott meg, amelyek a pártok szoros együttműködésének, szövetségének az alapjait fekteti le. Az elmúlt fél évben hatékony parlamenti együttműködés jött létre az ID-frakcióban helyet foglaló olasz Liga és az ECR-frakcióban lévő lengyel Jog és Igazságosság, valamint a Néppártból kilépő Fidesz között. Folyamatosan zajlanak egy új, nagy jobboldali frakció létrehozását célzó megbeszélések, Marine Le Pen budapesti látogatása ennek jegyében is telt. A politikai riválisok, az európai baloldal pártjai a kommunistáktól a Néppártig váltig azt állítják, hogy ezeknek a tárgyalásoknak nincs is jelentőségük, de több mint árulkodó, hogy a sajtójuk és a megmondóembereik az új, formálódó jobboldali szövetség minden rezdülését hihetetlen érdeklődéssel figyelik. Egy hónapon belül eldől, hogy már a jelenlegi európai parlamenti ciklus félidejénél, azaz 2021 végén, 2022 elején vagy legkésőbb 2024-ben, a következő EP-választás után jön-e létre az új frakció – fejtette ki Deutsch Tamás.

Jobboldali ellensúly

Az európai parlamenti képviselő kitért az Európai Néppárt balratolódására is, miszerint először a baloldali frakciók – a kommunisták, a liberálisok, a zöldek és a szocdemek – léptek szövetségre, majd a német nagykoalíció mintájára az Európai Néppárt is részese lett egy európai parlamenti nagykoalíciónak.

Előre lehetett látni, hogy ebben a nagykoalícióban a baloldali blokk balosítani fogja az Európai Néppártot, ami annak súlyos gyengüléséhez, térvesztéséhez vezet majd. Deutsch Tamás emlékeztetett arra is, hogy alig egy évtizede még az ír, a svéd, a finn, a német, a francia, a spanyol és az olasz állam- és kormányfők is ebből a politikai családból kerültek ki, de ma már Ljubljana az Európai Néppárt legnyugatabbra lévő olyan fővárosa, ahol néppárti miniszterelnök van hivatalban.

A Néppárt tagpártjai a hazájukban vezető kormánypártok voltak, ma már azonban a legtöbben azt sem mondhatják el magukról, hogy ők lennének a legerősebb ellenzéki formáció.

– Jean-Claude Juncker elnökletével az Európai Bizottság politikai bizottságként működött, és a fősodrú európai balos politikát képviselte. Bár Ursula von der Leyen elnöksége nem a junckeri szellemiség folytatásaként indult, mára azonban visszatért ide, így a baloldali hegemóniával szemben jelenleg csak az Európai Tanácsban van jobboldali ellensúly. Ezért a második-harmadik legnagyobb európai parlamenti frakcióként működő új, jobboldali frakció további ellensúlyt tudna képezni a balos dominanciájú európai politikának – magyarázta az esélyeket Deutsch Tamás.

Az egyenjogúság alapján

Két héttel ezelőtt exkluzív interjút készítettünk a hazánkba látogató Marine Le Pennel, a francia Nemzeti Tömörülés elnökével, aki a Demokratának beszélt először arról, hogy az új frakció milyen alapelvek szerint szerveződne. Marine Le Pen kitért rá, hogy a frakció megalakítását több tényező is nehezíti, mert a kisebb küldöttségek tartanak attól, hogy belépjenek egy olyan frakcióba, ahol sok a nagy létszámú delegáció.

– A francia küldöttség nagyon nagy, ahogy az olasz vagy a lengyel is, ezért akadhat olyan partner, aki attól tart, hogy rájuk nem fognak hallgatni, mert túl kicsik, és ezért nem lenne befolyásuk, komoly szavuk. Ebben azonban tévednek, mert olyan együttműködést szeretnénk kialakítani a frakcióban, ami mélyen tisztel minden tagot, mert nem úgy tekintünk rájuk, mint egyszerű képviselőkre vagy százalékokra, hanem mint egy nemzet képviselőire – vázolta elképzeléseit a francia Nemzeti Tömörülés elnöke.

Megkérdeztük erről Deutsch Tamást. A képviselő elmondta, fontosnak tartja, hogy érvényesüljön a tagpártok egyenrangúságának elve, de szerinte egy közös európai pártcsalád, frakció a kisebb létszámú nemzeti delegációk egyenjogúságának tiszteletben tartása mellett nem hozhatja hátrányosabb helyzetbe azokat a tagpártokat sem, amelyek a választásokon más tagpártoknál jobb eredményt érnek el az országukban, és így nagyobb súllyal, akár 20-30 képviselővel is részt vesznek a frakció életében.

– Az egymás kölcsönös tiszteletére és az egyenjogúságra építő megközelítés nem azt jelenti, hogy minden képviselőnek mindig mindenben egyet kell értenie. A frakción belül egyszerre kell érvényesülnie az egyenrangúság elvének és a polgároktól kapott felhatalmazás erejének. A frakció belső szabályzatában megfogalmazhatók olyan garanciák, hogy melyek a teljes egyhangúságot igénylő döntések, és melyek azok, amelyekhez többségi döntés vagy minősített többség szükséges. Nem szerencsés, ha mindig a nagyobb létszámú nemzeti delegációk dominálnak döntéskor, de olyan hatékonyan működő frakciót nehezen tudok elképzelni, ahol mindig minden kérdésben mindegyik pártnak egyet kell értenie – mondta el a Fidesz EP-képviselője.

Erős legitimáció

Kovács Attila, az Alapjogokért Központ projektvezetője arra hívta a fel figyelmünket, hogy bár az új jobboldali frakció a második vagy harmadik legnagyobb lenne az Európai Parlamentben, tényleges ereje az EP eljárási szabályaitól és attól függne, hogy a többi frakció mennyire szeretné politikai karanténba szorítani. Szerinte joggal feltételezhetjük ezt a szándékot, így könnyen elképzelhető, hogy az új frakció a neki járó bizottsági elnöki pozíciókat nem kapná meg.

Kérdésünkre, milyen előnyökkel járna Marine Le Pen elképzelése, úgy válaszolt: precedenst teremtene, mert eddig még egy frakciónál sem merült fel ez az elképzelés.

– Az európai döntéshozatalban egyre inkább probléma, hogy a kis országok hogyan hallassák a hangjukat a nagyok mellett, ugyanis a Néppárt és a Szocialisták nagykoalíciója mellett sokszor a kis tagállamok véleménye háttérbe szorult. A mindenkinek egy szavazat elve innovatív elképzelés, amely a nemzetek Európájának koncepcióját képviseli, és ha megvalósul, akkor a nemzeti delegációk súlya, vétójoga jelentősen megnőne a frakción belül. Jól ellenpontozná a többi frakció által képviselt föderalista elképzeléseket, és a demokratikus legitimációja is erősebb lenne, mert a kis ország által delegált képviselő véleményét jobban figyelembe vennék a döntéshozatalnál – fejtette ki Kovács Attila.

Miközben az ellenzék folyamatosan Magyarország uniós kiléptetésével vádolja Orbán Viktort, a miniszterelnök többször utalt arra, hogy nem elhagyni szeretné az EU-t, hanem megreformálni. Az új európai jobboldali szövetség – amelynek létrehozásában Orbán Viktornak központi szerepe van – fontos mérföldkő lenne ezen az úton.