Az ötvenedik évforduló megrémisztette a kormányt

Ellentmondásos hírek terjedtek lapzártakor az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulójára vonatkozó tervekről. Gyurcsány Ferenc egészen bizonyosan kerülni fogja a nyilvánosságot, és a tervek szerint csak zárt körben, biztos helyen mond beszédet. A meghívott külföldi előkelőségek aligha jelennek meg a budapesti Kossuth téren, ahol továbbra is tart a kormányellenes tüntetés. Lapzártakor a Fidesz Magyar Polgári Szövetség még nem tudta, hogy a megemlékezést mely helyen és milyen formában tartja majd.

Az 1956-os felkelés viharának utóhatása lecsapott Budapestre. A lázadás szele megrémisztette a közszereplőket. A múlt hét végén mondta le budapesti Kossuth téri nyilvános fellépését a Nemzeti Színház több tagja, attól félve, hogy nem biztonságos a környezet. Az egyértelműnek látszik, hogy a kormány ünnepelni szeretné az évfordulót, az áldozatok, azok hozzátartozói és az élő ’56-osok pedig inkább emlékezni akarnak egykori cellatársaikra, a forradalom és a szabadságharc mártírjaira. Az ellentétek szinte óráról órára fokozódtak, és lapzártakor az elképzeléseknek csak egy része látszott biztosnak.

Az ’56-os Magyarok Világszövetsége október 23-án délután két órai kezdettel tartja megemlékezését a Corvin közben, ahol az ünnepi szónok Wittner Mária, ’56-os halálraítélt lesz. Rajta kívül emlékbeszédet mondanak más szabadságharcosok, illetve az 1956-os poznani felkelők képviselői.

A Vanek Béla vezette 56-os Alapítvány, a Történelmi Igazságtételi Bizottság Regéczy-Nagy László vezetésével, a Pesti Srác Alapítvány Trencsény László elnökletével, valamint a Rácz József Sándor által vezetett Politikai Foglyok Országos Szövetségének ’56-os tagozata és a Rácz Sándor vezette Élő ’56-os Bizottság a napokban nyilatkozatot adott ki, hogy nem hajlandók együtt ünnepelni a jelenlegi kormánnyal, mondván: az a véres Kádár-rendszer jogutódja. Ezért ők is csatlakoznak a Corvin közi megemlékezéshez, de ellátogatnak a 301-es parcellához is.

A Magyar Vidék Országos ’56-os Szövetség központi ünnepsége október 23-án reggel kilenckor lesz Veszprémben, a Megyeháza Szent István Termében, ahol ünnepi beszédet mond Boross Péter volt miniszterelnök, a Szabadságharcosokért Közalapítvány kuratóriumának elnöke.

A Magyar Szellemi Védegylet október 22-én délután háromkor tartja ünnepi megemlékezését a Magyarok Házában (Budapest, Semmelweis u. 1-3.), melynek ünnepi szónoka Kondor Katalin, a Magyar Rádió volt elnöke lesz. Az ünnepségen sor kerül a Magyar Szellemi Védegylet által 1992-ben alapított „Rendületlenül Diploma” átadására és a kitüntetettek köszöntésére.

A Rákóczi Szövetség is október 22-én tartja megemlékezését. A tervek szerint az emlékezők délután fél ötkor indulnak a Műegyetemtől a Bem-szoborhoz, ahol hat órakor kezdődik a koszorúzással egybekötött emlékezés. Ünnepi beszéd mond dr. Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke, közreműködik Jónás Csaba felvidéki versmondó.

Az Igazolt Magyar Szabadságharcos Világszövetség október 23-án déli fél tizenkettőkor tartja ünnepi megemlékezését az 1956-os Corvin közi Nyitott Múzeumban. Ünnepi köszöntőt mond Bocskay T. József, a Világszövetség elnöke, megemlékező beszédet tart dr. Holló József altábornagy, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója, valamint Jánosi Katalin, Nagy Imre unokája. Az emlékünnepség keretében felavatják Nagy Imre és mártírtársainak emléktábláját. Tempfli József nagyváradi római-katolikus megyés püspök vezetésével a történelmi egyházak felszentelik és megáldják az emléktáblákat.

Az 1956-os magyar emigráció színvonalas rendezvénysorozattal készült és készül az 50. évfordulóra, amelynek kezdeményezője vitéz Bánkuty E. Géza, az ’56-os Magyarok Világtanácsának alapító elnöke és dr. Tanka László, „Az emigráció hazatér” elnevezésű rendezvénysorozat igazgatója. A tíznapos emigrációs emlékezéssorozat tudományos konferenciával és képzőművészeti világkiállítással vette kezdetét. Az emigrációs magyarok október 21-én este hat órakor Üzenet haza címmel nemzeti kulturális gálaestet tartanak a MOM Művelődési Központban, ahol fellépnek: Pitti Katalin, Oszter Sándor, Bánffy György, Dinnyés József, Zorbás Katalin, Szíki Károly, Lévai Joli, Benkő Péter, Beregszászi Olga, Kallós Zoltán, Varga Miklós, Cserey Erzsébet, a Rajkó zenekar, a Magnificat Gyermekkar, valamint Dévai Nagy Kamilla és együttese.

Az állami ünnepségsorozatot három nap köré csoportosították. Október 23: a szabadság születésének emléknapja, október 25: az áldozatvállalás és a köszönet emléknapja, november 4: az emlékezés és a gyász napja. Az ötvenedik évfordulót a tervek szerint külföldi államférfiak, politikusok is megtisztelik jelenlétükkel. Október 20-tól 23-ig a Szabadság hőse emlékérmek átadására kerül sor az ’56-os szervezetek felterjesztése alapján. Az emlékérem kísérő oklevelét az ’56-os emlékév fővédnökei írták alá: Sólyom László köztársasági elnök és Kosáry Domonkos, az ’56-os Emlékbizottság elnöke.

Az állami szervek 1956-ban gyártott forradalmi villamost indítanak a 4-es és a 6-os vonalán Budapesten október 20-tól 23-ig, amelyek az ünnepségsorozat budapesti eseményeit hirdetik majd. A villamos nem szállít utasokat, kizárólag az eseménysorozat tájékoztató anyagát hivatott reklámozni.

Október 21-én és 22-én este hétkor lengyel térszínházi előadás lesz a Corvin projekt területén. Fellép a világhírű lengyel utcaszínházi társulat, a Teatr 8 dnia.

Október 22-én délelőtt tizenegykor állami kitüntetések átadására kerül sor az 50. évforduló tiszteletére az Országházban. Ugyanezen a napon este fél hétkor díszelőadást tartanak a Magyar Állami Operaházban, ahol ünnepi beszédet mond Sólyom László.

Október 23-án délelőtt tízkor a Parlamentnél ünnepélyes keretek között felvonják az állami lobogót. Itt szintén részt vesznek az 50. évfordulóra érkező külföldi vendégek, politikusok. Ugyanezen a napon tizenegykor a Parlament Felsőházi termében kerül sor a Budapest ’56 Szabadság Nyilatkozat elfogadására, ahol beszédet mond Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Délután fél kettőkor a közjogi méltóságok elhelyezik a tisztelet virágait Nagy Imre szobránál. Kettőkor a Műegyetemi 1956-os emlékmű felavatására kerül sor, ahol ünnepi beszédet mond Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Délután fél háromtól pedig a 301-es parcellánál tartanak megemlékezést.

Este fél hatkor az Országháznál fáklyás megemlékezés lesz ünnepi műsorral. Hogy itt mi történik, nem tudhatjuk előre…

Mindemellett ünnepi díszkivilágítás lesz Budapesten. Október 21-től 23-ig pedig 300 darab egyedi kivitelezésű, nemzetiszínű szalaggal tisztelegnek a képzőművészjelöltek az 1956-os forradalom és szabadságharc emléke előtt a Széchenyi híd és a Margit híd között, a budai alsó rakparton húzódik végig, a forradalom útjának egykori színhelyén. Az Erzsébet híd pesti pillérére felkerül a forradalom szimbóluma, egy nagyméretű, lyukas nemzeti zászló. Október 22-én és 23-án este hat órától hajnali egy óráig a Parlament teljes épületén fény-falfestmény kompozíciók váltják egymást.

A határon túli magyarság is emlékezik. Erdély, a Felvidék, a Muravidék, a Kárpátalja, a Délvidék magyar többségű nagyvárosaiban ünnepi műsorral egybekötött koszorúzást, illetve emlékesteket tartanak, kinyilvánítva ezzel a csaknem hárommilliós Kárpát-medencében élő magyarság tiszteletét és alázatát az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc eszméje iránt.

Állampolgárok egy csoportja záptojással tervezi megdobálni az 1956-os forradalom kormánymegrendelésre készült emlékművét, a Vaskefét, ugyanakkor az emlékmű közelében protokollsátrat állítottak fel az ide látogató előkelőségek fogadására, miközben nem messze onnan, a Regnum Marianum emlékműnél csendes tüntetésen imádkoznak polgárok a templom újraépítéséért.

Tarics Péter