Az új országgyűlés legfontosabb feladata a gazdaság rendbe hozása, mondta az ülést megnyitó beszédében Sólyom László köztársasági elnök. Az államfő a további, lényeges törekvések között említette a nevelés és oktatás rendszerének teljes újjáépítését, a korrupció megfékezését, valamint úgy vélte, meg kell szabadítani az országot a szegénység keserűségétől, aminek része a cigányság integrációja.

– Ehhez a munkalehetőség mellett mindenekelőtt az iskolán keresztül vezet az út – mondta Sólyom László.

A köztársasági elnök kitért beszédében a Jobbikra is. Úgy fogalmazott, foglalkozni kell azzal is, hogy a választók akaratából bejutott az Országgyűlésbe egy radikális jobboldali frakció.

– Le kell szögeznünk, hogy minden országgyűlési képviselő egyenlő legitimáció birtokosa, jogállásukban nincs különbség – jelentette ki, hozzátéve, pontos határa van annak is, hogy az Alkotmány alapértékeivel, az emberi méltósággal és az egyenlőséggel szemben álló, erkölcsileg elfogadhatatlan nézetek hangoztatása mikor lesz tűrhetetlen büntetőjogilag is.

– Nem engedhető meg például, hogy gyűlöletre uszítás elhangozzék az Országgyűlésben, vagy az Országgyűlés tagjának szájából – mondta Sólyom László. – Téves és félrevezető, sőt rosszakaratú lenne a Magyar Országgyűlést vagy politikai életet azzal jellemezni, vagy annak alapján megítélni, hogy radikális jobboldali párt is bejutott. A számos régi európai demokráciát, ahol szélsőséges párt is van a parlamentben, nem eszerint, hanem az egész demokratikus rendszer szilárdsága és alkotmányos működése alapján ítélik meg.

Az államfő kitért az LMP-re is. Úgy vélte, parlamentbe jutott az a párt, amely a környezetvédelmet, a jövő nemzedékek iránti felelősséget, a fenntartható fejlődést tartja egyik fő és jellegadó feladatának. Szerinte ezzel az európai törvényhozásoknak nemcsak egy negatív, hanem egy pozitív megfelelőjével is rendelkezik ez az új Országgyűlés.

Sólyom László beszédének végén bejelentette, hogy Orbán Viktort javasolja miniszterelnöknek. Szavait hosszas taps fogadta.

Az államfő beszéde után az új képviselők letették az esküt, ami kisebb ellenzéki torzsalkodást okozott. Az addig zakóban üldögélő Vona Gábor Jobbik-frakcióvezető ugyanis levette kabátját, amely alatt egy gárdamellénynek látszó mellény volt. Erre válaszul az MSZP-frakció hátat fordított a mellette ülő jobbikos képviselőcsoportnak.

Vonát tettéért Sólyom László is megrótta. Mint az államfő közleményében fogalmazott, a parlamentarizmust csúfolja ki az a képviselő, aki az Országgyűlés alakuló ülését jogszabálysértéssel zavarja meg, tudva, hogy a hatályos rendelkezések nem adnak módot ennek fizikai megakadályozására. Az államfő szerint ha a Jobbik frakcióvezetője a jogsértéssel kérkedve esküszik a jogszabályok betartására, hamis esküjével „a hazugságot fogja képviselni az új Országgyűlésben”.

A parlament titkos szavazással döntött arról is, hogy Schmitt Pál lesz az Országgyűlés új elnöke. Alelnök lett Jakab István és Lezsák Sándor (Fidesz), Latorcai János (KDNP), Ujhelyi István (MSZP), valamint Balczó Zoltán (Jobbik).

– Vállaljunk 15 millió magyar ember sorsáért felelősséget, amiben senki és semmi nem akadályozhat meg bennünket – mondta első elnöki beszédében Schmitt Pál, hozzátéve, a parlamenti pártok vitái során az emberi tiszteletnek megálljt kell parancsolnia az indulatoknak. – Ne a széthúzás, az ellenségeskedés, a kicsinyes hátsó szándékok jellemezzenek bennünket, ne egymás személyiségével vagy politikai hitvallásával szembeni vélt vagy valós sérelmek megtorlása legyen a célunk, hanem a közös akarat, felelősség és jobbító szándék.

Az országgyűlés elnöke a 2011-es magyar EU-elnökségről szólva elmondta, egy sikeres elnökségi félév kiváló lehetőség lesz, hogy „visszanyerjünk valamit megtépázott hírnevünkből, erősítsük a nemzeti öntudatot, önbecsülést”. Ezt követően beszédet mondott Bajnai Gordon leköszönő kormányfő is. Bajnai, némi derültséget kiváltva, azt mondta, a válságkezelés sikeresnek tekinthető, mert a legfrissebb adatok szerint újra növekszik a magyar gazdaság. Mint fogalmazott, odakint még tombol a vihar, mi azonban túl vagyunk a közvetlen életveszélyen. Bejelentette azt is, hogy kérésére az igazságügyi és rendészeti miniszter feljelentést tett Vona Gábor ellen, amiért az eskütétel alatt gárdamellényt viselt.

– Hogyan akarnak önök törvényt hozni és azt várni, hogy az ország polgárai ezt betartsák, ha a törvényhozásban éppen önök szegnek törvényt? – tette fel a kérdést. Beszédét az EP-képviselőként jelenlévő Morvai Krisztina nem túl emelkedett bekiabálása zavarta meg.

– Nem először állok itt önök előtt és nem először vállalkozom Magyarország kormányának megalakítására. Tudom, hogy mi a dolgom, tudom, hogy mit vár tőlem az ország, és meg fogom tenni, véghez fogom vinni mindazt, amit várnak tőlem – fogalmazott beszédében Orbán Viktor. A miniszterelnök-jelölt hozzátette, tudja azt is, hogy olyan küzdelemre vállalkozik, amely során nagy erőkkel találja majd szemben magát. – Bármilyen erő jöjjön is szembe, véghez fogom vinni mindazt, amivel a magyar emberek megbíztak, márpedig az emberek gyökeres és alapvető változásokat akarnak az élet minden fontos területén.

Orbán Viktor azt mondta, le fogják győzni a leváltott rendszer hagyatékát, le fogják győzni a bűnözést, a munkanélküliséget, a fiatalok kilátástalanságát, a gyermekvállalás előtt tornyosuló akadályokat, az idős emberek kiszolgáltatottságát, a merjünk kicsik lenni szemléletét, az oszd meg és uralkodj politikát, az el is lehet menni az országból típusú arroganciát, az ingatlanpanamákat, a hatalommal való visszaélés technikáit, a felelősség alóli kibúvás kísérleteit, az off shore lovagok praktikáit, az érdemtelen állami kifizetéseket, a nemzet fővárosát tönkretevő korrupciót és pazarlást.

– Mert Magyarország egységesen úgy döntött, hogy le kell győzni – tette hozzá. A miniszterelnök-jelölt azt javasolta, a képviselők ismerjék el a magyar választók szavazófülkékben véghezvitt forradalmát, majd felolvasott egy politikai nyilatkozatot, amely a Legyen béke, szabadság és egyetértés címet viseli.

Ami a gyakorlati feladatokat illeti, Schmitt Pálnak hivatalba lépését követően meg kellett oldania egy napok óta húzódó vitát. A parlamenti bizottságok elnöki posztjáról szóló egyeztetésen ugyanis kiderült, mind a Jobbik, mind az MSZP ragaszkodik a költségvetési és a nemzetbiztonsági bizottság vezetéséhez. Később Vona Gábor azt mondta, a költségvetési bizottságért cserébe hajlandóak lemondani a nemzetbiztonsági bizottságról, mire Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője felajánlotta a Jobbiknak ugyanezt a javaslatot, csak épp fordított felállásban. Ezt a jobbikosok elfogadták, mire a baloldalon palotaforradalom tört ki, mondván, a radikális párt nem adhatja a nemzetbiztonsági bizottság elnökét. Az újra fellángolt vitát a házelnök úgy oldotta meg, hogy a hagyományoknak megfelelően a legnagyobb frakció, vagyis az MSZP vezetheti a nemzetbiztonsági bizottságot, cserébe a Jobbik adhatja a költségvetési grémium elnökét.

A Fidesz bejelentette azt is, hogy javaslatcsomagot nyújtanak be, amelyben szerepel az Országgyűlés, valamint az önkormányzati képviselő-testületek létszámának csökkentése, az önkormányzati kampányidőszak lerövidítése, az úgynevezett három csapás törvény tervezete és a közfeladatot ellátó személyekkel szemben elkövetett erőszakos cselekmények büntetésének szigorítása.

Kósa Lajos, a párt ügyvezető alelnöke elmondta, beterjesztik továbbá a kettős állampolgárságról, valamint a családi pótlék kifizetésének iskoláztatáshoz kötéséről szóló indítványt, és azt is, hogy csak azok kaphassanak jogosítványt, akik elvégezték a nyolc általános iskolai osztályt. Az indítványok között lesz a 2006. augusztus 20-i tűzijáték-tragédia és a 2006. október 23-i oszlatások áldozatainak kártalanítása is.

Bándy Péter

* * *

A Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata

„Legyen béke, szabadság és egyetértés” A XXI. század első évtizedének végén, negyvenhat év megszállás, diktatúra és az átmenet két zavaros évtizede után Magyarország visszaszerezte az önrendelkezés jogát és képességét.

A magyar nemzet önrendelkezésért vívott küzdelme 1956-ban egy dicsőséges, de végül vérbe fojtott forradalommal kezdődött. A küzdelem a rendszerváltás politikai paktumaival folytatódott, és végül szabadság helyett kiszolgáltatottságba, önállóság helyett eladósodásba, felemelkedés helyett szegénységbe, remény, bizakodás és testvériség helyett mély lelki, politikai és gazdasági válságba torkollott. A magyar nemzet 2010 tavaszán még egyszer összegyűjtötte maradék életerejét, és a szavazófülkékben sikeres forradalmat vitt véghez.

A győzelmet a magyar emberek a régi rendszer megdöntésével és egy új rendszer, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének megalapításával vívták ki. A magyar nemzet e történelmi tettével arra kötelezte a megalakuló Országgyűlést és a felálló új kormányt, hogy elszántan, megalkuvást nem ismerve és rendíthetetlenül irányítsák azt a munkát, amellyel Magyarország fel fogja építeni a Nemzeti Együttműködés Rendszerét.

Mi, a Magyar Országgyűlés képviselői kinyilvánítjuk, hogy a demokratikus népakarat alapján létrejött új politikai és gazdasági rendszert azokra a pillérekre emeljük, amelyek nélkülözhetetlenek a boldoguláshoz, az emberhez méltó élethez és összekötik a sokszínű magyar nemzet tagjait. Munka, otthon, család, egészség és rend lesznek közös jövőnk tartóoszlopai.

A Nemzeti Együttműködés Rendszere minden magyar számára nyitott, egyaránt részesei a határon innen és túl élő magyarok. Lehetőség mindenki számára és elvárás mindenki felé, aki Magyarországon él, dolgozik és vállalkozik. Szilárd meggyőződésünk, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerében megtestesülő összefogással képesek leszünk megváltoztatni Magyarország jövőjét, erőssé és sikeressé tenni hazánkat. Ez a roppant erőket felszabadító összefogás minden magyar embert, legyen bármilyen korú, nemű, vallású, politikai nézetű, éljen bármely pontján a világnak, nagy reményekre jogosít, és hosszú évtizedek után megadja a lehetőséget, hogy a magyarok végre megvalósíthassák saját céljaikat. Erre tesszük fel életünk most következő éveit.

Magyar Országgyűlés

* * *

Négyen négyszemközt

VONA GÁBOR

a Jobbik elnöke és frakcióvezetője

– Oroszlános mellényt viselt, amit néhány percet kivéve a gondosan begombolt zakója eltakart.

– Mivel az eskütétel alatt levettem a zakót, így betartottam az ígéretemet, és szolidaritást vállaltam azokkal, akiket meghurcolt az előző kormányzat.

– Nemcsak a mellényvillantás okozott vitát, hanem az is, ki vezesse a nemzetbiztonsági bizottságot.

– Furcsa volt ez az egész ügy. Született egy megállapodás, mégpedig úgy, hogy a gyors megegyezés érdekében elfogadtuk az MSZP javaslatát, miszerint ők vezessék a számvevőszéki és költségvetési bizottságot, mi pedig megkapjuk a nemzetbiztonságit. Aztán alighogy létrejött a megállapodás, a szocialisták visszavonták azt. Sajnálom, hogy rögtön az alakuló ülésen a Fidesz is engedett az MSZP zsarolásának és végül nekik adták a nemzetbiztonsági bizottság elnöki posztját.

– A Jobbik pedig megkapta a költségvetési bizottság vezetését, amihez addig az MSZP ragaszkodott…

– Én inkább onnan közelíteném meg a kérdést, hogy született egy megállapodás a két párt között, ehhez úriemberek tartják magukat. Az MSZP vezetésének azonban az adott szó nem jelentett semmit, a Fidesz pedig engedett nekik.

– A nyilvános vetkőzés mellett volt még az alakuló ülésen egy másik gesztusa is: frakciótársaival együtt nem tapsolta meg a köztársasági elnök beszédét. Miért?

– Ez nem közös döntés volt, hanem spontán hallgatás. Én személy szerint nem voltam képes rá, hogy tapssal jutalmazzam meg ezt a kirekesztő beszédet. A szónoklat szerintem méltatlan volt egy államfőhöz.

HORVÁTH CSABA

az MSZP országgyűlési képviselője és főpolgármester-jelöltje

– Mit szól Hagyó Miklós és társai előállításához?

– Csak az újságíróktól hallottam a hírt, még nem volt lehetőségem bővebben informálódni. Mindenesetre furcsának tartom az időzítést.

– Miért?

– Az elmúlt hetekben az ügyészség még annak az ellenkezőjéről beszélt, mint ami ma történt. Arról lehetett hallani, hogy nincs olyan adat, információ, ami most szükségessé tenné az őrizetbe vételt. Kicsit politikainak érzem az időzítést, hogy öt perccel a képviselői eskütétel után már erről szólnak a hírek. Kíváncsian várom az eljárást.

– Ön szerint Hagyó Miklós ártatlan?

– Az ember csak saját maga ártatlanságában lehet biztos, ennek szellemében úgy fogalmaznék: kíváncsi vagyok az eljárásra, és bízom benne, hogy az igazság fog kiderülni, nem pedig egy politikai kampány része lesz ez az ügy.

– Egy izraeli és egy magyar zászló, valamint egy antináci szimbólum van a zakóján. Ezek mit fejeznek ki?

– Ez a budapesti szocialista képviselők döntése volt, így fejezzük ki kritikánkat amiatt, hogy korábbi neonáci, skinhead, fasiszta, szélsőséges, kirekesztő nézeteket valló emberek kerültek be legális politikusként az ország házába. Ez a jelvény nálunk volt arra az esetre, ha Vona Gábor a Gárda mellényében teszi le az esküt, mert akkor mi így tiltakozunk. Vona Gábor furcsa öszvért csinált magából, talán bohócot is, a Magyar Gárda egyenruhájára hasonlító mellényt viselt, hogy ezzel bizonyítson a saját szavazóbázisának, de azért óvatosságból erre ráhúzott egy zakót, hogy az eskütételig ez ne legyen feltűnő.

– Miért csak a budapesti képviselők tiltakoztak így?

– Mi fővárosiak egymás között határoztunk így, nem volt frakciódöntés erről. Hozzáteszem, részletkérdés, hogy mi mit teszünk, hogyan tiltakozunk. A fő felelős a kétharmad birtokában a Fidesz–KDNP-szövetség. Ekkora többséggel érvényt lehet szerezni a demokráciának, el lehet érni, hogy senkinek ne kelljen félnie az országban. Nekik kell cselekedniük a gárda parlamenti megjelenésével kapcsolatban is.

TARLÓS ISTVÁN

a Fidesz országgyűlési képviselője, fővárosi közgyűlési frakcióvezetője

– Alighogy megszűnt a mentelmi joga, Hagyó Miklóst előállították…

– Bár én is csak nemrég, az ülés szünetében értesültem a hírről, azért az elmúlt hónapokban napvilágot látott információk alapján nem mondhatnám, hogy meglepett Hagyó Miklós, Horváth Éva és Lelovics Ottó őrizetbe vétele. Körülbelül egy éve tettük az első bejelentéseket a legfőbb ügyésznél az úgynevezett titokszobák feloldása és a szerződések nyilvánosságra hozatala érdekében, mert már akkor úgy gondoltuk, számos gyanús ügy lehet a fővárosban. A jelek szerint a hatóságok is erre jutottak.

– Még mi derülhet ki a volt főpolgármester-helyettes ügyében?

– Ha megnézzük, hogy a fővárosi szocialista vezetők mennyire együtt mozogtak minden kérdésben, akkor érthető, ha azt mondom, ez számunkra nem Hagyó-ügy, hanem politikai értelemben a budapesti MSZP ügye. Jósolni nem akarok, de bízom benne, hogy akik törvényt sértettek, azok a bíróság előtt felelnek majd.

– Országgyűlési képviselőként tervezi-e, hogy a parlamentben is foglalkoznak a botrányos budapesti ügyekkel?

– Úgy tűnik, a fővárosi közszolgáltató cégek és nagyberuházások ügyeit megvizsgálja majd egy bizottság. Az biztos, hogy a BKV kiemelkedik ezen cégek közül, így azzal mindenképpen foglalkozni kell, s minden, az elmúlt években történt gyanús esetet meg kell nézni. Ami pedig a jövőt illeti, a következő napokban levélben fordulok Demszky Gáborhoz, amelyben azt kérem tőle, hogy az MSZP–SZDSZ-többség már ne hozzon visszavonhatatlan döntéseket Budapesten, mert lehet, hogy csak felesleges költségekbe verik a fővárost.

SCHIFFER ANDRÁS

az LMP frakcióvezetője

– Miért nem volt egységes a frakciójuk a bizottságok szavazásakor?

– Valóban nem volt kötelező szavazás, ennek pedig prózai oka van. Többünket komolyan befolyásolt a voksolásnál, hogy Sneider Tamás személyében egy olyan képviselő tölti majd be az ifjúsági, családügyi és szociális bizottság elnöki posztját, aki a kilencvenes években nem éppen az egyenlő tisztelet mindenekfelettiségéről tett tanúbizonyságot. (Sneider egy egri skinhead-szervezet vezetője volt Roy néven – a szerk.) Ez a döntés nem a Jobbiknak szólt, hanem a konkrét személynek. Egyébként ahogy Schmitt Pál házelnök úr megoldotta a nemzetbiztonsági bizottsággal kapcsolatos vitát, az adott helyzetben jónak tartjuk.

– A szocialisták azt sem helyeslik, hogy a Jobbik egyáltalán tagot adjon a nemzetbiztonsági bizottságba. Egyetért ezzel?

– A Fidesz frakcióvezetője erre adott világos választ, és ezzel magam is egyetértek: felesleges erről vitát nyitni, hiszen van egy alkotmánybírósági döntés, ami nem teszi lehetővé, hogy egy bizottságból kizárjanak egy pártot. Így tehát teljesen mindegy, hogy ki mit gondol egy politikai erőről, a törvény nem teszi lehetővé azt, amit az MSZP szeretne. De ha már itt tartunk, hadd említsem meg az e témához kapcsolódó javaslatunkat. Kezdeményezzük ugyanis, hogy ha bármelyik párt politikusával kapcsolatban nemzetbiztonsági vizsgálat van folyamatban, az adott ügyhöz tartozó iratokhoz, bizalmas információkhoz az érintett párt ne férhessen hozzá. Ez nem csak a Jobbikra vonatkozik, hiszen például gazdasági vagy egyéb ügyekben más pártok is érintettek lehetnek.

– Az MSZP többször fölemlegette Vona Gábor mellényét is.

– Egyetértek a köztársasági elnök úrral, miszerint minden képviselőnek kötelessége betartani a törvényeket és a bírósági határozatokat, még akkor is, ha nem ért ezekkel egyet, már csak azért is, mert ugyanezt várjuk el az állampolgároktól. A mellény viselése több okból is problematikus, ugyanakkor a helyén kell kezelni ezt a kérdést, és mi a Jobbik mondanivalójával akarunk vitázni, nem öltözködésükkel foglalkozni.