Fosztogatják Budapestet
Nem kellett a reklámfelületekért a havi 142 millió forint, ami négy év alatt megközelítette volna a hétmilliárdot. Időközben a Karácsony Gergely vezette főváros lecsúszott az üzletről, és ötmilliárdot bukott a Lánchíd felújításán is, a kötbérről már nem is beszélve. Nagyon úgy néz ki, hogy a Karácsony-csapat módszeresen fosztogatja Budapestet.
„Városaink kifosztása nem kormányzás!” – olvasható egy plakáton Karácsony Gergely Facebook-oldalán egy bejegyzés alatt: „Mi, a hatpárti demokrata ellenzéki szövetség vezetői határozottan tiltakozunk az ellen, hogy az Orbán-kormány politikai büntetőhadjáratot folytat az önkormányzatok, köztük kiemelten Budapest ellen. Egyetértünk abban, hogy a magyar embereknek joguk van tudni: az Orbán-kormány az önkormányzatok kivéreztetésére játszik, elvtelen és esztelen megszorításainak kárvallottja pedig több millió honfitársunk.”
A tisztánlátás kedvéért álljon itt két példa, amelyből világosan látszik, hogy kik is a valódi fosztogatók. Az első az elhíresült reklámtender. A BKV–BKK még Tarlós István idejében felhívást tett közzé reklámhelyeinek értékesítésére. Összesen 12 500 négyzetméter reklámhelyről van szó, ehhez jön az 1500 autóbuszon, 200 trolin, 630 villamoson és 450 metrókocsin elhelyezett hirdetési felület. Az ajánlatkérők hosszú távra gondolkodtak: négy plusz opcionálisan további négy évre szerződtek volna a tender nyertesével, a JCDecaux Hungary Zrt.-vel. A francia érdekeltségű cég leányvállalata négy éven át havi 142 millió forintot, azaz évi 1,7 milliárdot fizetett volna a jogért, ami csak az első négy évben 6,8 milliárd forintot hozott volna.
Csakhogy a közbeszerzést a balliberális vezetésű főváros jogszerűtlenül megakadályozta. A budapesti közlekedési eszközök és közlekedési köztéri reklámhelyek reklámcélú hasznosítására kiírt közbeszerzést még 2019 novemberében nyilvánították eredménytelennek, miután Karácsony Gergely egy közgyűlési határozatban megtiltotta, hogy a fővárosi cégek egy évnél hosszabb időre használatra bocsássák a tulajdonukban, használatukban vagy vagyonkezelésükben lévő reklámfelületeket.
Ezek után eredménytelenség miatt lezárták a közbeszerzést. A kormányhivatal törvényességi észrevétele és a fővárosi Fidesz-frakció javaslata ellenére Karácsony Gergely hajthatatlan volt. A Közbeszerzési Hatóság ekkor eljárást indított a budapesti közlekedési cégek ellen, majd a Közbeszerzési Döntőbizottság először 115 millió, majd januárban újabb ötmillió forint bírságot is kiszabott. A fővárosi cégek azt ígérték, hogy új közbeszerzést írnak ki, de ez máig nem történt meg.
A legmegdöbbentőbb az egészben, hogy időközben kiderült: a főváros most már belemenne, hogy mégis a JCDecaux ajánlata nyerjen, csakhogy a francia céget a világjárvány miatt már nem érdekli az üzlet. A Világgazdaság úgy értesült, hogy a társaság tulajdonosaival a napokban tárgyaltak egy esetleges szerződéskötésről, ám a JCD a Covid-járvány kültéri hirdetési piacra gyakorolt negatív hatásai miatt nem tartotta fenn a BKV-nak tett korábbi ajánlatát. Karácsony Gergely ostoba döntése miatt évi 1,7 milliárd forinttól esett el a főváros, ami majdnem két és félszerese a tömegközlekedési reklámhelyek jelenlegi bérleti díjának.
A másik példa a Lánchíd felújítása, amely több mint egy éve húzódik. Karácsonyék eddig mindössze annyit tettek, hogy a korábbi tendert, amely a Váralagút és a pesti oldali villamosalagút felújítását is tartalmazta, leszűkítették kizárólag a hídra. Új pályázó ugyan nem jelentkezett, a vállalási ár azonban ötmilliárd forinttal emelkedett, amit a korábban is nyertes A-Híd előlegként megkap anélkül, hogy egyetlen métert felújítana. Vagyis a Lánchíd felújítása ötmilliárd forinttal drágult, az előleget közel hatvanszorosára emelték, a kötbért viszont megfelezték.
– Ez nem elegáns – mondta a Demokratának Tarlós István, Budapest korábbi főpolgármestere. Továbbra sem érti, miért nem írták ki 2019 decemberében a tendert, amikor minden elő volt készítve, és a jelenleginél jóval kedvezőbb ajánlat volt. – Még azt is sokallottam – tette hozzá.
A volt főpolgármester szerint nem kell különösebb előképzettség a két ajánlat összehasonlításához, elég hozzá kijárni az általános iskola hetedik osztályát. Ehhez képest Karácsony Gergely egyik közelmúltbeli Facebook-bejegyzésében úgy állítja be, mintha nekik tett volna a vállalkozó kedvezőbb ajánlatot. „Az elmúlt kilenc év nem volt elég a Fidesznek a Lánchíd megújítására – most viszont megújítjuk. Az előző városvezetés által kiírt, majd általuk vissza is dobott közbeszerzésen mintegy 35 milliárdba került volna a híd megújítása” – állítja Karácsony.
Ez azonban nem igaz. A híd önmagában csak 21,8 milliárdba került volna. Ráadásul a korábbi tendert Karácsony döntésére nyilvánították eredménytelennek, Tarlós István csak árfelülvizsgálatot kért, amelynek eredménye már Karácsony Gergely vezetése alatt zárult le. Ami pedig az elmúlt kilenc évet illeti, felsorolni is nehéz lenne, mi minden épült és újult meg Budapesten Tarlós idején.
Csak néhány példa, amelyek egyenként is jóval nagyobb volumenűek, mint a Lánchíd: az M4-es metró befejezése négyévi munkával, az M3-as metrófelújítás mintegy kétharmada, a Fővárosi Vízművek visszavásárlása, négyszáz kilométer csatorna építése, hogy csupán a legnagyobbakat említsük. Ezek úgy valósultak meg, hogy a Tarlós István vezette önkormányzat nem 200 milliárd tartalékot, hanem 251 milliárd forintnyi adósságot örökölt a Demszky Gábor vezette fővárostól.
Karácsony Gergely eddigi főpolgármesterségéhez viszont a közlekedést ellehetetlenítő biciklisávokon kívül csak a hűtlenül elhanyagolt kerékpárja és a közösségi médiában való locsogás köthető. „Városaink kifosztása nem kormányzás!” – ismerte be. Vajon a budapestieknek hány milliárd elvesztése után esik le a tantusz?
