Fővárosi Közgyűlés: építményadót vet ki a Margitszigeten a főváros
A kerületeknek példával szolgálva értékalapú építményadót vezet be a fővárosi önkormányzat az általa közvetlenül igazgatott Margitszigetre: január elsejétől 1 százalékos adót kell fizetni az egymilliárd forintnál nagyobb értékű magán-luxusingatlanok után – döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdán.A Karácsony Gergely főpolgármester által jegyzett javaslatot a képviselők 18 igennel, 12 nem szavazat ellenében, 2 tartózkodás mellett fogadták el. Az előterjesztés elfogadásával a testület felkérte Karácsony Gergelyt: javasolja a kerületi önkormányzatoknak, hogy tekintsék át az építményadóra vonatkozó szabályozásukat, és szüntessék meg az egymilliárd forintnál nagyobb forgalmi értékű lakásokra vonatkozó esetleges eddigi adómentességet.
A képviselők arra is felkérték a főpolgármestert, kezdeményezze a kormánynál a helyi adókról szóló törvény olyan módosítását, amely lehetővé teszi: a helyi önkormányzatok akként is bevezethessék az építményadót, hogy egy korrigált forgalmi érték alatt az alapterület, míg fölötte a korrigált forgalmi érték lehessen az adó alapja.
Az elfogadott előterjesztésben az olvasható, hogy a legtöbb helyi önkormányzat a viszonylag egyszerű adminisztrációval járó, hasznos alapterületre kivetett építményadót vezette be, jellemzően mentesítve az építményadó alól a magánszemély adóalanyokat a lakásnak minősülő építmények esetén, függetlenül azok értékétől.
„Az arányos közteherviselés alkotmányos elvével és a társadalmi igazságossággal azonban álláspontom szerint inkább összhangban van az értékalapú építményadó. Az alapterület után kivetett adó nincs figyelemmel az ingatlan valós vagyoni értékére, így egy nagy alapterületű, de alacsony értékű építmény után magasabb adót kell fizetni, mint egy kisebb alapterületű, de kiemelkedően értékes luxusingatlan után. Ez joggal sérti a társadalom igazságérzetét” – fogalmazott Karácsony Gergely.
Azt írta, a legnagyobb vagyonnal rendelkező 1 százaléktól kéri azt a köz, hogy évente a lakóingatlanjainak az egymilliárd forint feletti értéke után számított 1 százalékkal járuljon hozzá a közszolgáltatásokhoz és a közösségi szükségletek kielégítéséhez, míg a társadalom 99 százaléka számára a lakás utáni adómentesség változatlanul fennmarad.
„Az 1 százalékos effektív adómérték azoknak, akik a vagyonukat tisztességesen szerezték meg, nem jelent érdemi terhet, akik pedig oligarchaként, a társadalom erkölcsi érzékét sértve halmoztak fel ingatlanvagyont, aligha jelent igazságtalanságot a közteherviselésbe való fokozottabb bevonás” – áll a dokumentumban.
A főpolgármester felhívta a figyelmet arra, hogy a kerületi önkormányzatok számára a jelenlegi jogszabályi környezetben a fővárosi önkormányzat által választott út nem járható, mivel jelentős adminisztrációs terhet jelentene számukra minden egyes építmény korrigált forgalmi értékének meghatározása.
A társadalmi igazságosság szempontjainak fokozottabb érvényesítésére azonban nekik is lehetőségük van azáltal, hogy a tételes építményadó alól a magánszemély tulajdonában álló lakásokra jellemzően biztosított adómentességet az egymilliárd forint feletti forgalmi értékű lakások esetén megszüntethetik – mutatott rá a dokumentumban Karácsony Gergely.
Magyarázata szerint ez nem jelent az esetükben áttérést a korrigált forgalmi érték alapú építményadóra, mindössze azt eredményezné, hogy a jelenlegi adómentesség szűkítésével a nagy értékű luxuslakások magánszemély tulajdonosainak a hasznos alapterület után kelljen négyzetméterenként építményadót fizetniük. A főváros erre a lehetőségre a felterjesztési jog körében felhívja a kerületek figyelmét.
A javaslatban az olvasható: a Margitszigeten található, adótárgynak minősülő építmények alacsony száma azt is jelenti, hogy az értéken alapuló építményadóból származó többletbevétel – a fővárosi önkormányzat teljes költségvetéséhez képest – nem lesz kiemelkedő. Pontos becslés erre két okból nem adható: egyfelől jelenleg nem ismert az adótárgyak forgalmi értéke, másfelől annak előzetes meghatározása sem lehetséges jogszerűen, mivel az érintett ingatlanok alacsony száma miatt azok beazonosítása az adótitok sérelme nélkül jogszerűen nem lehetséges.
Karácsony Gergely a napirend vitájában azt hangsúlyozta: céljuk, hogy tágítsák a mozgásteret egy igazságosabb adórendszer irányába. Magyarországon végtelenül igazságtalan az adórendszer, és ha „egy milliméterrel” teszi igazságosabbá azt, akkor ezt meg kell lépni – mondta.
Kovács Péter (Fidesz-KDNP), XVI. kerületi polgármester arról beszélt, nem érti, miért akarják tönkretenni a cégeket, ugyanis például a XIII. kerületet nézve 500-1000 százalékos adóemelésről lenne szó az adónem bevezetésével.
Wintermantel Zsolt, a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője szerint ha csak a Margitszigetre vonatkozik az adónem kivetése és a kerületek nem vezetik be, akkor a „Karácsony-adó” csak politikai blöff. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes azt hangsúlyozta: a főpolgármester-jelölti program szerint a közteherviselésben a gazdagoknak nagyobb felelősségük van, ehhez nagyobb hozzájárulás kell.
Bagdy Gábor (Fidesz-KDNP) arról beszélt, hogy egy sor ellentmondás van az előterjesztésben, amely szerinte éppen emiatt nem is éri el a javasolt célt.
Soproni Tamás (Momentum) VI. kerületi polgármester furának nevezte, hogy a fideszes képviselők úgy beszélnek az értékalapú építményadóról, mint valami misztikus dologról, miközben az létező adónem. Nyíregyházán és Pakson is van ilyen – jegyezte meg a politikus, közölve, hogy támogatja a főpolgármesteri elképzelést az igazságosabb közteherviselés érdekében.