Fülöp Attila a vármegyeháza dísztermében elmondta: a program alapvetően a növénytermesztés és az állattenyésztés területén, valamint a beszerzésekben tud segíteni a családoknak.

Hirdetés

Az elmúlt tizenkét évben 2,5 milliárd forintot fordított az állam erre a programra, kizárólag magyar költségvetési forrásból; ez évente mintegy négyezer családnak nyújt segítséget – tette hozzá.

A program segítséget tud nyújtani a családok megélhetéséhez, hozzájárul az adott település, utcarész, ház rendezettebbé tételéhez és a foglalkoztatás növeléséhez, magasabb foglalkoztatási szint eléréséhez is – közölte.

Mint mondta, az idén meghirdetett 240 millió forint legfontosabb üzenete, hogy nehéz gazdasági környezetben háborús időket élünk, amikor fontos a szociális célokat szolgáló források megőrzése. A magyar kormányzat szeretné biztonságban megőrizni az ezen a területen levő költségvetési forrásokat – emelte ki.

Szólt arról, hogy a programban részt vevő családok „megélhetési segítséget” kapnak, de fontos, hogy előbb-utóbb a hosszú távú önfenntartást, öngondoskodást vagy a munkaerőpiacra történő kilépést is jelentse ez számukra.

Fülöp Attila kitért arra is, hogy az elmúlt tíz évben egymillió pluszmunkahely jött létre, ez 27 százalékos növekedés. Hozzátette: a munkaerőpiac szempontjából leghátrányosabb helyzetű rétegeket tekintve a roma közösségek körében 75, a megváltozott munkaképességűeknél pedig 150 százalék volt a foglalkoztatási szint növekedése. Mindehhez a nagy beruházások mellett az ilyen „kis programok” is hozzájárulnak – jegyezte meg.

Az államtitkár elmondta: a kiírástól számítva 30 napig lehet benyújtani a pályázatokat, részletek a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság honlapján találhatók. Pályázhatnak önkormányzatok, egyházi jogi személyek, civil szervezetek, közhasznú civil szervezetek.

Kállai Mária, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 1-es számú választókerületének fideszes országgyűlési képviselője a programról azt mondta: felzárkózási esélyt, értéket teremt, munkára szocializál, egyben komoly kihívást jelent, hogyan tud az életvezetéshez hozzájárulni, öröklődni generációkon át.

Hozzátette: 2010 óta a magyar kormány a fókuszát vidékre helyezi, aminek köszönhetően a foglalkoztatás nőtt, a vidéken élők életminősége javult.

Szalay Ferenc (Fidesz-KDNP), Szolnok polgármestere arról beszélt, hogy a falvakkal ellentétben a vármegyeszékhelyen kevésbé kedvezőek a tapasztalatok: a programban részt vevő családok kiskertjeinek fele nincs művelve. Kiemelte a programban részt vevő családok ellenőrzésének, utánkövetésének fontosságát, illetve támogatásukat a szocializációban már gyermekkortól.

Velki Róbert, a Nógrád vármegyei Magyargéc független polgármestere arról számolt be, hogy a programban negyven hátrányos helyzetű családot támogatnak; vetőmagokat, virágmagot, palántát, gyümölcsfát adnak, illetve aki műveli a kertjét, annak előnevelt csirkét is. A programnak köszönhetően szépek a porták, a település – tette hozzá.

Baginé Gavaldik Lívia, Jászladány programkoordinátora szintén pozitív tapasztalatokról számolt be. Mint mondta, a programmal a „családi életteret” fejlesztik, ezáltal formálódik a családok életvitele, élethelyzete is. Eredményeik vannak, jó példával szolgálnak, mintát adnak és amikor a család élettere fejlődik, akkor az egész település fejlődik – fűzte hozzá.

Az eseményen többek mellett jelen volt Borbás Zoltán, a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Közgyűlés alelnöke, a rendezvényt moderálta Nagyné Varga Ilona, a Jász-Nagykun-Szolnok Megye Esély Szociális Közalapítványa igazgatója.

Korábban írtuk